Én is lehetnék úrinő vagy szuperhős

2017.04.08. 16:58

Farkas Franciskát legtöbben az Aranyélet Oszijaként ismerik, az HBO-sorozat forgatásán Ónodi Eszter adott neki tanácsot, hogyan szerelje le a nyomulós rendezőket. Egy talpraesett, dacos falusi lányt formál meg a mozikban a héten debütált Brazilok című vígjátékban, a legismertebb magyar színészek a partnerei, de így is ő a vidám és szertelen film fénypontja. A szerep kedvéért megpróbált hízni, nem akarta, hogy tápos városi nőnek tűnjön. Szimpatikus volt neki, hogy a Brazilok a kitörés vágyáról szól, azt hirdeti, hogy nem szabad feladni. Az Origo Filmklubnak adott interjúban a saját példáját hozta fel, hogy ez az életszemlélet milyen messzire repítheti az embert. 

A Viktória – A zürichi expressz-szel került be a köztudatba, ön is azt nyilatkozta, hogy az a film volt a belépője a szakmába. Milyen a szakma belülről?

Nagyon örülök, hogy végre azt csinálhatom, amit szeretek, és nem kell mellette más munkát végeznem. Óriási dolog, hogy már megtehetem, hogy csak és kizárólag színészként dolgozzak. Most egy jó időszakom volt, nem tudom, meddig tart, de remélem, minél tovább. 

Farkas FranciskaFotó: Valami Hektor

Mikortól mondhatja el magáról, hogy főállású színész?

A Viktória premierjekor még pultos voltam egy szórakozóhelyen. Aztán tavalyelőtt nyáron, amikor elkezdtük forgatni a Brazilok-at és az Aranyélet-et, akkor mondtam fel.

Egy interjúban megemlítette, hogy nagyon jó tanácsokat kapott Ónodi Esztertől az Aranyélet forgatásán. Mik voltak ezek? 

Azt kérdeztem meg tőle, hogyan védi ki az olyan helyzeteket, amikor a rendező visszaél a közte és a színésznő között kialakult bizalmi viszonnyal. A színésznő és a rendező között ki kell hogy alakuljon egy intim, bizalmi viszony.  E nélkül nem lesz varázslat a forgatáson. A rendező valamennyire a múzsájaként kell hogy tekintsen a színésznőre, és a színésznőnek valamennyire szerelmesnek kell lennie a rendezőbe.

Farkas FranciskaFotó: Valami Hektor

Nagy szerencse, ha ez a bonyolult kapcsolat rögtön kialakul és működik, viszont az is megtörténhet, hogy az egyik vagy a másik fél visszaél vele. Arra voltam kíváncsi, hogy egy profi és rutinos színésznő mindezt hogyan oldja meg. 

Mit mondott Ónodi Eszter?

Ő rögtön az első próbálkozásnál megálljt int, és tisztázza a helyzetet. Nem enged teret a félreértésnek. Szerintem is ez a legjobb taktika. 

Hasznosította már ezt a tanácsot?

Igen. Volt olyan szerep, amit visszamondtam. Azt éreztem, hogy nem teljesen egészséges és egyenes, ahogy viszonyulnak hozzám. Susmust éreztem a háttérben. 

Farkas Franciska kezeFotó: Valami Hektor

Ha jól értem, már került kellemetlen helyzetbe rendezővel.

Szerintem minden színésznőnek van egy ilyen sztorija. Nekem nem kell mindenáron a színészet, elsősorban ember vagyok, és ha az emberségemről kellene lemondanom egy szerep kedvéért, akkor a válaszom az, hogy nem. 

Az Aranyéletben Döbrösi Laurával volt a legtöbb közös jelenete. Mindketten karrierjük ugyanazon szakaszában vannak, nagyon hasonló karaktereket kell eljátszaniuk különböző filmekben. Mennyire érzi problémának a színészek beskatulyázását? 

Ez nem csak minket érint, általános probléma itthon, hogy a rendezők olyan szerepre hívják a színészeket, amiben egyszer már beváltak. Nem jut az eszükbe, hogy mást is eljátszathatnának, vagy egyszerűen nem mernek ellene menni az egyszer már bevált alakításoknak. Laura naivaként ismert, de gonosz karaktert is nagyon jól el tudna játszani. Én is lehetnék például üzletasszony, vagy egy felsőközéposztály-beli úrinő, történelmi személy, fiktív szuperhős vagy bármi. 

Úgy érzem, kitörőben vagyok ebből a skatulyából. Vannak más irányú megkereséseim, és szerintem az önálló színházi estemmel is előreléptem. A színház eddig nagy nehézséget jelentett számomra, elsajátítani azt a beszédet és jelenlétet, amire ott szükség van. Most úgy érzem, ezt sikerült megugrani, és hogy ez az est új lehetőségeket ad nekem. 

Fotó: Valami Hektor

Akkor mondhatjuk azt, hogy aki Farkas Franciskát úgy is szeretné látni, hogy nem egy bajba került roma lányt alakít, az menjen el, és nézze meg az önálló estjét, Gorkij Makar Csudra című novellájának a feldolgozását?

Igen, az teljesen más lesz, mert egy öreg embert játszom, kalappal, pipával és bajusszal. Egyébként ez a kalap van a fejemen, amit most is viselek. Én vagyok a mesélő, és a többi szereplőt is én játszom el. Könnyed, vicces és drámai is egyben, komoly üzenettel, ami időtálló. 

Izgult Az Aranyélet forgatásán, amikor felvették a leszbikus szexjelenetet Döbrösi Laurával?

Nem. Nagyon szeretjük egymást a Laurával, így aztán nem okozott problémát. Ez akkor már egy kis édesség volt számunkra, valamint az ember a technikai részére koncentrál, teljesen leköti, hogy odafigyeljen arra a sok apróságra, ami a felvétel során felmerül. Például, hogy ne akkor beszéljek, amikor mozgok, mert akkor nem hallatszik a szövegem. Fáradtak voltunk, és örültünk, amikor végre megvolt a jelenet. Ezt nem úgy kell elképzelni, mint amikor két lány összemelegszik egy buliban. 

A Viktória után több kisfilmben is szerepelt. A vidéki uzsorások világáról szóló Fizetős nap-ot láttam közülük, és az remekül sikerült. Miért mondott igent rá? Nem derogált kisfilmeket forgatni a nagyjátékfilmes főszerep után? 

Dehogy is. Ha tetszik a téma, és ha azt érzem, hogy hozzá tudok adni a filmhez, akkor örömmel megyek. A Fizetős nap-ról azt gondoltam, hogy fontos a témája. A bagi telepről már korábban is hallottam, illetve már voltam is ott, művészeti oktatást tartottunk. Lakatos Erik, a Brazilok főszereplője is Bagról származik, szóval nekem nem volt új ez a helyszín. Szívesen megyek bárhova, ha azt érzem, hogy segíteni tudok vele. 

A Brazilokat is azért vállalta el, mert érezte, hogy a film egy fontos és nemes ügyet szolgál?

Egyrészt nagyon tetszett a forgatókönyv, másrészt ez is egy főszerep volt. Az is imponált, hogy rengeteg nagy nevű színésszel lehetek egy filmben. És persze az is nagyon szimpatikus volt, hogy a film fókuszában a kitörés vágya áll, és hogy azt hirdeti, nem szabad feladni. Ráadásul mindezt könnyed formába öntötték, ez egy vígjáték, amire az egész család nyugodtan elmehet. 

Farkas Franciska a Brazilok című filmbenForrás: InterCom

A főszereplő lány, Puporka Rozi mennyire a forgatókönyv és mennyire az ön teremténye?

Részletesen meg volt írva a karaktere, a forgatókönyv elolvasása után nagyon tisztán láttam magam előtt ezt a lányt. Egy vicces és talpraesett csajnak láttam őt, akire sok teher hárul. Kamaszkori problémákkal küzd, de közben a családfői feladatok is rá hárulnak, gyakorlatilag anyaként is kell viselkednie. Amit kifejezetten én adtam hozzá, az a mozgása, többször is táncra perdülök a filmben, és nagyon izgulok, hogy fog ez kinézni a vásznon. 

Próbáltam összerakni a fejemben az összes falusi lányt, akit ismertem, és még azt az ismerősömet is hozzáadtam a képhez, aki egyedül van a testvéreivel otthon. Én nem vagyok olyan harsány, mint Rozi. Sokkal csendesebb és nyugodtabb vagyok. 

Az Örök tél kedvéért, amit most forgatunk, lefogytam, de Rozi miatt megpróbáltam hízni. Nem azt akartam, hogy kövér legyek, csak hogy városi „tápos” nő létemre elég erősnek és strammnak tűnjek a falusi lány karakteréhez, aki sokat gyalogol, meg vizet hoz a kútról.

