Van valami jó film a mozikban?

2016.04.30. 10:21

Moziba szeretne menni, de nem tudja, mit nézzen meg? Segítünk! A Marie Claire magazinnak sikerült rögtön elsőre egy extraerős filmes programot összeállítania, és ráadásként még izgalmas személyiségeket is meghívott a vetítésekhez kapcsolódó kerekasztal-beszélgetésekre. Kerekes Vicát, Gryllus Dorkát vagy Osvárt Andreát faggathatja a közönség. Végre Till Attila kerekesszékes gengsztereivel is összehaverkodhat a moziban.

Tiszta szívvel

Két figyelemre méltó magyar film is mozikba került áprilisban, míg a Hurok az időutazós thrillerek keretei között maradva villantott nagyot, addig Till Attila kerekesszékes gengszterfilmje bátran és nagy lelkesedéssel keveri a műfaji és a szerzői jegyeket: az akciójelenetek izzanak a feszültségtől, a humor néhol egészen parádés, Thuróczy Szabolcs óriásit alakít, a két való életben is mozgássérült főszereplő pedig hamar közel tud kerülni a szívünkhöz. Vannak hibái, egyenetlenségei a filmnek, de a sok pozitívum többet nyom a latban. 

Szórakoztatás mellett még arra is van ereje az akcióvígjátéknak, hogy egy fontos üzenetet közvetítsen: a mozgássérülteket nem sajnálni kell, nem aprót kell nyomni a kezükbe az utcán – ahogy az egyik főszereplővel ez a való életben is megtörtént, hanem ugyanúgy emberszámba kell venni őket, mint bárki mást. A filmben én két vagány srácot láttam, akikkel szívesen lógnék együtt.   

Marie Claire Filmnapok

A Marie Claire magazin először rendez filmnapokat, és máris egy hihetetlenül erős programot sikerült összeállítaniuk. Olyan alkotásokat válogattak össze, amelyek a mai modern nő életének különböző területeit érintik, és melléjük még kerekasztal-beszélgetéseket is szerveztek izgalmas személyiségekkel. Gryllus Dorka, Hámori Gabriella és Kerekes Vica a magyar színésznők külföldi érvényesüléséről mesél, a Tiszta szívvel című akcióvígjátékot a film két szereplője, Balsai Móni és Fekete Ádám segít értelmezni, Osvárt Andreával pedig a magyar mozikban most debütáló Maternity Blues vetítése előtt lehet beszélgetni, a magyar színésznő egy megtört gyermekgyilkost játszik az olasz drámában. A Marie Claire Filmnapok szombat estig tart, és az Allée ad otthont a rendezvénynek.

A dzsungel könyve (The Jungle Book)

Rudyard Kipling örök érvényű állatos meséjét ugyan már számtalanszor feldolgozták, de ezúttal jól tette a Disney, hogy ismét hozzányúlt a jól ismert alapanyaghoz: Ebben a modern változatban az állatokat és a dzsungelt digitális trükkök helyettesítik, ám a mese így is megelevenedik: gyerekek milliói szerethetik meg ismét a bohókás Balut, retteghetnek a zsarnoki Sir Kántól, és képzelhetik magukat a liánokon lengő Maugli helyébe. Ha tehetik, a 3D-s változatra üljenek be, a technikának hála körülölel bennünket az élettől duzzadó, vibráló őserdő. 

A törzs (The Tribe)

Az ukrán Miroszlav Slaboszpickij filmje süketnéma tinédzserek bentlakásos iskolájában játszódik, és egyik különlegessége, hogy egyetlen szó sem hangzik el benne. A film rendesen igénybe veszi a néző koncentrációját és intuícióját, ugyanis a szereplők jelbeszédjét nem feliratozzák, ezért mindenki kénytelenek magának megfejteni a cselekményt. Emellett A törzs vizuálisan is lenyűgöző. Kizárólag öt-hat perces, tökéletesen kigondolt és megvalósított steadicames felvételekből áll össze a film, ezek közül több is annyira észbontóan virtuóz, hogy a porban hagyják még a True Detective első évadának negyedik részének legendás zárósnittjét is.

