Van valami jó film a moziban?

Mozinet

Moziba szeretne menni, de nem tudja, mit nézzen meg? Segítünk! Ismét a nagyvászon előtt ülve rökönyödhetünk meg a levágott lófej látványa vagy Michael Corleone első gyilkossága miatt. Nem lehet elégszer hallani A keresztapa aranyköpéseit, de ha mindenképpen új filmet szeretne nézni a hosszú hétvégén, akkor van két remek ajánlatunk.

A keresztapa

Francis Ford Coppola gengsztereposzának bérelt helye van a minden idők legjobb filmjeitfelsoroló listákon. Már annyian dicsérték, hogy ennek én most nem is érzem szükségét, csupán a 2001: Űrodüsszeiá-t és a Mechanikus Narancs-ot jegyző Stanley Kubrick méltató szavaira hívnám fel a figyelmet, aki szerint lehetséges, hogy A keresztapa minden idők legjobb filmje, de abban biztos, hogy ennek a filmnek van a legjobb szereplőgárdája. Budapesten a Corvin és Uránia mozi vetíti Coppola időtlen műalkotását, illetve tizenegy vidéki nagyvárosban lehet még beülni A keresztapá-ra.

Csokoládé

Omar Sy az Életrevalók miatt vált a magyar nézők kedvencévé, és most sem okozott csalódást, ráadásul most egy új oldalát is megmutatta azzal, hogy eljátszotta a francia cirkuszi világ első színesbőrű bohócát. Hiába játszik olyan személyt, akinek a nevettetés a foglalkozása, a 19. század és a 20. százafd fordulóján játszódó életrajzi film elsősorban megrendíti az embert. Azt gondolnánk, hogy egy olyan miliőben, amelyet különböző furcsa szerzetek népesítenek be ismeretlen jelenség a kirekesztés, a valóságban azonban még a kollégái részéről is komoly ellenérzéseket keltett Csokoládé, hogy színesbőrű létére a cirkuszban próbál érvényesülni.

Farkastotem

A Farkastotem Jiang Rong bestsellere alapján készült, amelyet megjelenése után azonnal elkapkodtak Kínában. A Kínába a Hét év Tibetben miatti kitiltása után visszatérő Annaud nem riadt vissza attól, hogy filmre vigye a regény Kína-rendszerkritikáját az ostoba, vaskalapos kommunista rezsimről, ami egyébként egyáltalán nem tűnik ismeretlennel a kelet-európai nézőknek sem. A lényeg ugyanakkor inkább az ember és természet viszonyának érzékeny és tényleg megindító ábrázolása: a Farkastotem azt az utolsó pillanatot mutatja meg, amikor még létezett valamiféle törékeny szimbiózis a föld eltérő mértékű hatalommal.és vérszomjjal bíró lakói között.

Egy háború

A kígyó ölelése és a Mustang után most a Saul fia egy másik vetélytársát is megnézheti a magyar mozikban – az Egy háború című dán alkotást Oscarra jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. Két jól elkülöníthető részre oszlik, az első felében egy dán egység járőrözéseiben vehetünk részt Afganisztánban, illetve ismerhetjük meg a parancsnokot, aki társai megmentése érdekében egy súlyos döntést hoz meg. A felénél átvált tárgyalótermi drámává a film, a főszereplőnek immáron otthon kell számot adnia afganisztáni tetteiről. Európai érzékenységű, ám amerikai műfajokkal dolgozó film, amely méltán került be az Oscar-döntőbe.

Zootropolis - Állati nagy balhé

A legújabb Disney-mese tulajdonképpen egy urbánus zsarufilm, csak most állatok népesítik be a nagyvárost, és egy gyávaságtól egyáltalán nem vádolható nyúl ered a rejtélyes bűnesetek nyomába. A rendőrségnél semmibe veszik a tapsifülest, ő azonban nem búsul el ettől, inkább társául fogad egy szélhámos rókát, és együtt erednek a maffiózók nyomába. A bűnesetek felgöngyölítését többek között egy ügyintéző lajhár hátráltatja, akinek már egy rendszám bepötyögése is felemészti a fél délutánját. A Disney manapság ismét csúcskorszakát éli, és a kritikusok ítélete alapján megkockáztatható, hogy a Zootropolis sem marad el a Jégvarázs által támasztott magas minőségtől.

Saul fia

Megérte virrasztani és szurkolni vasárnap éjszaka, harmincnégy év után ismét Oscar-díjat kapott egy magyar nagyjátékfilm. A Saul fia a világ tetejére repítette Nemes Jeles Lászlót és stábját, és szerencsére még mindig játsszák a hazai mozik, így ideális körülmények között, egy mozijegy áráért kiderítheti, mi miatt ámult el az amerikai filmes szakma. Az újszerű ábrázolásmód számos hollywoodi hírességet elkápráztatott, a hosszan kitartott, szűkített nézőpontból felvett snittek belökik a nézőt a káosz sűrűjébe. A képzeletünkkel kell kitöltenünk a földi pokol homályosan hagyott részleteit, és ettől válik igazán borzongatóvá az élmény.

Ave, cézár! (Hail, Caesar!)

A Coen testvérek akármilyen műfajhoz nyúlnak is, a végeredmény mindig figyelemre méltó: az Ave, Cézár! a vígjátékaik sorát gyarapítja, és a hollywoodi filmgyártás aranykorának kulisszái mögé vezet, egyszerre gúnyolva és éltetve a mozi teremtő erejét. Teszi mindezt sztárparádéval: George Clooney ismét meghibban, Scarlett Johansson mesebeli sellő, Channing Tatum újra táncra perdül. A film titkos fegyvere azonban egy lasszópörgető, sztoikus westernhős (Alden Ehrenreich), aki tipikus coeni balfék módjára kergeti őrületbe a Ralph Fiennes által alakított „művészfilmes” rendezőt.

Spotlight - Egy nyomozás részletei (Spotlight)

A Spotlight egy botrány krónikája, egy kis csapat bostoni újságíró makacs nyomozásának története, akik fellebbentették a fátylat a katolikus egyházon belüli pedofil bűncselekményekről. Az idei Oscar-verseny egyik nagy éllovasa régi vágású darab, méltó utódja a tényfeltáró riportos filmek non plus ultrájának, Az elnök emberei-nek: öntudatos, lendületes beszámoló, amely szentimentalizmus helyett tényszerűséggel operál, mégis mélyen felkavarja az embert.

Félvilág

Végre ideális körülmények között, egy moziteremben ülve leshet be Kovács Patrícia hálószobájába. A Félvilág című fülledt pszichothriller eredetileg tévéfilmnek készült, de a lelkes fogadtatás miatt most ott is bemutatják, ahová való, a mozikban. A végkifejlet ugyan ismert, Mágnás Elza holttestét egy utazókosárban találták meg, de a gyilkosságig vezető tekervényes út így is tele van izgalommal, féltékenységgel és szikrázóan erős színészi alakításokkal. Kovács Patríciát, Gryllus Dorkát és Döbrösi Laurát is percekig tapsolnánk, ha ez színház lenne.

Carol

Todd Haynes leszbikus szerelmi románca 2016-ban is forradalminak számít, mivel az ezredforduló óta csak kétszer volt olyan, hogy egy stúdiófilm egy az egyben két azonos nemű fiktív hős szerelméről szóljon. Az ötvenes évek hangulatát újrateremtő díszletek és jelmezek makulátlanok és szinte önálló karakterek, de a legnagyobb látványosság Cate Blanchett játéka, aki egy-egy pillantásával, kézmozdulatával vagy hajigazításával is képes hipnotizálni a nézőt. Rooney Mara hozzá képest háttérbe szorul, az ő bravúrja pont az, hogy finoman, szinte észrevétlenül érzékelteti, mikor fordult át a rajongás kölcsönös, viszonzott szerelemmé.

Deadpool

Hiába zsúfolt a képregényfilmek mezőnye, az X-Men-filmek világában játszódó Deadpool kitűnik a vetélytársak közül, még úgy is, hogy lényegében semmit nem tesz hozzá az utóbbi években túlpörgetett műfajhoz, csupán kérlelhetetlenül kifigurázza. A szórakozást nem a fordulatok biztosítják, hanem az a poéncunami, ami az első képkockákkal indul, egészen a stáblistát követő jelenetig kitart, és változatos módokon, filmes kikacsintásokkal, agyament durvaságokkal vagy öniróniával kacagtat meg.

A nagy dobás (The Big Short)

Egy őrülten pörgős és vicces film a gazdasági válságról. Lehetséges ez? A nagy dobásban Hollywood legmenőbb színészei; Brad Pitt, Christian Bale és Ryan Gosling próbálják egymást lejátszani a vászonról, de a végeredmény mégsem egy fontoskodó, saját jelentőségétől hanyatt eső, Oscar-vadász dráma, hanem egy mindenki számára érthető, szórakoztató és formabontó fekete komédia. Ami lehet, hogy a végén még Oscart is nyer. Attól se féljen, hogy nem érti majd az üzleti szféra zsargonját, mielőtt még összecsapnának a feje felett a hullámok, egy szőke szexbomba mindent érthetően elmagyaráz.

Brooklyn

Ez az a régimódi, romantikus film, amely az Oscar közelébe repítette Saoirse Ronant. Alakításának köszönhetően életre kel, hús-vér fiatal nővé válik az új és régi hazája között hánykolódó ír bevándorlólány. A Brooklyn végére garantáltan meghatódik, valamint nagyon érdekes és aktuális lehet azoknak a magyar fiataloknak, akik szeretnének külföldön szerencsét próbálni, mert háború és nyomor elől menekülő hősök helyett egy olyan lány történetét meséli el, akire alapvetően a szülőhazájában sem várna rossz élet.

A szoba (Room)

Kivételes bravúrt hajt végre A szoba című film: egy végtelenül lehangoló történetet szívmelengető és életigenlő módon dolgoz fel, és közben elkerüli a giccset és a felesleges sokkolást. A történetből, anya és fia egy fészerben raboskodik, az következne, hogy egy sötét, reményvesztett irányba haladjon a film, Lenny Abrahamson rendező azonban megtalálta az egészséges egyensúlyt nyomasztás és életigenlés között. A harcos anyát megformáló Brie Larson akár már írhatja az Oscar-köszönőbeszédét, ön pedig készítheti a zsebkendőjét, ezt a filmet garantáltan megkönnyezi majd.

Mustang

A világ fesztiváljait végigtaroló, a Saul fiá-val az idegen nyelvű film Oscar-díjért versenyző Mustang ritka hibrid: egyszerre meseszerű, varázslatos történet öt lánytestvérről, és brutálisan kemény, harcosan politikus propagandafilm. Fontos témáról szól, de nem fontoskodik, és még arra is odafigyeltek, hogy minden kockája meseszép legyen. A gyerekszáj mindent kimondhat, és ennek az okos megoldásnak köszönhetően végre szabadon elhangozhat mindaz, amiről a brutális vallási és társadalmi hagyományok között fuldokló, ép ésszel felfoghatatlan szokások által elnyomott nők kénytelenek hallgatni.

A visszatérő (The Revenant)

Alighanem a legtöbben DiCaprio miatt ülnek majd be A visszatérő-re, és azzal a gondolattal állnak majd fel, hogy ennyi szenvedés és extrém helyzet bevállalása után csak odaadják már neki az Oscart. DiCaprio valóban nagyot alakít, ott villog az elkeseredett élni akarás a szemében, de ennek a filmnek Emmanuel Lubezki az igazi sztárja, az ő táncot imitáló kameramozgásaiért, fenséges tájképeiért érdemes elsősorban mozijegyet váltani. Miatta válik különleges élménnyé A visszatérő. Ami akár remekmű is lehetett volna, csak a rendező nem tudott ellenállni a felesleges szimbólumhalmozásnak, nem érezte, mikor válik túl sokká az álomjelenetek ismétlődése.

