A szcientológia az egyik legnagyobb rejtély a nyugati világban. Majdnem olyan rossz a híre, mint a Cosa Nostrának, tanításai zavarosak, ennek ellenére több millió híve van. Mi működteti ezt a különös közösséget, hogyan létezhet ez a képződmény, amit szcientológiai egyháznak nevezünk? Az egyik legfontosabb dokumentumfilm-rendező, az Oscar-díjas Alex Gibney erre akart választ találni előásott archív felvételek, szóra bírt interjúalanyok segítségével. Nem ez az első darázsfészek, amibe belenyúl, és hátborzongató, amire jutott. Minden, amit a szcientológiáról nem akartunk elhinni, most itt van feketén-fehéren a Szcientológia, avagy a hit börtöne című dokumentumfilmben, és nagyobbat üt, mint a legkeményebb ördögűzős mozi.

A fikció sosem érhet a valóság nyomába. Nincs az az író, aki ezt úgy, ahogy ebben a dokumentumfilmben látjuk, le merte volna írni, és nem érezte volna túlzásnak. És nincs az az ember, aki ezt el tudta volna képzelni. Mert bármennyi pletyka, hírmorzsa vagy valós információ jutott el eddig hozzánk erről, amit most Alex Gibney dokumentumfilmjében látunk, az felülmúl mindent.

Az egyház sztárja - Tom Cruise 2004-ben a madridi szcientológiai központ átadásánForrás: AFP

Ennyi pitiáner aljasságot, rideg zsarnokságot, zsarolást és kapzsiságot senki nem feltételezhetett róla, és ha ez a film nem teszi tönkre őket, akkor semmi. A Szcientológia, avagy a hit börtöne című dokumentumfilm minden perce felül tudja múlni az előzőt, és mindezt olyan hiteles megszólalók tolmácsolásában, akiknek a szavát nem lehet megkérdőjelezni. Túl sokan vannak, túlságosan egybevágnak a sztorik, és túlságosan logikus az egész - ha ép ésszel nem is fogható fel, hogyan történhet meg mindez. 

A Sundance fesztiválon bemutatott és Magyarországon a héten a mozikba került film egy olyan félelmetes szervezetet mutat be, amely úgy védi meg adómentességét, hogy egyenként fenyegeti és zsarolja az adóhatóság embereit. Amelyik nem árulja el az eredetmítoszát a híveinek, csak akkor, ha már legalább húszmillió forintot csengettek a kasszába. Amelyik a munkatársait éhbérért dolgoztatja, a sztárjait viszont istenként kezeli. És amelyik mindig készen áll bárkit megzsarolni és tönkretenni.

És az egészben az a legelképesztőbb, hogy mindezt azok mesélik el a filmben, akik jó pár évig működtették a rendszert, és voltak hű katonái. Tehát nemcsak életüket és teljes vagyonukat, de józan eszüket és morális elveiket is odadobva szolgálták az egyházat, hogy aztán egy nap felébredjenek a rossz álomból, és mélységesen elszégyelljék magukat.

Ezeknek az embereknek - szám szerint nyolc egykori szcientológusnak - a története adja a film vázát, de a sztoriból természetesen nem maradhat ki L. Ron Hubbard, az egyház alapítója, David Miscavige, a mostani vezetője, és két díszpintye, John Travolta és Tom Cruise sem - akik önszántukból ugyan nem nyilatkoznak (Hubbard csaknem harminc éve halott, a többiek nem vállalták a szereplést), de akik nélkül a kép nem volna teljes, és főleg nem volna érthető.

Ránézésre bomlottnak tűnik - L. Ron Hubbard a Szcientológia, avagy a hit börtöne című filmbenForrás: Cinefil Co

Bár így is rejtély, hogy mindannak alapján, amit megtudunk L. Ron Hubbardról, hogyan lehetnek egyáltalán követői. Hiszen feketén-fehéren kiderül, hogy egyrészt kizárólag a meggazdagodás vágya hajtotta, amikor egyházat alapított  (mert így nem kellett adót fizetnie), másrészt hogy egy veszélyes pszichopata volt, aki utolsó éveire végképp megőrült.

Egykori felesége, Sarah Northrup visszaemlékezései fényében a The Master című játékfilm csak bátortalan lenyomata annak, hogyan alakult meg ez a mozgalom, hogyan manipulálta Hubbard maga körül az embereket, hogyan nézte ki magának a fiatal, csinos lányokat és a hírességeket, és végül, milyen férj volt. De a róla készült archív felvételek alapján is nehéz elképzelni, hogy ez az ember - aki ránézésre is bomlottnak tűnik - hogyan volt képes ekkora tömeget vonzani és mozgatni.

Volt mit mesélnie - Sarah Northrup a Szcientológia, avagy a hit börtöne című filmbenForrás: Cinefil Co

Egyetlen dolog magyarázza csak: az, hogy annyi bizonytalan és gyökértelen fiatal keresett (és keres mindig) útmutatást, mint amilyen a filmben megszólaló Hana Whitfield is volt - ő az egyetlen olyan szereplője a filmnek, aki személyes emlékeit oszthatja meg Hubbardról és a szcientológia kezdeteiről.

A másik, aki még találkozhatott vele, sőt közelről láthatta, David Miscavige lehetett volna, az egyház jelenlegi feje, aki azonban nem nyilatkozik senkinek, csak a Gibney által előásott régi felvételeken látható. De azok is rengeteget elárulnak, például azt, hogy ha létezhet egyáltalán valaki, aki még Hubbardnál is féktelenebb és félelmetesebb vezető,  az ő. És akkor a film még ki sem tért arra, milyen rejtélyes körülmények között tűnt el 2007-ben Miscavige felesége, aki azelőtt az egyház First Ladyje volt.

A díszpinty és a vezető - Tom Cruise és David Miscavige a Szcientológia, avagy a hit börtöne című filmbenForrás: Cinefil Co

A film egyik legnagyobb erénye, hogy a sok interjú mellett először láthatunk belső felvételeket a szcientológia rendezvényeiről - a náci gyűlésekre emlékeztető ünnepségekről, avatásokról, hallhatunk részleteket Miscavige fenyegetően önelégült beszédeiből, bepillanthatunk rejtélyes és különleges kapcsolatába Tom Cruise-zal, sőt egy-egy privát partiba is betekintést nyerünk, például ahol Cruise épp magáról megfeledkezve bohóckodik.

Ezek az archív anyagok akár az interjúk nélkül is épp eleget mondanának, ha nem derülne ki azokból, hogy e mögött az álságos és önelégült felszín mögött milyen elképesztően kicsinyes és gonosz kis akciók húzódnak meg, és védelmezik az egyházat. Na de azoktól aztán tényleg eláll az ember szava.

John Travolta és L. Ron Hubbard mellszobra a Szcientológia, avagy a hit börtöne című filmbenForrás: Cinefil Co

Nehéz megmondani, a sok bátor nyilatkozatból melyik üt a legnagyobbat. Marty Rathbun, aki olyan magasra jutott az egyházi hierarchiában, hogy ő tudott a legtöbbet mesélni a szcientológia sötét bűneiről? Vagy Jason Benghe, aki keresetlen egyszerűségével és őszinteségével hat ránk? Esetleg az Oscar-díjas Ütközések rendezője, Paul Haggis, aki az értelmes, intelligens ember szemszögéből mondja el, hogyan tudnak bárkit behálózni  és megtéveszteni? Esetleg Sara Goldberg, aki azt meséli el, hogyan tesznek tönkre családokat?

Minden megszólalás, minden epizód másért fontos és hatásos. Mindegyik egyformán hozzátesz a nagy egészhez, hogy megérthessük, de továbbra is felfoghatatlannak érezzük, ami ma következmények nélkül megtörténhet a nyugati világban. Az egyetlen közös - és egymást erősítő - mozzanat a szégyen, ami akkor fogja el a szereplőket, amikor az öncsalás végét, a nagy szembenézést mesélik el. Megrendítő látni az arcokon.

Az öncsalás vége - Paul Haggis és Nazanin Boniadi a Szcientológia, avagy a hit börtöne című filmbenForrás: Cinefil Co

Alex Gibney filmje, ami - ne feledkezzünk meg róla - nem a nulláról indult, hiszen Lawrence Wright Going Clear című tényfeltáró könyvén alapul, attól zseniális, hogy összegző mű: minden oldalról körüljárja a témáját.  Az ideológia születésétől a szervezet felépítésén át az anyagi háttéren keresztül az emberi oldaláig. Nem maradnak kérdéseink a szcientológiával kapcsolatban.

Ugyanolyan fontosak benne az apró részletek, mint a nagy események, és hemzseg a sok új, revelatív információtól. Irdatlan mennyiségű munka van mögötte, és olyan professzionalizmus, ami csak a legnagyobb filmekre jellemző. És mindazon a tudáson túl, amivel a szellemünket gyarapítja, még az érzékeinkre is hat: olyan izgalmas, mint a legjobb thriller.  Ezek után senki nem vitathatja, hogy a legelképesztőbb történeteket mindig a valóság produkálja.

A Szcientológia Egyház nyilatkozata Alex Gibney dokumentumfilmjéről

„Ahogy a Szcientológia Egyház január 16-i New York Times-beli hirdetésében állította, a szólásszabadság nem a valótlan információk szabad közzétételének és terjesztésének az eszköze. Több mint két évvel e hirdetés megjelenése után Alex Gibney, Lawrence Wright és az HBO titokban elkezdett dolgozni a keserű és bosszúszomjas hitehagyottakat dicsőítő filmjükön, akik több mint egy évtizeddel korábban már ki lettek zárva az egyházközösségből.

 

Az egyháznak dokumentált bizonyítéka van arról, hogy a Gibney filmjében szereplő, elcsépelt és hiteltelen állításokkal dobálózó volt tagok bizonyíthatóan hamisan tanúskodtak, akik hamis vádak terjesztésével tesznek szert nagy pénzekre. Mindegyikük olyan régen távozott az egyháztól, hogy a szcientológia vallás mai helyzetéről semmit sem tudhatnak. Ennek ellenére Gibney és az HBO figyelmen kívül hagyta az Egyház több mint egy tucat megkeresését, hogy lényeges információkat szolgáltasson az a több mint 25 személy, akik szívesen adtak volna első kézből származó információkat. De sem az HBO, sem Gibney nem tagadhatja le, hogy mind a mai napig nem adtak az egyháznak lehetőséget arra, hogy a filmnek akár csak egyetlen állítására is válaszolhasson. Az egyház sohasem kívánt a maga számára különleges bánásmódot, kizárólag tisztességes bánásmódot kívánna meg.

 

Az, hogy Gibney, a ko-producer Lawrence Wright és az HBO szándékosan hallgattak el lényeges információkat, sokat elárul azokkal az emberekkel szemben tanúsított bigott szándékaikról és előítéleteikről, akik általuk nem elfogadott hitet vallanak. De azt is meg kell jegyezni, hogy Gibney filmje egy olyan könyvön alapul, amelynek szerzője a ko-producer Wright, és amely könyv annyi bizonyított tévedést tartalmaz, hogy nem akad olyan kiadó az Egyesült Királyságban, Írországban, Kanadában és Ausztráliában, amelyik megjelentetné ezt a könyvet. Az egyik esetben például egy olyan nagy hazugságot tartalmaz, és ezt mind Wright, mind Gibney bevette, amelyet egy szövetségi bíró 5 évvel ezelőtt a bíróságon már elutasított, mert megalapozatlannak bizonyult, és ezt másodfokon is megerősítették. Mindez Wright könyvének megjelenése előtt történt, évekkel megelőzve Gibney filmjét.

 

Wright és Gibney olyan, az egyházból kizárt és hiteltelen exszcientológusokat válogatott össze, akik segítségükre vannak a propagandájuk terjesztésében. Mindaz, amit úgy állítottak be, mint egy megtörtént eseményen alapuló könyv, és amelyből mára már film is készült, az átlátszó bosszúhadjáratok eszköze. A hiteltelen források közül egyik sem mutatja be a szcientológia vallást, de ezeknek az egyéneknek némelyikéről készült videó viszont nagyon is bemutatja, hogy mi ennek az oka.

 

A szcientológia nagyobb terjeszkedést ért el az elmúlt évtizedben, mint a megelőző 50 évben együttvéve. 11 000 egyháza, missziója és csoportja mára már jelen van a világ minden részén, miközben a szcientológia csak 2004 óta öt kontinensen 40 ideális egyházat nyitott meg. Humanitárius és társadalomjobbító programjai pedig 167 országban fejtik ki hatásukat az emberek életére.”

Magyarországi Szcientológia Vallási Egyesület