Madárkák (Sparrows)

Izlandi felnövéstörténet egy 16 éves srácról, aki Reykjavíkból az iszákos apjához költözik egy kis faluba, ahol minden nyomasztó, és még a gyerekkori szerelme is egy idióta tahóval jár. Rúnar Rúnarsson második filmje lassan bontakozik ki, eleinte kicsit túlságosan is követi a műfaj bevett sablonjait, de aztán csak bekúszik a bőrünk alá, és amikor már valóban törődünk a főhős sorsával, egy elképesztően brutális zárással rántja a ki a szőnyeget a lábunk alól a rendező.

Hurok

A Hurok-kal ismét egy apró, ám fontos győzelmet aratott a magyar film: van egy thrillerünk, amely ügyesen dolgozik az amerikai mintákból. Rögtön a kezdőjelenettel beránt, az időkavarós szállal végig fenntartja a figyelmet, ráadásként pedig még egy agyeldobós zárlatra is telik tőle. Én egy jó kis B kategóriás, videotékás élmény reményében ültem be rá, de legkésőbb a film kétharmadánál rá kellett döbbennem, hogy ez annál ambiciózusabb munka. Száraz Dénes és Martinovics Dorina egyre bonyolultabbá váló futkározásai másfél órán át simán lekötik és elszórakoztatják az embert, de ezen felül még a hirtelen jött apasággal járó para is szépen beágyazódik a történetbe. 

Cloverfield Lane 10 (10 Cloverfield Lane)

Nyolc éve a Cloverfield című szörnyfilm azért tudott akkorát ütni, mert senki nem tudott róla semmit. Most másodszor is sikerült megjátszani ugyanezt a trükköt: titokban folytatást csináltak a filmhez. A Cloverfield Lane 10 agyas, idegőrlő posztapokaliptikus thriller, mely túlszárnyalja az elődjét, Mary Elizabeth Winstead személyében egy új Ellen Ripley-t avat, és megajándékoz egy nagy formátumú John Goodman-alakítással. Tényleg beütött a világvége? Vagy a dilinyós, összeesküvés-elméletekben hívő férfi ezzel a mesével akarja magánál tartani a lányt? Ennél többet nem is érdemes tudni a filmről, a feszültséget ugyanis a bizonytalanság teremti meg.

Hétköznapi titkaink (Louder Than Bombs)

Mindenkinek lehetnek olyan féltve őrzött titkai, amik legfeljebb a halála után derülnek ki, hogy aztán még a legközelebbi családtagjai is nagyot nézzenek. Erről mesél a Hétköznapi titkaink című film, persze mély csendek, sokatmondó tekintetek és ki nem beszélt fájdalmak kíséretében. Isabelle Huppert játssza az elhunyt anyát, a legnagyobbat mégis egy 16 éves kamaszfiú, Devin Druid alakítja. Jesse Eisenberget élmény látni végre egy jólfésült, magabiztosnak tűnő felnőttszerepben, és Gabriel Byrne csendes aggódása is elér a szívünkig.

Csokoládé (Chocolat)

Omar Sy az Életrevalók miatt vált a magyar nézők kedvencévé, és most sem okozott csalódást, ráadásul most egy új oldalát is megmutatta azzal, hogy eljátszotta a francia cirkuszi világ első színes bőrű bohócát. Hiába játszik olyan személyt, akinek a nevettetés a foglalkozása, a 19. század és a 20. század fordulóján játszódó életrajzi film elsősorban megrendíti az embert. Azt gondolnánk, hogy egy olyan miliőben, amelyet különböző furcsa szerzetek népesítenek be, ismeretlen jelenség a kirekesztés, a valóságban azonban még a kollégái részéről is komoly ellenérzéseket keltett Csokoládé, hogy színes bőrű létére a cirkuszban próbál érvényesülni.

Zootropolis - Állati nagy balhé

A legújabb Disney-mese tulajdonképpen egy urbánus zsarufilm, csak most állatok népesítik be a nagyvárost, és egy gyávasággal egyáltalán nem vádolható nyúl ered a rejtélyes bűnesetek nyomába. A rendőrségnél semmibe veszik a tapsifülest, ő azonban nem búsul emiatt, inkább társául fogad egy szélhámos rókát, és együtt erednek a maffiózók nyomába. A bűnesetek felgöngyölítését többek között egy ügyintéző lajhár hátráltatja, akinek már egy rendszám bepötyögése is felemészti a fél délutánját. A Disney manapság ismét csúcskorszakát éli, és a kritikusok ítélete alapján megkockáztatható, hogy a Zootropolis sem marad el a Jégvarázs által támasztott magas elvárásoktól.

Saul fia 

Saul fia a világ tetejére repítette Nemes Jeles Lászlót és stábját, és szerencsére még mindig játsszák a hazai mozik, így ideális körülmények között, egy mozijegy áráért kiderítheti, mi miatt ámult el az amerikai filmes szakma. Az újszerű ábrázolásmód számos hollywoodi hírességet elkápráztatott, a hosszan kitartott, szűkített nézőpontból felvett snittek belökik a nézőt a káosz sűrűjébe. A képzeletünkkel kell kitöltenünk a földi pokol homályosan hagyott részleteit, és ettől válik igazán borzongatóvá az élmény. Az Oscar-díjas dráma itthon az elmúlt hat év legsikeresebb magyar filmje lett, már több mint 230 ezren ültek be rá.  

Spotlight - Egy nyomozás részletei (Spotlight)

Spotlight egy botrány krónikája, egy kis csapat bostoni újságíró makacs nyomozásának története, akik fellebbentették a fátylat a katolikus egyházon belüli pedofil bűncselekményekről. Az idei Oscar-verseny egyik nagy éllovasa régi vágású darab, méltó utódja a tényfeltáró riportos filmek non plus ultrájának, Az elnök emberei-nek: öntudatos, lendületes beszámoló, amely szentimentalizmus helyett tényszerűséggel operál, mégis mélyen felkavarja az embert.

Félvilág 

Végre ideális körülmények között, egy moziteremben ülve leshet be Kovács Patrícia hálószobájába. A Félvilág című fülledt pszichothriller eredetileg tévéfilmnek készült, de a lelkes fogadtatás miatt most ott is bemutatják, ahová való, a mozikban. A végkifejlet ugyan ismert, Mágnás Elza holttestét egy utazókosárban találták meg, de a gyilkosságig vezető tekervényes út így is tele van izgalommal, féltékenységgel és szikrázóan erős színészi alakításokkal. Kovács Patríciát, Gryllus Dorkát és Döbrösi Laurát is percekig tapsolnánk, ha ez színház lenne.

Carol

Todd Haynes leszbikus szerelmi románca 2016-ban is forradalminak számít, mivel az ezredforduló óta csak kétszer volt olyan, hogy egy stúdiófilm egy az egyben két azonos nemű fiktív hős szerelméről szóljon. Az ötvenes évek hangulatát újrateremtő díszletek és jelmezek makulátlanok, és szinte önálló karakterek, de a legnagyobb látványosság Cate Blanchett játéka, aki egy-egy pillantásával, kézmozdulatával vagy hajigazításával is képes hipnotizálni a nézőt. Rooney Mara hozzá képest háttérbe szorul, az ő bravúrja pont az, hogy finoman, szinte észrevétlenül érzékelteti, mikor fordult át a rajongás kölcsönös, viszonzott szerelemmé.

Deadpool

Hiába zsúfolt a képregényfilmek mezőnye, az X-Men-filmek világában játszódó Deadpool kitűnik a vetélytársak közül, még úgy is, hogy lényegében semmit nem tesz hozzá az utóbbi években túlpörgetett műfajhoz, csupán kérlelhetetlenül kifigurázza. A szórakozást nem a fordulatok biztosítják, hanem az a poéncunami, ami az első képkockákkal indul, egészen a stáblistát követő jelenetig kitart, és változatos módokon, filmes kikacsintásokkal, agyament durvaságokkal vagy öniróniával kacagtat meg.

A nagy dobás (The Big Short)

Egy őrülten pörgős és vicces film a gazdasági válságról. Lehetséges ez? A nagy dobás-ban Hollywood legmenőbb színészei; Brad Pitt, Christian Bale és Ryan Gosling próbálják egymást lejátszani a vászonról, de a végeredmény mégsem egy fontoskodó, saját jelentőségétől hanyatt eső, Oscar-vadász dráma, hanem egy mindenki számára érthető, szórakoztató és formabontó fekete komédia. Attól se féljen, hogy nem érti majd az üzleti szféra zsargonját, mielőtt még összecsapnának a feje felett a hullámok, egy szőke szexbomba mindent érthetően elmagyaráz.

A szoba (Room)

Kivételes bravúrt hajt végre A szoba című film: egy végtelenül lehangoló történetet szívmelengető és életigenlő módon dolgoz fel, és közben elkerüli a giccset és a felesleges sokkolást. A történetből – anya és fia egy fészerben raboskodik – az következne, hogy egy sötét, reményvesztett irányba haladjon a film, Lenny Abrahamson rendező azonban megtalálta az egészséges egyensúlyt nyomasztás és életigenlés között. A harcos anyát megformáló Brie Larson megérdemelten kapott Oscart, ön pedig készítse a zsebkendőjét, ezt a filmet garantáltan megkönnyezi majd.

Mustang

A világ fesztiváljait végigtaroló, a Saul fia miatt az idegen nyelvű film Oscar-díjáról lemaradó Mustang ritka hibrid: egyszerre meseszerű, varázslatos történet öt lánytestvérről, és brutálisan kemény, harcosan politikus propagandafilm. Fontos témáról szól, de nem fontoskodik, és még arra is odafigyeltek, hogy minden kockája meseszép legyenA gyerekszáj mindent kimondhat, és ennek az okos megoldásnak köszönhetően végre szabadon elhangozhat mindaz, amiről a brutális vallási és társadalmi hagyományok között fuldokló, ép ésszel felfoghatatlan szokások által elnyomott nők kénytelenek hallgatni.

Ifjúság (Youth)

Paolo Sorrentino azon kevés kortárs filmrendező közé tartozik, akiket hideg fejjel végiggondolva is nyugodtan zseninek lehet nevezni. Legújabb filmjének alpesi nyugalmat és emberi nyugtalanságot hirdető képei lélegzetelállítóak, a nemzetközi színészválogatott pedig az érzelmek széles skáláját hívja elő belőlünk, hiszen a svájci luxusszállóban időző főszereplőknek a halál közelségével, múltbéli hibáikkal, önbecsapásra hajlamos természetükkel kell szembenézniük. Michael Caine és Harvey Keitel egyaránt fantasztikus alakítást nyújt. 

Anyám és más futóbolondok a családból

Fekete Ibolya filmje középiskolai tananyag kellene, hogy legyen. Filmnek ugyanis nem elég jó, de könnyed hangvételben, humorral mondja fel a huszadik századi történelemleckét, a soha ki nem beszélt, mégis unásig ismert nemzeti traumákat. Kellemes és elgondolkodtató moziélmény, utána mindenki felfejthetné a saját családtörténetét. Régimódisága miatt elsősorban az idősebb generációkat érintheti meg a film. Megmutatkozik benne a régimódi filmek azon erénye, hogy jól bánik a színészekkel, fontosnak tartja őket. Ónodi Eszter és Gáspár Tibor játékos, laza, tele vannak mély érzelmekkel. 

A Cloverfield Lane 10-ről, az Ave, Cézár!-ról és a Spotlightról szóló részt Huszár András, A törzsről szóló részt Varga Ferenc, a Deadpoolról szóló részt Birkás Péter, a Madárkákról és a Mustangról szóló részt Papp Eszter írta. Az Anyám és más futóbolondok a családból és a Hétköznapi titkainkról szóló bekezdés Gyárfás Dorka, A nagy dobásról és A szobáról szóló rész Onozó Róbert kritikája alapján készült.