Ez az ötlet megoldhatja a magyar film legfőbb gondját

2016.06.02. 18:32

A Hurok és a Tiszta szívvel a két legfrissebb példa arra, hogy hiába készülnek jó magyar filmek, elszomorítóan kevesen ülnek be rájuk. A Filmalap most kigondolt erre egy megoldást: az eddiginél jóval több pénzt szán és nagyobb figyelmet fordít a marketingre. Remélhetőleg ennek a döntésnek az áldásos következményeit nemsokára, mondjuk már Gigor Attila benzinkutas szerelmi drámája vagy a Budapest noir bemutatója idején megtapasztalhatjuk. Jó lenni teltházas moziteremben izgulni a magyar Humphrey Bogartért vagy a legendás versenylóért.

 

Szerencsére vannak bátorító kivételek, de még mindig ott tartunk, hogy általánosságban elszomorítóan kevesen ülnek be a magyar filmekre. Miért van ez így? Az egyik lehetséges válasz szerint hiába készül manapság több kiváló hazai alkotás is, a kevés pénzből kigazdálkádott, gyakran béna marketing nem tudja megszólítani a potenciális nézőket,így aztán üresen konganak a mozitermek. Ez történt a 15 ezernél járó Hurok-kal és a húszezer nézőt vonzó Tiszta szívvel című akcióvígjátékkal is, a minősége alapján mindkét film jóval nagyobb közönséget érdemelt volna.

Száraz Dénes és Anger Zsolt a Hurok című filmbenForrás: Fórum Hungary

A Magyar Nemzeti Filmalap most egy új forgalmazási támogatással próbálja megoldani a problémát, amitől azt reméli, hogy a hazai alkotások nézettsége számottevő mértékben növekedni fog. A Filmalap jelentős és vissza nem térítendő támogatást biztosít a forgalmazóknak, akik a pályázati úton elnyert összeget a marketingre fordított költéseik növelésére használhatják fel.

„Attól függően, hogy a forgalmazó mennyit fordít egy Filmalap támogatással készült magyar film vagy koprodukció hazai mozibemutatójára, a Filmalap az adott összeg többszörösével is támogathatja egy film kampányát a forgalmazási koncepció és költségterv ismeretében” – olvasható az állami szervezet közleményében.

A producerek, a forgalmazók és a Filmalap közti szerződés aláírása akár a mozibemutató előtt hat hónappal is megtörténhet, így bőven lesz idő az átgondolt és hosszú kifutású kampányok felépítésére. Pontosan erre van szüksége a bemutatás előtt álló magyar filmeknek: alaposan átgondolni, hogy ki lehet a Kincsem vagy a Budapest noir célközönsége, és ennek függvényében kialakítani egy olyan reklámstratégiát, ami célirányosan népszerűsíti és teszi vonzóvá ezeket az alkotásokat.

Kolovratnik Krisztián és Törőcsik Franciska a Budapest noir című filmbenForrás: Kende Tamás

Fontos, hogy hiába lesz sokkal több pénz reklámra, ez önmagában még nem eredményez több százezres nézőszámot. Eredményes módon kell felhasználni a pénzt. A legalapvetőbb példánál maradva (több magyar film már itt elbukott): frappáns, figyelemfelkeltő, könnyen dekódolható plakátokkal kell megszórni a várost, amiket látva az embernek lesz egy elképzelése, hogy mit is akar ez a film. 

Az ütős poszter azért is nagyon fontos, mert számos közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a legtöbb ember a mozipénztárnál állva, az ott kirakott plakátokat böngészve dönti el, hogy melyik filmre fog jegyet váltani.

Legutóbb a Liliom ösvény plakátját látva hüledeztünk. A berlini Ezüst Medve-díjas Csak a szél-t jegyző Fliegauf Bence filmje a bemutató előtt két héttel még kapott 1,28 millió forint marketing támogatást a Filmalaptól, de így is csak 262-en voltak rá kíváncsiak a nyitóhétvégén, a legfrissebb adatok szerint pedig 940 nézőnél tart.

A Liliom ösvény plakátjaForrás: Big Bang Media

A közlemény arra is kitér, hogy a Filmalap által korábban kínált támogatási eszközök továbbra is megmaradnak. A filmek összköltségvetésébe be van építve egy jelenleg 10 millió forintos értékben maximalizált marketingtámogatás, amelyet többek között forgatási fotózásra, sajtó-kommunikációra és előzetesekre fordíthatnak. Változatlanul elérhetőek lesznek a producerek számára a Filmalap által biztosított tesztvetítések és eredményeik elemzése, valamint a TV szpotok a vezető hazai kereskedelmi csatornákon.

Magyarországot sok tekintetben nincs értelme összevetni az amerikai piaccal, de azért az elgondolkodtató, hogy odaát milyen arányban oszlik meg a gyártási és a marketingköltség. A Vadász és a Jégkirálynő című fantasyt 115 millió dollárból készítették el, a reklámjára fordított összeget pedig 70 millióra becsülték. A dzsungel könyve legújabb adaptációjának 175 millió volt a büdzséje, a marketingre pedig hozzávetőlegesen 100 milliót fordítottak.

Emily Blunt és Charlize Theron A vadász és a Jégkirálynő című filmbenForrás: UIP-Duna Film

Látható, hogy Amerikában már a gyártási költség felét meghaladó összeget költenek a film népszerűsítésére, nálunk viszont tízmillió forintnál volt eddig meghúzva a pénzben kapott állami marketingtámogatás felső határa. Ha ennél több pénzt akart fordítani a forgalmazó reklámra, akkor azt saját zsebből állta. A Filmalap új marketing támogatásával ez a rendkívül alacsony felső határ átléphetővé vált.

Remélhetőleg a fentebb említett Kincsem-nél, Budapest noir-nál, vagy akár Gigor Attila Kút című, a Coen testvérek műveire hajazó drámájánál már érzékelhető lesz, és meg is lesz az eredménye a sok pénznek és energiának, amit a reklámba fektetnek.

Irma Milovic, Pokorny Lia és Trokán Nóra a Kút című filmbenFotó: Sághy Tímea

A legfontosabb persze mindig is a film minősége marad. Jó látni, hogy még a nagyszabású marketing sem tudja elfedni a film hibáit: míg a pocsék kritikákat kapott A Vadász és a Jégkirálynő megbukott a mozikban, addig A dzsungel könyve méltán diadalmaskodott.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK