Már nyolcszor szurkolhattunk Magyarországnak az Oscaron

Oscar, Mephisto
Oscar, Mephisto
Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Huszonhét év után újra magyar filmnek drukkolhatunk az Oscar-díjátadón. A Saul fia a cannes-i zsűri nagydíja, a Golden Globe-díj és sok más elismerés után a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat is besöpörheti. Eddig nyolc magyar nagyjátékfilm szállt harcba az elismerésért, őket mutatjuk most be. Szabó István igazi Oscar-specialista: négyszer jelölték a filmjét, egyszer nyert is, de Kádár Jánost ez nem nyűgözte le. Ha Makk Károly filmjét orosz nyomásra nem vonják vissza, talán egy második győzelemnek is örülhettünk volna.
Szóljon hozzá!
Vágólapra másolva!

1969: A Pál utcai fiúk (Fábri Zoltán)

Magyar film először 1969-ben szerepelt a legjobb idegen nyelvű filmek jelöltjei között. A Molnár Ferenc világszerte népszerű regényét Amerikában és Olaszországban is feldolgozták a harmincas években, mégis Fábri Zoltán magyar-amerikai változata futotta be a legnagyobb karriert, és jutott el az Oscar-gálára. Az olaszok hiába dolgozták fel ismét a regényt a kétezres években, még mindig Fábri filmjéhez nyúlunk, ha látni akarjuk a grundért folyó küzdelmet.

Képkocka A Pál utcai Fiúk címből Forrás: Mokép

A film különlegessége, hogy brit gyerekszínészek játszották el a Pál utcai és a vörösinges srácokat. Közülük John Moulder-Brown színésze pályája alakult a legfényesebben, Deep End című filmjét beválogattuk a legjobb felnövéstörténetek közé. Fábri Zoltán A Pál utcai fiúk jelölése előtt már olyan nemzetközi elismeréseket gyűjtött be, mint a Körhinta, az Édes Anna és a Dúvad című filmek Arany Pálma-jelölése, a Húsz óra című rendezése a velencei fesztiválon versenyzett, majd 1965-ben ezt a filmet nevezte Oscarra Magyarország.

Ki nyert? A versenytársak között ott volt Milos Forman klasszikusa, a Tűz van, babám! is, de végül egy másik adaptáció, Szergej Bondarcsuk Háború és béké-je happolta el a díjat. Az 1969-es gálán Jane Fonda adta át ezt a díjat, aki előtte még az Amerikában vetített külföldi filmek sanyarú sorsát szemléltette vicces módon. A szobrot Ludmilla Szaveljeva színésznő vette át, aki ugyan csak annyit mondott angolul, hogy „köszönöm”, illetve „szeretlek titeket”, de tündérien viselkedett, miközben az orosz tolmáccsal váltott pár szót.

1975: Macskajáték (Makk Károly)

A következő lehetőség hat évvel később érkezett el, amikor Makk Károly Macskajáték-a bekerült az öt jelölt közé. Előbb is elkészülhetett volna a film, de Örkény Istvánt akkoriban büntette a hatalom: a kisregénye még megjelenhetett, de filmes adaptációról szó sem lehetett. Emiatt a forgatókönyv öt éven át a fiókban pihent. Dajka Margit egy nyugdíjas budapesti zenetanárnőt alakít a filmben, aki ha épp nem lánykorának emlékeiben merül el, akkor szerelmével üldözi a kiöregedett, ripacs operaénekest, Viktor urat.

Bulla Elma és Dajka Margit a Macskajáték című filmben Forrás: Mokép

Makk Károlynak először a Szerelem című filmjét nevezte Oscarra Magyarország, de az nem jutott be a legjobb ötbe. Az Origónak beszélt arról, hogy a Macskajáték jelölése idején Amerikában élő barátai próbálták meggyőzni a kinn maradásról, de aztán néhány Francis Ford Coppolával töltött nap sem tudta visszatartani attól, hogy inkább hazajöjjön. Orosz nyomásra és Kádár János személyes utálata miatt visszavonták az 1982-es Egymásra nézve Oscar-nevezését, pedig Makk szerint az akkoriban forradalminak számító, vasfüggöny mögül érkező leszbikus románc esélyes lett volna a díjra.

Ki nyert? „Abban egészen zseniális az egész Oscar-ceremónia körítése, hogy mindenkivel el tudták hitetni, van esélye. Azonban úgy igazán, mélyen nem hittem benne” – mesélte a HVG-nek Makk. 1975-ben jelölésig jutott a lengyel Özönvíz című történelmi film is, a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat végül Federico Fellini Amarcord-ja kapta. A rendező távollétében Franco Cristaldi producer vette át a szobrot.

1979: Magyarok (Fábri Zoltán)

Tíz évvel A Pál utcai fiúk után Fábri Zoltán ismét bekerült a legjobb ötbe, és ismét egy regényadaptációval szállt versenybe. A Magyarok a második világháború alatt Németországba utazó nincstelen magyar vendégmunkásokról szól, akik egy kicsi nyírségi faluból indulnak el, hogy a katonának besorozott német parasztok helyett dolgozzanak.

Szilágyi István a Magyarok című filmben Forrás: Mokép

A Magyarok tíz szegény magyar munkás történetét meséli el, akik arról ábrándoznak, hogy a Németországban megkeresett pénzből házat vehetnek maguknak, miközben körülöttük emberek millióit gyilkolják le. 1979-ben nemcsak Fábri, hanem Zsigmond Vilmos is versenyben volt az Oscarért A szarvasvadász című háborús dráma fényképezéséért, ám végül egyikük sem távozott szoborral.

Ki nyert? A Magyarok helyett a francia Elő a zsebkendőkkel! című alkotás győzedelmeskedett a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. A szobrot Yul Brynner és Natalie Wood adta át, akik előtte még a nyelvtudásukat is fitogtatták – a súgógép hathatós segítségével. Franciául és oroszul szólaltak meg, majd Brynner eléggé meglepődött, amikor kiderült, hogy Wood még „cigányul is beszél”.

1981: Bizalom (Szabó István)

Szabó Istvánnak először az 1962-es Koncert című vizsgafilmjét jelölték Oscarra a legjobb rövidfilm kategóriájában. 1970-ben a Szerelmesfilm című alkotásáról gondolták azt magyar döntéshozók, hogy érdemes bedobni az Oscar-versenybe, ám a film nem jutott be a legjobb öt közé. Ez először a Bizalom című kamaradrámájának sikerült.

Bánsági Ildikó és Andorai Péter a Bizalom című filmben Forrás: Mokép

A film egy férfi (Andorai Péter) és egy nő (Bánsági Ildikó) szokatlan szerelmét meséli el: a második világháború végén járunk, János ellenálló, Kata pedig egy ellenálló felesége, akik egy közös búvóhelyen húzzák meg magukat. A Bizalom-mal kezdődött el Szabó István és Koltai Lajos operatőr gyümölcsöző együttműködése. Koltai fényképezte a rendező következő három Oscar-díjra jelölt filmjét is.

Ki nyert? A Bizalom erős mezőnybe keveredett. Olyan kitűnő rendezők alkotásaival versenget, mint Francois Truffaut Az utolsó metró-ja vagy Akira Kuroszava Árnyéklovas-a. A díjat végül a szovjet Moszkva nem hisz a könnyeknek című alkotás kaparintotta meg. A szobrot a szovjet nagykövetség kulturális attaséja vette át Brooke Shieldstől és Franco Zeffirellitől.

1982: Mephisto (Szabó István)

A Mephisto az Oscartól függetlenül is fényes karriert futott be. Világszerte vetítették, Cannes-ban elnyerte a kritikusok díját és a legjobb forgatókönyvnek járó elismerést, az olaszok az év legjobb külföldi filmjének járó David Donatello-díjjal jutalmazták. Szabó István filmje a hamburgi színház becsvágyó színészéről, Hendrik Höfgenről szól, aki eladja a lelkét az ördögnek.

Karin Boyd és Klaus Maria Brandauer a Mephisto című filmben Forrás: Mokép

A lenyűgöző színészi alakítások és a nagyszabású képi világ a Filmakadémia tagjait is meggyőzte, és a Mephistó-nak ítélték Magyarország mind ez idáig egyetlen nagyjátékfilmes Oscar-díját. Koltai Lajos ezzel a filmmel vált világszerte keresett operatőrré, Szabó István pedig megtalálta színészét, Klaus Maria Brandauert, aki a későbbi kettő Oscar-díjra jelölt alkotásában is címszerepet játszott.

Szabó István két neves rendezővel is megküzdött, a Vasember-rel érkező Andrzej Wajdával és az olasz Francesco Rosival, de meglepetésre végül a magyar szakember és Brandauer ugrabugrált imádnivalóan a színpadon a díj átvétele után. A magyarországi Országos Sajtószolgálat beszámolt a külföldi sikerről, ám az, hogy a film Oscar-díjat nyert, egyszer sem szerepelt a hivatalos közleményben. Kádár János személyesen fogadta Szabót, és a rendező beszámolója szerint ezt találta mondani: „Én nem akarok magától semmit. Gondolom, maga sem akar semmit. Megnéztem a filmjét... hát egy kicsit rólunk is szól...”

1984: Jób lázadása (Gyöngyössy Imre – Kabay Barna)

A nyolcvanas éveket Szabó István uralta, 1984-ben azonban Gyöngyössy Imre és Kabay Barna is szóhoz jutott az Oscaron. Kabayról sokaknak a klasszikus vígjátékok, a Hippolyt és a Meseautó remake-jei, illetve az utóbbi idők leggyötrelmesebb hazai filmje, a Szuperbojz juthat az eszébe, pedig voltak idők, amikor Gyöngyössy Imrével egészen más hangulatú filmeket rendeztek. A Jób lázadása egy szívszaggató, humanista történet egy vidéki zsidó házaspárról, akik gyerekeik halála után 1943-ban örökbe fogadnak egy árva keresztény kisfiút, majd mindenüket rá hagyják.

Zenthe Ferenc és Temessy Hédi a Jób lázadása című filmben Forrás: Mokép

A korabeli kritikák külön kiemelték Zenthe Ferenc nagyszerű alakítását, a film Oscar-jelölését azonban enyhén szólva nem verték nagy dobra: „Te vagy az első ember, aki velem erről beszélget" - mondta évtizedekkel később az Origó újságírójának a filmben szintén szereplő Rudolf Péter. „Mégiscsak ott volt a legjobb öt között, és akkor sem említette meg ezt senki, és azóta sem. Nem is emlékszem, hogyan értesültem róla. Ezeket a híreket utólag kaptam meg, akkor nem tudtam, hogy ezek mennyire nagy dolgok.”

Ki nyert? A Jób lázadásá-t Ingmar Bergman Fanny és Alexander című remekműve ütötte el a díjtól. A svéd rendezőlegenda éppen egy színházi előadást rendezett Münchenben, így helyette a felesége és a film producere vette át a díjat.

1986: Redl ezredes (Szabó István)

Szabó István 1986-ban egy megtörtént eset alapján rendezett filmmel tért vissza az Oscar-versenybe. A Redl ezredes az Osztrák-Magyar Monarchia rendszerében vakon hívő Alfred Redlnek a története, aki feltétlen engedelmessége és szolgalelkűsége révén egyre magasabbra jut a ranglétrán. Redl sztorijában Szabót az önazonosság elfojtása, az árulás mikéntje érdekelte, valamint tovább foglalkozott az egyén és a hatalom viszonyával.

Klaus Maria Brandauer a Redl ezredes című filmben Forrás: Photo12

A homoszexuális vezérkari ezredes árulásának történetét tizenöt perces vastapssal, majd a zsűri nagydíjával jutalmazták Cannes-ban, Golden Globe-ra is jelölték, az Oscar-duplázás azonban nem jött össze, a BAFTA legjobb külföldi filmnek járó díjával nőtt Szabó elismeréseinek a száma. „A díjak nagy örömet jelentenek, de semmi többet. Butaság azt gondolni, hogy egy film jobb lesz attól, ha kitüntetik, s ha az ember azt hiszi, hogy a díjtól „valaki” lesz, annak azonnal abba kell hagynia” - mondta Szabó a Redl forgatásakor.

Ki nyert? Az Oscart egy argentin háborús dráma, A hivatalos változat nyerte el, ami Emir Kusturica A papa szolgálati útra ment című csodás filmjét, illetve a lengyel Agnieszka Holland Nyugat-Németországban forgatott Keserű altatás-át is a porban hagyta. A díjátadó érdekesen alakult, mivel Jack Valenti mellett az argentin film főszereplője, Norma Aleandro nyitotta fel a borítékot.

1989: Hanussen (Szabó István)

A Saul fia előtti utolsó jelölt magyar filmet is Szabó István jegyzi. A rendező harmadszorra is Klaus Maria Brandauerrel dolgozott együtt, kezdetben az osztrák színész meggyőző ereje kellett ahhoz, hogy Szabó trilógiává akarja bővíteni a közép-európai létről szóló, nagyszabású történelmi filmjeit. A Hanussen egy zseniálisnak hitt látnok története, aki szélhámosság helyett jóra is használhatta volna a képességét, de kihasználta Hitler okkult dolgok iránti kíváncsiságát.

Klaus Maria Brandauer a Hanussen című filmben Forrás: Kobal

Az Arany Pálmáért versenyben volt, Golden Globe-ra is jelölték, ám egyik elismerést sem hozta el. Az Oscar-jelölés ellenére Szabó István évekkel később kudarcnak értékelte a művét: „Ez volt az a film, amellyel mindent elmondhattam volna, de a lehetőséget elszalasztottam. Egyszerűen mellébeszéltem. És közben elment két év az életemből.”

Ki nyert: A magyar film többek között Pedro Almodóvar Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén című fergeteges vígjátékával versenyzett, a díjat végül a Hódító Pelle című, tizenkilencedik században játszódó dán filmdráma nyerte meg. Szabó István nem búslakodott az eredményhirdetéskor, inkább elismerőleg megcsapkodta a nyertes Bille August rendező térdét.

Kicsiben is jók vagyunk

A magyarok az idegen nyelvű film kategóriáján kívül a rövid animációs filmek versenyében jeleskedtek: 1976-ban Jankovics Marcell Sisyphus, ’81-ben Rófusz Ferenc A légy, 2007-ben pedig M. Tóth Géza Maestro című kisfilmjét jelölték Oscar-díjra, és A légy meg is kapta az elismerést.

A Szabó Istvántól származó idézetek Marx József Szabó István – Filmek és sorsok című könyvéből származnak.

Szóljon hozzá!