Magyarázza el a válságot egy pucéran fürdőző bombanő!

2016.02.04. 18:05

Egy őrülten pörgős és vicces film a gazdasági válságról. Lehetséges ez? A nagy dobásban Hollywood legmenőbb színészei; Brad Pitt, Christian Bale és Ryan Gosling próbálják egymást lejátszani a vászonról, de a végeredmény mégsem egy fontoskodó, saját jelentőségétől hanyatt eső, Oscar-vadász dráma, hanem egy mindenki számára érthető, szórakoztató és formabontó fekete komédia. Ami lehet, hogy a végén még Oscart is nyer.

Mindenkiben elég élénken él még a 2007-ben kezdődött gazdasági világválság emléke a svájcifrank-hitelekkel, bedőlt ingatlanbizniszekkel és csoportos létszámleépítésekkel, így érthető, ha szórakozás gyanánt sokan nem erről a témáról néznének meg szombat este egy filmet, ami utólag megmondja a tutit.

A nagy dobás viszont nem az a film.  E felől már az első öt percben biztosak lehetünk, amikor az amerikai lakáshitelpiac bedőlésére spekuláló antihősök bemutatása után egyszer csak lemerevedik a kép, és bemondják, hogy ha esetleg nem értenénk az elhangzottakat, akkor íme a habfürdőző Margot Robbie (A Wall Street farkasa bomba nője), aki majd elmagyarázza a gyengébbek kedvéért.

A szőke szexbomba majd elmagyarázza - Margot Robbie A nagy dobás című filmbenForrás: UIP Dunafilm

A filmet később több ilyen összefoglaló-kikacsintás megszakítja, amit a világért sem szabad a gondolkodó néző kigúnyolásának vagy éppen a gyengébb felfogású nézők szintjéhez igazításnak venni. A nagy dobás egyszerűen azt tekinti a missziójának, hogy könnyed, humoros formában dolgozzon fel egy alapvetően száraz, nehezen követhető témát és ezáltal több szinten működjön.

Lesz, aki utána lázas kutatásba kezd, hogy megvizsgálja minden elhangzott mondat valóságalapját, és lesz, aki végigröhögi, majd elfelejti. De a lényeg, hogy a célt sikerült elérni: minden szinten működik, és unatkozni senki nem fog rajta.

Neurotikus mókamester, extra morális feszültséggel - Steve Carrel A nagy dobás című filmbenForrás: UIP Dunafilm

Pedig az előjelek nem voltak jók, hiába szerződött le háromgenerációnyi hollywoodi színészisten a főbb szerepekre. A rendezést az az Adam McKay vállalta el, aki eddig fárasztó Will Ferrell-komédiákkal (Anchorman, Taplógáz, Pancser police) szerzett nevet magának, a filmet az utolsó pillanatban passzírozták be az Oscar-szezon végére, amikor a mezőny már szépen beállt, az első előzetes láttán pedig mindenki csak kapkodta a fejét, hogy Brad Pitt, Steve Carrell vagy Ryan Gosling frizurája az idétlenebb.

A hajkölteményeket végül valóban kicsit túltolták, de egyébként minden színész jól járt a szerepével. Gosling úgy beszél direktben a nézőhöz, mintha A Wall Street farkasa főhősének örököse lenne, Steve Carell a tőle megszokott neurotikus mókamestert morális feszültséggel tölti fel, Brad Pitt pedig ahogy a 12 év rabszolgaság esetében, most is úgy gondolta, hogy a produceri feladatok együtt járnak azzal, hogy ő legyen a film lelkiismerete.

Megint ő képviseli a lelkiismeretet - Brad Pitt A nagy dobás című filmbenForrás: UIP Dunafilm

A leglátványosabb szerep viszont egyértelműen Christian Bale-é - nem véletlenül őt emelik ki a díjkiosztókon - az összeomlást megjósoló Michael Burry gesztusait hibátlanul hozza, de közben felruházza egy olyan nyugtalanító, fura aurával, hogy egy emberbőrbe bújt ketyegő, időzített bomba lesz belőle, aki minden egyes feltűnésével szimbolizálja az egyre közelebb kerülő, elkerülhetetlen robbanást.

Említést érdemelnek az egyelőre kevésbé ismert John Magaro, Finn Wittrock, Hamish Linklater és Rafe Spall is, az viszont kár, hogy női szereplőknek alig jut játékidő, hiába tűnik fel az Oscar-nyertes Marisa Tomei és Melissa Leo.

Emberbőrbe bújt ketyegő bomba - Christian Bale A nagy dobás című filmbenForrás: UIP Dunafilm

Összességében persze senki sem várta volna, hogy az év hollywoodi filmterméséből az egyik legjobb színészi összjátékot Adam MacKay fogja levezényelni, és a film a véghajrában felforgatja az Oscar-mezőnyt is. De végül pont az bizonyult nyerő receptnek, hogy McKay hozta a maga pörgős vígjátékokon edződött megközelítését, és esze ágában sincs elkezdeni prédikálni arról, hogy kik voltak a rosszak és a jók ebben a történetben.  Főleg, hogy nagyon úgy tűnik, jók nem is voltak, maximum jóhiszeműek és naivak.

A szokásos prekoncepcióinkat tehát felejtsük el, amikor beülünk erre a filmre. Nincsenek hősök, nincsenek győztesek, csak sumákolás, terelés meg pár résen lévő fickó, aki hamarabb rájött arra, amire akár te magad is rájöhettél volna. És nekik szorítson a néző? Tudva, hogy ha bejön a számításuk, azzal együtt jár, hogy bedől az egész amerikai lakáshitelpiac, és megroggyan a világgazdaság?

Úgy beszél hozzánk, mint a Wall Street farkasa - Ryan Gosling A nagy dobás című filmbenForrás: UIP Dunafilm

Skizofrén érzés ezért A nagy dobás-t nézni, főleg, hogy nem telt még el olyan sok idő, és nem sóhajthatunk megkönnyebbülve, hogy szerencsére mindez már úgyis mögöttünk van, és soha nem történhet meg újra. Szóval röhögünk, röhögünk, de közben mégis sírni tudnánk.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK