Batman és Superman harca minden, csak nem szórakoztató

2016.03.23. 16:47

Zack Snyder rendező nagy fába vágta a fejszéjét a Batman Superman ellen – Az igazság hajnalával. Nem elég, hogy folytatja Superman rebootolt történetét, bizonyítania kell, hogy van-e nyomós indoka újabb bőrt lehúzni a bőregérről, és be kell bikáznia a lépéshátrányban lévő mozis DC-szuperhős univerzumot. No meg, nem ártana egy jó filmmel előrukkolni. Sajnálatos, hogy pont ez utóbbival sült fel, méghozzá csúfosan.

A 2013-as Az acélember azzal ért véget, hogy Superman legyőzte Zod tábornokot, letarolta fél Metropolist, és az emberiség a lábai előtt hever. A Batman Superman ellen azzal indul, hogy Bruce Wayne tehetetlenül figyeli az utcáról kryptoni által végzett rombolást. Erős, hatásos jelenet: pusztítás alulnézetből, emberi léptékből szemlélve. Megértjük, hogy Bruce Wayne miért akar bosszút állni, miért érzi úgy, hogy Superman veszélyt jelent az emberekre.

Pusztítás alulnézetből - Ben Affleck a Batman Superman ellen című filmbenForrás: InterCom

Két dudás egy csárdában – nem is akármilyen dudásokkal. A film külön-külön mindkét ikonikus figurát meglehetősen jól gondolja újra. Batmannel volt a könnyebb dolga: igaz, hogy mindössze négy évvel Christopher Nolan paradigmaváltó trilógiája után nehéz elkerülni az összehasonlítást Christian Bale verziójával, viszont Batmannek sosem jár le a szavatossága, eredendően nagyszabású, drámai karakter.

Zack Snyder sok újat nem is tesz hozzá, néhány fokkal sötétebbre csavarja a figurát, ez egy vadabb, agresszívebb Batman, aki billogot süt a bűnözőkbe. De még így sem az a kérges szívű szociopata, akit Frank Miller korszakos képregényében, a The Dark Knight Returns-ben megalkotott, inkább csak nyúzott, melankolikus, egy olyan ember, aki húsz éve fogdossa Gotham őrültjeit, és talán kicsit már belefásult.

Jól áll rajta - Ben Affleck a Batman Superman ellen című filmbenForrás: Clay Enos/© 2014 Warner Bros. Entertainment Inc., Ratpac-Dune Entertainment LLC and Ratpac Entertainment, LLC/Clay Enos

Aki attól tart, hogy Ben Affleck a Daredevil – A fenegyerek után egy újabb álarcos igazságosztót döngöl a földbe, megnyugodhat, szó sincs ilyesmiről. Jól áll rajta a Bat-páncél. A film ráadásul a játékidő tetemes részében oly mértékben azonosul a nézőpontjával, hogy komolyan elgondolkoztam, vajon ez most egy Superman-film, vagy egy Batman-film, amiben történetesen Superman az egyik fő antagonista.

Már csak azért is, mert Snyder szabályosan kiherélte Superman karakterét Az acélember-ben: emberéletekre fittyet hányó, megtört lelkű gyilkost faragott belőle, ami pont az ellentéte mindannak, amit Superman jelent. Majdnem két teljes filmen keresztül a vonakodó hős archetípusát testesíti meg, aki ki akar bújni a küldetése alól, és akit a világ egyik fele istenként bálványoz, a másik meg vizsgálóbizottságokat állít fel, hogy eldöntse, szükségünk van-e rá.

Valódi hőssé válhat - Henry Cavill a Batman Superman ellen című filmbenForrás: InterCom

A Batman Superman ellen talán legfőbb érdeme, hogy korrigálja az előző film ezen hibáját: mire legördül a stáblista, megkapjuk azt a Supermant, akire vágytunk, és aki így valódi hősévé válhat a filmnek. A gond az odáig vezető úttal van. A cselekmény nehézkes, unalmas, olyan komor próbál lenni, hogy elfelejt szórakoztatni, és szinte semmi értelme nincs. Chris Terrio és David Goyer forgatókönyve ott bukik el, hogy képtelenek voltak egy olyan épkézláb szcenáriót szőni, melynek végén a főszereplőknek tényleg nincs más választásuk, mint egymás torkának ugrani. Ezzel kihúzzák a konfliktus méregfogát, elvész a drámai töltet.

A film hemzseg a logikai következetlenségektől, a szereplők érthetetlen döntéseket hoznak, ostobaságot ostobaságokra halmoznak: észreveszik, hogy tévúton járnak, mégsem törődnek vele, egyetlen mondattal elejét vehetnék a szükségtelen összecsapásnak, de nem tehetik, mert akkor nincs film, bődületes marhaságokat csinálnak, csak hogy tovább gördülhessen a sztori. Ilyen szempontból szegény Lois Lane (Amy Adams) járt a legrosszabbul, aki kiérdemelte a világ legbutább riportere címet, és hiába kapott nagyobb mozgásteret, még mindig az a legfőbb vonzereje az írók számára, hogy a rosszfiúknak van kit elrabolni.

Ő húzza a rövidebbet - Jesse Eisenberg és Amy Adams a Batman Superman ellen című filmbenForrás: InterCom

A két szuperhős egyre elmérgesedő konfliktusa ezáltal két nagyranőtt kisfiú kakaskodásává silányul, kínos párbeszédekkel, fárasztó moralizálással, némi zavaros keresztény szimbolikával, meg Henry Cavill egy darab, citromba harapott arckifejezésével. A karakterek száját olyan kínos mondatok hagyják el, mint az előzetesben is elsütött „Tudsz vérezni? Majd fogsz.”, vagy a modern feminizmus új jelmondata: Nem hölgy vagyok, hanem újságíró.

A súlyosnak szánt motívumok skálája a „lehetünk-e jók a világban” és a „mily nehéz a férfilét” végpontjai között ingázva kimeríti az akaratlanul vicces, ultramacsó melldöngetés fogalmát, önmaga paródiájává válik, amely épp a tetőpontokon bosszulja meg magát. A film nagy fordulata, amit nem fogok ellőni, sok szempontból nem működik, de tagadhatatlanul hatásos, előtte azonban többször is röhögésben törtem ki, pedig ámuldoznom kellett volna.

Ultramacsó melldöngetés - Ben Affleck és Henry Cavill a Batman Superman ellen című filmbenForrás: InterCom

A forgatókönyv mindenáron önmaga fontosságát hangsúlyozza, és Zack Snyder lelkes partner ebben. Az ő rendezői ars poeticája abban merül ki, hogy minden egyes képkockának a lehető legmenőbben, ikonikusan kell kinéznie, akkor a munka oroszlánrésze le is van tudva. Az efféle vizuálpornós attitűd egy képregényfilmnek akár még előnyére is válhatna, Snyder azonban nem érzi az arányokat. Komolytalan, hogy a szereplők még a zebrán is csak lassítva, bombasztikus zenével kísérve mehetnek át, azok a jelenetek pedig, amelyek profitálhatnának a grandiozitásból, veszítenek az erejükből. Ha minden menő, akkor semmi sem az.

Az aránytévesztés még Snyder nézői reakciókra adott válaszában is tetten érhető. Az acélember-rel szemben jogos kritikaként vethető fel a fékeveszett pusztításorgia kontraproduktív cinikussága (civilek ezrei vesznek oda, amiről a film nem vesz tudomást). Joss Whedon finom fricskával kontrázott rá erre az Ultron korá-ban, melyben Amerika kapitányék mindent elkövetnek a civilek életben tartásáért, Snyder viszont túlzásba esik, egészen komikus, már-már passzív-agresszív duzzogás, ahogy ötvenszer elmondatja a szereplőivel, miért lesz alacsony az áldozatok száma az újabb tombolás közben.

Pusztításorgia - Batman Superman ellenForrás: InterCom

Míg a Marvel-filmekben dühíteni szokott, hogy az univerzum építésére szolgáló betétek szervetlenül épülnek be az adott történetbe, érdekes módon a Batman Superman ellen legjobb jelenetei mind olyan mellékalakokhoz köthetők, akik eljövendő DC-filmeket vetítenek előre.

Wonder Woman (Gal Gadot) szűkre szabott játékidejéből kihozta a maximumot: dögös, rejtélyes, vagány figura. A szupergonosszal vívott végső csatában ő az egyetlen, aki élvezi a harcot, és amikor előkerült az igazság lasszója, libabőrös lettem (Hans Zimmer és Junxie XL is mintha megráznánk magukat, amikor felbukkan, övé az egyetlen emlékezetes új zenei motívum). Egy másik DC-karakter pedig egy olyan látomásjelenetben cameózik, amely váratlan szürrealitásával, eszeveszettségével rángatott ki a tespedtségemből.

Dögös, rejtélyes, vagány - Gal Gadot a Batman Superman ellen című filmbenForrás: © 2015 Warner Bros. Entertainment Inc. and Ratpac-Dune Entertainment LLC. All Rights Reserved./Courtesy Of Warner Bros. Pictures

Addig is, marad nekünk egy félresikerült, ezer sebből vérző szuperhősfilm, amely javarészt elfuserálta e két titán első mozis találkozását. „Minden idők legmenőbb gladiátorcsatája: Krypton fia összecsap a gothami denevérrel” – ígérte Lex Luthoron keresztül a film. Kenyeret és cirkusz vártam, de be kellett érnem néhány morzsával, meg két kötéltáncossal, akik kibillentek az egyensúlyukból.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK