Életének 92. évében szombat hajnalban meghalt Kovács András filmrendező, Kossuth-díjas, kétszeres Balázs Béla-díjas érdemes és kiváló művész, közölte a család az MTI-vel.

Kovács András 1925. június 25-én született a Kolozsvár melletti Kidén, 1944 nyarán Budapesten akart filmet forgatni, de terveit keresztülhúzta a második világháborúból való balul sikerült kiugrási kísérlet. Az év végén hazament, és a kolozsvári Bolyai Egyetemre iratkozott be. Később Budapestre szökött, és felvették a színiakadémiára, 1950-es végzése után egy évvel már a Mafilm dramaturgiai osztályát vezette.

Kovács András filmrendező a Hogy volt!? című tévéműsor felvételén 2013. május 29-én.Forrás: MTI/Zih Zsolt

Első filmjét 1960-ban még "beugróként" rendezte: a Bessenyei Ferenc és Bara Margit főszereplésével készült, Zápor című alkotásnak dramaturgja és rendezőasszisztense lett volna, de a rendező betegsége miatt őt kérték fel a feladatra.

Igazán ismertté az 1964-ben bemutatott, nagy társadalmi visszhangot kiváltó Nehéz emberek tette. A magyar feltalálókról szóló, a küszködéseiket bemutató dokumentumfilm mindenkinek tetszett a stúdióvetítésen, de senki nem bízott aban, hogy be lehet mutatni. Kovács András végül Kádár Jánosnak írt levelet, aki megnézte, és annyit fűzött hozzá, hogy "ez sajnos így van". Ezzel máris minden akadály elhárult a premier elől. A Nehéz emberek a magyar filmkritikusok díja mellett 1965-ben az első magyar játékfilmszemlén is elismerést kapott.

A nemzeti önismeret iránti érdeklődéséből született meg Cseres Tibor regénye alapján 1966-ban a Hideg napok, amely a magyar múlt sötét lapjaival kívánt szembe nézni, az 1942-es újvidéki vérengzést elkövető, magukat a "parancsra tettem"-mel mentegető kisemberek felelősségét vizsgálta. Az addig tabuként kezelt téma feldolgozása hatalmas vihart kavart, a film Karlovy Varyban és a Magyar Játékfilmszemlén is fődíjat kapott.

Szirtes Ádám, Latinovits Zoltán, Darvas Iván és Szilágyi Tibor a Hideg napok című filmbenForrás: Mokép

A Hideg napok sztárszereposztással készült, a korszak legnagyobb színészei közül Darvas Iván, Latinovits Zoltán, Szirtes Ádám és Szilágyi Tibor is szerepet kapott benne, a bácska vérengzés négy résztvevőjét alakították, akik öt évvel később egy közös cellában várják az ítéletüket. A premiere után két évvel, 1968-ban Kovács András történelmi drámáját beválasztották a kritikusok a budapesti tizenkettőbe, vagyis az 1948 óta készült legjobb 12 magyar nagyjátékfilm közé.

Nagy vitákat váltott ki az 1968-ban bemutatott Falak is, amely az erkölcsi alapokon nyugvó magatartásminták közti feszültségekkel foglalkozott. 1978-ban Madaras József főszereplésével készült a Ménesgazda, a rákosista diktatúra idején játszódó filmdráma,

az egyik első alkotás, amely nyíltan beszélt az ötvenes évekről.

1983-ban Kiss Mari és Cserhalmi György főszereplésével forgatta a Szeretők-et, a Filmtettnek adott interjújában arról is beszélt, miért érdekelte a film témája: "Volt egy baráti házaspár; úgy éltek, hogy a férfinak volt szeretője, lehet, hogy a feleségnek is, de erről nem beszélt. Barátaink ettől még jól éltek egymással, mert amit ez a házasságon kívüli partner adott, az kiegészítette az ő kapcsolatukat. Több ilyen esettel találkoztam, ezért foglalkoztam a témával, a kényszer szerepével egy különben szabadon választott kapcsolatban."

Két évvel később Andrássy Katinkáról, az első köztársasági elnök, Károlyi Mihály feleségéről forgatott A vörös grófnő címmel. "Először is: lenyűgözött ennek a rendkívüli asszonynak a személyisége, életútja. S egy nagyon prózai, dramaturgiai megfontolásból: egy politikus pályafutása elsősorban verbálisan megfogalmazható mozzanatokból áll össze, s szerettem volna végre kevésbé verbális filmet forgatni" - árulta el a Filmvilágnak, hogy Károlyi Mihály helyett miért  inkább a feleségéről forgatott filmet.

Básti Juli és Bács Ferenc A vörös grófnő című filmbenForrás: Mokép

Utolsó játékfilmje, Az álommenedzser 1993-ban készült. Tizenöt egész estés, fikciós alkotása közül egyedül a Szeretők foglalkozott magánéleti problémával, politikai érdeklődése szinte minden filmjében megnyilvánult. "A hatvanas évektől egészen napjainkig a történelmi és társadalmi kérdések legelhivatottabb, kritikus szemléletű, „kérdező", „vitatkozó", „cselekvő" filmesévé válik" - olvasható róla a Filmvilágban a rendező kilencvenedik születésnapja alkalmából készített portréban. 

A kilencvenes évektől már csak dokumentumfilmeket készített a televízió számára. 1995-ben, hetvenedik születésnapján portréfilm készült róla A nehéz emberek címmel.

 Közéleti szerepet is vállalt, 1981 és 1986 között a Filmművészeti Szövetség elnöke volt, 1988-ban a Károlyi Mihály Társaság alelnökévé választották. 1996 és 1998 között az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnöki teendőit is ellátta.Balázs Béla díjjal 1962-ben és 1965-ben, Kossuth díjjal 1970-ben tüntették ki, 1967-ben érdemes, 1980-ban kiváló művész díjat kapott, 2004-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet. 2003-ban megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át.