A Római-part adta az ötletet a Pappa piához

Még jó pár hónappal ezelőtt beszélgettünk Divinyi Réka forgatókönyvíróval, akinek a nevéhez olyan közönségfilmek fűződnek, mint a Csak szex és más semmi, a Kaméleon, a Valami Amerika 2, a Veszettek, vagy akár a Társas játék HBO-sorozat első évada. Ő jegyzi a Pappa piát is, amelynek születési körülményeiről rengeteg érdekes mozzanatot mesélt el akkor. Itt az ideje, hogy megosszuk az olvasókkal a háttérinfókat. Mi köze egy családi hobbicsónaknak az ország új musicaljéhez? Milyen címet adott volna a filmnek ő? És miért egy vízvezeték-szerelőről kapta a nevét a Barátok közt Berényi Miklósa? A beszélgetést teljes terjedelmében a cikk alján hallgathatja meg.

Divinyi Réka forgatókönyvíró volt a Filmklub podcast 41. adásának a vendége. A Pappa pia a nyolcadik mozifilmje; a szakmát a Barátok közt-ben tanulta, amiben négy évig dolgozott még a sorozat indulásakor, a hőskorszakban.

Divinyi Réka Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Több sikeres közönségfilm után, a Filmalap 2011-es indulásakor ő is a döntőbizottsági tagok közé került, majd ezt a munkát három év után otthagyta, hogy ismét saját filmeket írjon. A Veszettek című filmje megbukott, a Pappa piá-hoz egy színházi élmény és egy csónak adott ötletet.

Budapestnek egy egészen más arca tárult föl akkor

Kiderült a beszélgetésből, hogy végső soron a Római-partnak köszönhetjük a Pappa pia című musicalt. Ha a Fellini bisztró csíkos napozószékei és a part régi csónakházai nem olyan vadregényesek, akkor Nagy Feró sem a Duna mellett énekel, és még az is lehet, hogy a film máris sokat emlegetett jetskizős jelenete sem születik meg. A Budapest harmadik kerületében lévő népszerű dunai partszakaszra tervezett gát ügyében több éve zajlik a vita a helyiek, környezetvédők és a városvezetés között, de ez nem volt akadálya annak, hogy ez az ikonikussá lett helyszín adja a fő inspirációt a Pappa pia című filmhez.

Táncosok a Pappa Pia forgatásán Fotó: Mudra László - Origo

„Akkoriban vettünk egy kielboatot (evezős csónak - a szerk.)” – mesélte erről Divinyi Réka a podcastban, - a Római-parton van egy csónakház, ott tartottuk. Állatira erős fílingje van a partnak a Duna felől nézve. Sose láttam előtte, milyen élet van ott, a Fellinivel: a csíkos székek, a horgászok, a fürdőzők. Napi rendszerességgel csónakáznak, kajakoznak, eveznek emberek, egy más arca volt Budapestnek. Ez nagy felismerés volt számomra.”

Az embernek szabad a lelke, és hülyén vigyorog

Divinyi Réka azt is elmesélte, hogy az ő fejében született meg az ötlet, hogy kellene egy magyar retromusical, amikor látta a Mamma Miá!-t a Puskás-stadionban. „Nincs túl nagy merítése, kis egyszerű az egész, mégis ott vannak az emberek, bambán vigyorognak, tapsolnak, mint a gyerekek, és alig várják, hogy felpattanhassanak, és táncoljanak a nézőtéren. Az embernek szabad a lelke, és hülyén vigyorog. Azt gondolom, iszonyú jó dolog ilyesmit adni a nézőknek. (...) Én ezt ott átéltem, és ezt (ti. a forgatókönyvet) ezzel az örömmel írtam meg. Néha elég egy szombat estéhez, hogy kapjon az ember egy ilyen érzést.”

Izgatta a dramaturgiai kihívás, hogy egy olyan történetet vessen papírra, ami logikus, koherens, és a kiválasztott dalok minden egyes szava passzol bele. Radnai Péter átküldött több száz dalt, amiket heteken át hallgatott, végül húszat választott ki közülük. A legújabb dal a Bonanza Banzaié volt, és ahhoz, hogy Kis Grófo egy száma is belekerült a musicalbe, Divinyi csak annyit fűzött: „történnek dolgok a forgatás alatt, ami már nem feltétlenül kompetenciája egy forgatókönyvírónak”.

A Pappa pia cím sem volt a kedvence, mert „nem tudom, szerencsés-e ennyire felvállalni, hogy Mamma Mia!-koppintás” a film. A forgatókönyvnek azt a címet adta, hogy Zene nélkül, tetszett neki az irónia.

„Megdöbbentem, ilyet is lehet csinálni?!”

Divinyi Réka eredetileg színész akart lenni, Gryllus Dorkával, Fullajtár Andreával járt együtt a Nemzeti Színház stúdiójába. „De rájöttem, soha nem tudnék olyan jó lenni, mint azok, akiket becsülök a szakmában” – mondta erről. Ekkor nyergelt át a színháztudományi szakra, ahol dramaturgnak tanult.

Divinyi Réka Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Az egyetem alatt megpályázott egy lehetőséget: az RTL egy napi sorozat indítását tervezte, három embert kerestek, akiket külföldi szakemberek megtaníthatnak, hogyan kell ezt a típusú sorozatot írni. „Annyit tudtunk erről a műfajról (ti. sorozat), hogy Szomszédok, teljesen ismeretlen terület volt” – mesélte erről Divinyi. Angolul kellett felvételizni, több száz jelentkező közül választották ki harmadmagával. „Annyi pénzt fizettek, amit el nem tudtam képzelni.”

Ennek a három fiatalnak a telefonkönyvéből került ki a Barátok közt összes, ma már legendás fiktív neve. A Berényire például épp Divinyi Réka noteszét lapozgatva bukkantak rá. Akkoriban költözködött, tele volt a notesz mesteremberek számaival. Berényinek hívták a vízvezeték-szerelőt, és mivel jól hangzott a név, bekerült a sorozatba.

Berényi Miklós (Szőke Zoltán) és Egresi Tóni (Dósa Mátyás) a Barátok közt egyik részében Forrás: RTL Klub

A Csak szex és más semmi forgatókönyvét szórakozásból, hobbiból kezdték el írni Goda Krisztával. Nem gondolta, hogy filmforgatókönyv-író lesz belőle, mert akkoriban, a 2000-es évek elején még a szerzői film dívott, és úgy érezte, az távol áll az ő gondolkodásmódjától. Herendi Gábor Valami Ameriká-ja hozott ebben változást: „friss volt, és szórakoztató, annyira új hang volt még a palettán, hogy akkor döbbentem meg, hogy ilyen filmet is lehet csinálni” – mondta erről Divinyi.

Dobó Kata, Csányi Sándor és Schell Judit a Csak sex és más semmihez készült promóképen Forrás: Hungaricom

Közben a Csak szex is megvalósult, és nagy siker lett. Divinyi írta ez után a Tibor vagyok, hódítani akarok, a Szabadság, szerelem, a Kaméleon, a Lora, a Valami Amerika 2 forgatókönyvét, mind nagyon jól teljesített a nézők körében.

„Sokan mondták, hogy férfihumorom van”

Az HBO Társas játék-át egy izraeli sorozat alapján írták, de Divinyi nem tartotta túl jónak az eredetit, szerinte az „túl romantikus, túl gagyi” volt. Szerencsére szabadságot kaptak a megrendelő HBO-tól, így más hangvételt adhattak a sorozatnak. A magyar verzió végül az HBO vezetői szerint is jobb lett. Volt ötlete, hogyan lehetett volna folytatni a Társas játék-ot, de végül a második évad írói közé nem került be.

Thuróczy Szabolcs és Martinovics Dorina a Társas játék című tévésorozatban Forrás: HBO Magyarország

A Veszettek-et álnéven írta, úgy adta be a Filmalaphoz – nem pályázatként, hanem csupán véleményezésre. Azt hitték a Filmalapnál, egy MSZP-s politikus írta a könyvet. A film bukása nem lepte meg, de szíven ütötte. „Nem tudtam mást tenni, mint tudomásul venni. Bízom benne, hogy valamelyik tévécsatorna majd műsorra tűzi. (…) El kell gondolkoznom, hogy milyen filmeket kell csinálnom.”

Bevallotta, hogy nehéz számára érzelmes jelenetet írni, mert ő maga nem túl érzelmes típus. Sokan mondták neki, hogy „férfiagya”, férfihumora van. Ötletekért blogokat szokott néha olvasgatni, de egy biztos: mindig közönségfilmet akart csinálni, soha nem lesz szerzői filmes. A következő film, aminek ő írta a forgatókönyvét, a jövő tavasszal mozikba kerülő Valami Amerika 3.

A Filmklub podcast adását megtalálja az iTuneson, letöltheti MP3 formátumban, vagy meghallgathatja az alábbi lejátszóban. A podcasthoz tartozó RSS csatornát itt találja.