Aljas nyolcas (The Hateful Eight)

Quentin Tarantino elkészítette eddigi karrierjének legeseménytelenebb, leghosszabb és legbőbeszédűbb filmjét. Ebből nagy csalódás is lehetett volna, de a remekül megírt, állandóan változó vadnyugati karakterek, illetve a két új arc, Jennifer Jason Leigh és Walton Goggins fantasztikus színészi játéka miatt gyorsan elröppen a három óra. Feliratosan nézve hamar rá lehet érezni a párbeszédek zeneiségére, és onnantól kezdve már visz magával ez a magát westernnek, majd kriminek álcázó kamaradráma. Fontos tanulság továbbá, hogy a fényképezés akkor is lehet ámulatba ejtő, ha a jelenetek túlnyomó többsége ugyanazon a parányi helyszínen játszódik.

Ifjúság (Youth)

Paolo Sorrentino azon kevés kortárs filmrendező közé tartozik, akiket hideg fejjel végiggondolva is nyugodtan zseninek lehet nevezni. Legújabb filmjének alpesi nyugalmat és emberi nyugtalanságot hirdető képei lélegzetelállítóak, a nemzetközi színészválogatott pedig az érzelmek széles skáláját hívja elő belőlünk, hiszen a svájci luxusszállóban időző főszereplőknek a halál közelségével, múltbéli hibáikkal, önbecsapásra hajlamos természetükkel kell szembenézniük. Michael Caine és Harvey Keitel egyaránt fantasztikus alakítást nyújt.

Star Wars: Az ébredő Erő (Star Wars: The Force Awakens)

A hetedik epizód a rajongóknak készült, mindent belezsúfoltak, amiről azt gondolták, hogy erősítheti a Star Wars-érzést. Így nagy meglepetést nem tartogat, viszont számtalanszor fog kisebb vagy nagyobb boldogságbomba robbanni azokban, akik az eredeti trilógián nőttek fel.

Az ébredő Erő szerencsére nem csupán a múltba réved, felvezet négy új és izgalmas szereplőt, akik nem feleltethetők meg egyértelműen Luke-nak, Hannak, Leiának vagy Darth Vadernek, hanem új színekkel gazdagítják a messzi-messzi galaxist. A hetedik epizódra azért ültem be, hogy megtudjam, mi történt a régi arcokkal, a nyolcadikat viszont már azért várom, hogy láthassam Rey, Finn, Poe és Kylo kalandjainak folytatását.

Anyám és más futóbolondok a családból

Fekete Ibolya filmje középiskolai tananyag kellene, hogy legyen. Filmnek ugyanis nem elég jó, de könnyed hangvételben, humorral mondja fel a huszadik századi történelemleckét, a soha ki nem beszélt, mégis unásig ismert nemzeti traumákat. Kellemes és elgondolkodtató moziélmény, utána mindenki felfejthetné a saját családtörténetét. Régimódisága miatt elsősorban az idősebb generációkat érintheti meg a film. Megmutatkozik benne a régimódi filmek azon erénye, hogy jól bánik a színészekkel, fontosnak tartja őket. Ónodi Eszter és Gáspár Tibor játékos, laza, tele vannak mély érzelmekkel.

45 év (45 Years)

A negyvenötödik házassági évfordulójára készülő pár életét fenekestől felforgatja a férfi egykori menyasszonyának a svájci Alpokban előkerült holtteste. A 45 év című filmnek nincs egy hamis pillanata sem, és az is a javára válik, hogy két színészóriás, Charlotte Rampling és Tom Courtenay játssza a házaspárt. Teljesen univerzális, bárki számára befogadható és élvezhető dráma, amely éppúgy szól az unokákhoz, mint a nagyszülőkhöz.

A Farkastotemről szóló részt Kovács Bálint, az Ave, cézár!-ról és a Spotlightról szóló részt Huszár András, A Deadpoolról szóló részt Birkás Péter, a Mustangról szóló részt Papp Eszter írta. Az Anyám és más futóbolondok a családból szóló bekezdés Gyárfás Dorka, a Brooklynról, A nagy dobásról. A szobáról és a 45 évről szóló bekezdés Onozó Róbert kritikája alapján készült.