Farkas Franciska és Csányi Sándor az Örök tél forgatásánFotó: Hirling Bálint - Origo

Mészáros Blankával szinte az összes közös jelenetüket végignevetik. Ez így volt megírva, vagy ennyire jól érezték magukat? 

Nagyon szeretem Blankát, elképesztő, milyen jó ötletei voltak a forgatáson. Már az első pillanatban, a castingon egymásra hangolódtunk, aztán a forgatáson is végig tökéletesen értettük, hogy a másik mit akar. Szerintem ez spontán is így alakult volna, de a szerepünk szerint is nagyon felszabadult csajok vagyunk.

A filmnek sokszor olyan a hangulata, mintha egy nagy, kaotikus buli lenne. A forgatás hangulata is felszabadult volt?

Mintha egy nyári tábor lett volna, iszonyatosan jól éreztük magunkat. Az egész stáb leköltözött Acsára, ott laktunk, és minden este beszélgettünk. Rengeteg barátság szövődött, a Facebookon van egy Brazilok nevű csoportunk, amibe a mai napig írogatunk. 

Dóra Béla, Lakatos Erik, Dobó Kata, Farkas Franciska és Schell Judit a Brazilok díszbemutatójánFotó: Szabó Lilla / InterCom

Laza és szeretetteljes közeg volt, amiben mindenki jól érezte magát. Csodálatos volt látni, hogy a nagy nevű komoly színészek milyen elképesztő alázattal játszanak akár egymondatos szerepeket.  Megtisztelő volt velük együtt dolgozni. Nagyon motiváló volt az is, hogy az amatőr színészek teljes mértékben egyenlő profizmussal vitték végig a gyakran nehéz feladatokat is.

Nagyon meleg volt, 40 fok felett, és a focistákat játszó fiatal színészek a tűző napon fociztak végig akár 10 órát is. Ennek ellenére a jókedv sosem lankadt. Nagyon örültem neki, mert így a forgatás közben már megvolt az a hangulat, amit a film képviselni akar.

A Braziloknak két rendezője is van, M. Kiss Csaba és Rohonyi Gábor, de ezek szerint egyikük sem volt egy diktátor.

Nem. Mindkettő egy édes ember. Nagyon jó kapcsolatba kerültem velük a forgatás során. Azt gondolom, csodálatos munkát végeztek így ketten. Ritka, amikor két ember ilyen összhangban tud együtt dolgozni: Csaba hozta a történetet, Gábor pedig segített neki technikailag megvalósítani. Azt hiszem, mindketten elégedettek lehetnek maximálisan. 

Volt abból vita, hogy mást akartak?

Kívülről azt láttam, hogy nagyon jól tudtak egymással kommunikálni. Mint ahogy az előbb említettem, Csaba volt az ötletgazda, konkrét elképzelésekkel érkezett, Gábor pedig egy nagyon türelmes és kedves ember, aki azért jött, hogy támogassa és javaslatokkal éljen. Ha volt is vita, mi ebből semmit nem vettünk észre. Megoldották.

És a helyiekkel lett konfliktus abból, hogy partizónát csináltak a faluból?

Egy aprócska ügy volt csak, de az is megoldódott. Egy nénitől kölcsön akartak kérni egy biciklit a forgatáshoz, ő azonban nem adta oda, csak pénzért. Szerintem teljesen jogosan. Az asszonyok a mai napig népviseletben járnak Acsán, olyan volt, mintha visszamentünk volna az időben. Nagyon szép volt ezt látni! 

Farkas Franciska a Brazilok című filmbenForrás: InterCom

A film fő üzenetének azt éreztem, hogy fontos lenne, hogy a hátrányos helyzetű közösségek tagjainak is legyen sikerélményük. Arra buzdít, hogy az elnyomott emberek álljanak ki magukért.

Igen, én is így érzem. Azóta is gyakran emlegetem a film mottóját: nem beszarni. Ha kiállsz magadért, és bátor vagy, annak meglesz az eredménye, és ezt a saját példámmal tudom a leginkább bizonyítani. A környezetemben lévők azt sugallták, hogy az álmaim elérhetetlenek.  Volt, amikor egy plázában dolgoztam, és nem volt perspektíva körülöttem, néha én is azt éreztem, hogy semmi esélyem.

De aztán rájöttem, hogy a színészet is csak egy munka, ezt is emberek végzik. Ha azt érzem, hogy ezt én is jól tudom csinálni, akkor miért ne csinálhatnám?! Addig mentem, amíg színésznő nem lett belőlem. 

