Február 1. és 5. között negyedik alkalommal rendezik meg az Uránia Filmnapokat, ahol többek között Szergej Eisenstein, Ingmar Bergman, Sergio Leone és Pálfi György művein keresztül érthetjük meg az egyik legtitokzatosabb filmnyelvi fogalmat, a montázst.

Clint Eastwood A jó, a rossz és a csúf című filmbenForrás: Mokép

A snittek összeillesztésével az idő múlását lehet érzékeltetni, illetve különböző érzelmi hatásokat lehet kifejteni a nézőre. A montázs megértéséhez érdemes akár Eizensteinig is visszamenni, aki Kulesovval együtt dolgozta ki az „egy meg egy az három” alapelvét, amely szerint ha két jól megválasztott képet rakunk egymás mellé, akkor egy harmadik születik belőle.

A filmek jelentésképző erejét kiválóan szemlélteti Pálfi György Final Cut-ja (kritikánk), amelyben kizárólag régebbi filmekből átvett pár másodperces részletekkel mesétek el egy történetet. Úgy keverték össze az Avatar-ból, az Amélie-ből, a Sztalker-ből vagy éppen a Ford Fairlane kalandjai-ból származó képsorokat, hogy azok elszakadva az eredeti műtől új jelentést kaptak.

Nem meglepő tehát, hogy rögtön a rendezvény első napján levetítik a Final Cut-ot, amelyre ingyen be lehet ülni, csak előtte regisztrálni kell az Uránia honlapján. Az összes többi filmre 1400 forintba kerül a jegy, aki egyszerre legalább ötöt vásárol, az darabonként ezer forintért teheti zsebre a belépőket.  Diákok, nyugdíjasok és pedagógusok kedvezményes áron válthatnak jegyet.

A montázs már több mint száz éve izgatja a film készítőit és teoretikusait, így hát zongorán kísért 1918-as némafilmet és 21. századi alkotást egyaránt találunk a programban. Levetítik A Jó, a Rossz és a Csúf-ot, amelynek a temetői nagyjelenetében egy csodát hoztak létre az egyre gyorsuló vágással. Látható lesz a Patyomkin páncélos Eisensteintől, a Persona Ingmar Bergmantól, a Szerelem Makk Károlytól és a Saul fiá-t is ismét műsorra tűzik.

Darvas Lili és Törőcsik Mari a Szerelem című filmbenForrás: Mokép

Ritkán látható különlegességnek számít Mihail Kalatazov Én Kubá-ja, amely a legvirtuózabb forradalmi film, amit életemben láttam. Kalatazov már a Szállnak a darvak-ban is izgalmas nézőpontokkal és képpárosításokkal, illetve lendületes kamerakezeléssel rukkolt elő növelve a háborús film érzelmi hatását, de az Én, Kubá-ban még a korábbi merészségét is messze felülmúlta.

Képkocka az Én, Kuba című filmbőlForrás: Mokép

A vetítések előtt filmes szakemberek mondanak bevezetőket, a bemutatás előtt álló Fagyott május alkotója, Lichter Péter avantgárd rövidfilmekből nyújt át egy csokrot, premier előtt lesz látható Forgács Péter Festői korszakok című dokumentumfilmje. A montázs fogalma köré szerveződő, rendkívül erős programot itt olvashatja át.