Fotó: Valami Hektor

A Brazilok számos hétköznapi példát hoz arra, milyen rasszista gyakorlatok vannak ma Magyarországon. Acsa polgármestere például visszatartja a segélyt, így próbál nyomást gyakorolni a cigány közösségre. Ez a rendező fejéből pattant ki, vagy egy kutatás eredményeként került be a filmbe?

Ezt a Csabától kellene megkérdezni, de szerintem mindegy, hogy ilyesmi valóban megtörtént-e, vagy a Csaba találta ki, mert az eljárás maga ismerős lehet azoknak, akik ebben az országban élnek. Talán már találkoztak is ilyesmivel. Nem mindenki, de szerintem vannak emberek, akik a filmben rá fognak ismerni arra a rendszerre, amiben élnek. 

Gáspár Laci és a rendőrök párbeszédét például nagyon találónak éreztem. Annyira gyakori, hogy az emberek, már észre sem veszik, ha kiszalad a szájukon, hogy „büdös cigány” vagy valami hasonló. De most ott volt Gáspár Laci, aki teljes joggal teszi ezt szóvá. 

Ezek káros berögződések, amiket tudatosan le kell bontani a fejünkben. Mondok egy példát a saját életemből. Egy meleg barátommal beszélgettem, felfokozott érzelmi állapotban voltam, és csak később esett le, hogy olyasmit mondtam, amikor egy rosszindulatú embert jellemeztem, hogy „köcsög”. (Elnézést kérek ezúton a szóért mindenkitől.) Láttam rajta, hogy meghallja, kicsit megcsípte, de aztán átsiklott rajta. Szerencsétlen már olyan sokszor hallotta ezt, hogy inkább továbblépett. 

Én megálltam, és azt mondtam: „Úristen, ne haragudj! Ez téged bánt, ugye? Nem volt tartalma annak, amit mondtam, nem gondoltam bele, mit mondtam.” Ő azt felelte, hogy nem zavarja, de láttam rajta, hogy valójában igen. Nem merte beismerni, hogy ez neki fáj. Ez mérhetetlenül tragikus számomra, és nagyon elszomorít.  Nagyon elszégyelltem magam, átmostam az agyam, és azóta nagyon odafigyelek arra, hogy akaratlanul se bántsak meg másokat.

És mi van akkor, ha az ön társaságában hangzik el olyasmi, hogy „cigány”. Felemeli a hangját?

Ez nagyban függ a helyzettől. Az ember meghallja, hogy a másik milyen éllel mondta. Ha bántó a hangnem, akkor szólok. Nehéz ez, sok energiát emészt fel, és én is a két véglet között csapongok. Néha kiállok, hogy márpedig ezt meg kell változtatni, és meg kell nevelni az embereket, máskor meg nem látom értelmét, hogy szóljak, és inkább elbújok. 

El szeretne még valamit mondani a Brazilokról? 

Szerintem óriási siker lesz. 

Farkas FranciskaFotó: Valami Hektor

Tömegek ülnek be a Kincsem-re, könnyen lehet, hogy a közeljövőben jóval több nagyszabású kosztümös magyar film fog készülni. Ön milyen múltbéli személyt játszana el? 

Hadd gondolkozzam... Kleopátrát! De komolyra fordítva a szót, Jeanne d’Arcot vagy Zrínyi Ilonát eljátszanám. Szívesen megformálnék harcos történelmi személyeket, mint Mata Hari vagy Frida Kahlo. Vagy a régmúlt színésznőit, például Audrey Hepburnt, a róla szóló életrajzi filmben. 

BrazilokForrás: InterCom
A cigány focicsapatnak nagy öröm szurkolni
A Brazilok olyan, mint egy futballválogatott, amelynél vannak profibbak, technikásabbak, látványosabb focit játszó csapatok, mégis nekik drukkolunk, mert akkora a szívük. A 2002-es foci-vb árnyékában, egy isten háta mögötti magyar faluban játszódó vígjáték egyben bizonyíték arra is, hogy a cigányság helyzetéről, a magyar társadalom etnikai konfliktusairól nemcsak rögrealista drámák szólhatnak, hanem könnyed, életvidám, mesei köntösben is lehet, sőt, érdemes mesélni róluk. Remek új arcokkal, roma főszereplőkkel, közönségfilmben. Olvassa el kritikánkat!

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK