Nehezen tudnám elképzelni, hogy Star Warst rendezzek

Mundruczó Kornél
Vágólapra másolva!
A cannes-i filmfesztivál legfontosabb szekciójában versenyző magyar film rendezőjével a díszbemutató utáni reggelen ültünk le beszélgetni tizenöt percre. Mundruczó Kornél elmesélte, miért félt a pisztolyos jelenetektől, és miért kellett Mihalik Enikő feneke a Jupiter holdjába. Kiderült az is, hogy a repülő fiú szuperhős-e, vagy angyal, és bár Cserhalmi György kezében ritka jól áll a pisztoly, a grúz színész, Merab Ninidze volt a kulcs a filmhez. Interjúnk Cannes-ból. 
Vágólapra másolva!

A cannes-i díszbemutatón látta először közönséggel a filmet. Milyen élmény volt?

Nagyon jó. Azt éreztem a nézők reakciójából, hogy a film működik. Koncentráltan, finom reakciókkal, pont ahogy gondoltam.

Merab Ninidze, Mundruczó Kornél és Wéber Kata a Jupiter holdja cannes-i díszbemutatóján Forrás: AFP/Anne-Christine Poujoulat

A sajtóvetítésen kábé tízszer felnevettek az emberek, és a legnagyobb röhögés annál a résznél volt, amikor Aryan megemlíti, hogy az apja foglalkozása ács, és erre Stern visszakérdez, hogy „ó, valóban?”. Meglepi önt, hogy ezt találták a legviccesebbnek?

Őszintén szólva nem. Van benne egy finom humor, amit én nagyon élvezek. Egyáltalán nem baj, ha nevetnek ezeken a pontokon a filmben. Ez egy igazi „mi lenne, ha” film. Azt mondja: képzeld el, játsszunk el a gondolattal!

Második nézésre bennem az fogalmazódott meg, hogy ez egy szertelen, túlburjánzó film, ami nem is törekszik arra, hogy tökéletes legyen. Ezzel egyetért?

Egyetértek vele. Abban az értelemben mindenképpen, hogy nagyon polifonikus akar lenni, nagy társadalmi metszetet akar mutatni, nagyon sok szereplővel, nagyon sok helyszínnel. Magunknak úgy fogalmaztuk meg, hogy olyan, mint egy nagy táblakép, amiben sok kicsi kép van. Mint egy Bosch-festmény. Ha hátrébb állsz, akkor az egész is jelent valamit, de ha közel mész, akkor elveszhetsz a sok pici részletben.

Olyat mutattak a magyarok Cannes-ban, amitől megdöbben a világ

Elképesztően látványos filmmel szálltak versenybe idén a magyarok az Arany Pálmáért a cannes-i filmfesztiválon. A Filmalap 700 millió forintos támogatásával készült Jupiter holdja olyan lélegzetelállító snittekkel van tele, hogy tátva maradt a szánk. Egészen különleges elegy Mundruczó Kornél új filmje: akciófilmekbe illő vizuális megoldásokkal emel költői, már-már vallásos szintre egy emberi történetet. Szurkolunk, hogy a magyar film fontos díjjal jöjjön haza a Riviéráról. Olvassa el kritikánkat!

Egyébként is tartózkodtunk attól, hogy legyen a történetben egy központi érzelmi szál. Egyrészt, mert nem tette volna lehetővé ennek a táblaképnek a létrehozását, másfelől én nagyon fáztam attól, hogy egy repülő fiú és egy orvos története konvencionális módon olyan legyen, mint egy apa-fiú kapcsolat. Egy angyalszerű figura inkább tükörként működik. Ez kicsit olyan, mint hogy miért nincs Scarlett Johanssonnak egy érzelmi kapcsolata végigjátszva az Under the Skin-ben. Hát mert ő egy ufó.

Ettől függetlenül van a filmnek egy érzelmi tartománya. Sőt, az is feltűnő volt, hogy sokan jöttek úgy oda, hogy nagyon megindító volt számukra, és sokat adott nekik a film spirituális tartománya. Ez jó érzés volt.

Mundruczó Kornél a Jupiter holdja cannes-i sajtótájékoztatóján Forrás: AFP/Laurent Emmanuel

Szerintem ez volt az eddigi legérzelmesebb Mundruczó-film. A korábbi filmekre inkább a szenvtelen színészi játék volt jellemző, míg ebben nagyon érzelemdús alakítások vannak. Arra jutottam, hogy ez Merab miatt lehetett, annyira érzelemgazdag a személyisége, hogy ez hatott a többiek játékára.

Van benne valami. Lehet, hogy a többieket is ő fűtötte fel. Ő nekem egy igazi kulcs volt ehhez a filmhez, és ahhoz, hogy hogyan kell csinálni ezt a filmet. Régóta szemeztem vele, többször próbálkoztam nála. Kicsit olyan típusú hős nekem, mint Ben Gazzara.

Nem egy szépfiú, de nagyon férfi.

Olyan tartományok vannak benne, hogy az ember rá tud bízni dolgokat, mert tudja, hogy ez most tényleg meg fog benne születni.

Jéger Zsombor, Mundruczó Kornél és Merab Ninidze a Jupiter holdja cannes-i sajtótájékoztatója előtt Forrás: Sputnik/Ekaterina Chesnokova

Ő abból az orosz-lengyel iskolából jön, amiben az a tradíció, hogy a színészek nem tartják el maguktól a szerepet. A magyar színészek talán kicsit jobban eltartják a szerepeiket, a színházi hagyománynak köszönhetően. „Ez nem én vagyok, hanem az, akit játszom.” És ezen nagyon jól is tudunk szórakozni, én is, de külföldön filmen például már zavart okoz az ilyen típusú eltartás. Soknak tűnik, harsánynak tűnik.

A Fehér Isten bemutatója idején azt mondta, hogy az volt az addigi legnehezebb filmje. Most már a Jupiter holdja a legnehezebb?

Igen, magasan. Ezt igazán nehéz volt csinálni. A tömegek miatt, a jelenetek bonyolultsága miatt. Voltak persze a nagy kihívások, például, hogy hogyan csinálsz meg egy levegőben lévő bonyolult koreográfiát, de a kis kihívások is rettentően nehezek voltak.

Jéger Zsombor a Jupiter holdja című filmben Forrás: InterCom

De nem is könnyítette meg a saját dolgát. Eleve azzal, hogy a főszerepre nem magyar színészt választott, de a bravúros nagyjelenetek is lehettek volna csak feleennyire bravúrosak, és akkor még mindig elég bravúrosak lettek volna. Miért akarta így?

Tehát ne csak a fejében történjen meg, ne csak a reakciókból lehessen látni, hanem mutassuk meg a repülést. De ha megmutatjuk, akkor viszont váltson ki olyat a nézőből, hogy „atyaúristen, ilyet én még nem láttam!”. Ez nem olyan, amit el lehet lesni filmekből. Neked kell rájönni rendezőként, hogy kell megoldani – és az sok idő és sok munka.

A kritikámban öncélúnak neveztem azt a snittet, amiben Mihalik Enikő fenekét követi a kamera a víz alatt hosszú másodperceken keresztül. Arra miért volt szükség?

Szemlélteti, hogy a srác is egy férfi. Úgy néz rá Enikőre, hogy aha, ilyen egy szép nő. Másrészt így vágtam át két jelenet között.

Mihalik Enikő és Jéger Zsombor a Jupiter holdja című filmben Forrás: InterCom

A fiú szuperképességének a határai nincsenek pontosan definiálva a filmben. Én úgy értelmeztem, hogy nem gyógyít, hanem mindenkivel azt csinálja, amit az az ember szeretne, hogy megtörténjen vele, vagy amit megérdemel.

Pont ez volt a koncepció.

Nem a Kriptonitról jött, ahol megtalálta azt a ládát a gyémánttal. Azt szerettük volna, ha nincs egy konkrét magyarázata a képességének, ami pedig minden szuperhősfilmnél egy alapvető elvárás, mert a néző attól megnyugszik, hogy ezen a kérdésen már nem kell gondolkoznia. De egy ilyen történetnél, amiben ő egy transzcendens figura, ez nem működött volna. A repüléseknél is törekedtünk arra, hogy mindig legyen valami olyan váratlanság bennük, ami az ő erejét vagy hatalmát mutatja.

Ha magyar filmben előkerül egy pisztoly, az általában röhejes, mert nem vagyunk egy fegyveres nemzet. Ebben a filmben viszont nagyon hitelesek a lövöldözések. Mire jött rá, mitől működik az ilyen?

Nehéz megmondani. Ez volt az a vetülete a filmnek, amitől a legjobban féltem. Hogy ne legyen Miami Vice 2. A színészek játéka nagyon sokat hitelesít ezeken a jeleneteken, hogy ők nem az elvárt sztereotípiákat játsszák el. De biztos a kamera is számít, és a lövöldözés mennyisége is, mert nincs sok benne, tulajdonképpen csak az elején van, és a végén.

Akciójelenetek a Jupiter holdja című filmben Forrás: InterCom

Nem tudom, hol van a vízválasztó, hogy ne legyen béna. De a vágásnál is éreztük, hogy keresni kell a határokat: két lövés még nem elég, tizenhat már sok.

Nem esik le róla. Merab kezében sokkal idegenebb, de ezzel nem volt probléma, mert hozzátartozik a karakteréhez. Gyuri más, kevesen tudnak úgy megfogni egy pisztolyt, mint ő.

Miért Cserhalmi Györgyöt választotta erre a szerepre?

Eleve nagy ajándék nekem, hogy Gyurival dolgozhattam, hálás vagyok, hogy igent mondott. Ő egy ikonikus figura nekem. Nagyon máshogy játszik, mint Merab, sokkal zártabban, elrejt dolgokat, de ugyanaz az őszinteség ott van. Nagyon szép az a fizikai dolog is, amit kitalált, hogy mindig fáradt, mindig egy kicsit rosszul van. Érzed, hogy ő is valaminek a hatása alatt áll.

Cserhalmi György, Szabó Kimmel Tamás és Can Togay a Jupiter holdja című filmben Forrás: InterCom

A legtöbb kritikában azt írták, hogy ezután Hollywood tárt karokkal várja majd, és szuperprodukciókat fognak önre bízni. Van olyan szuperprodukció, ami érdekelné?

Nincs ilyen. Már a Fehér Isten-nél is azt írták, hogy most majd mindenki nekem küldi el a Transformers 6-ot, de nem küldték el. Tehát ez inkább csak egy előfeltételezés.

Egy olyan szuperprodukciót, amiben az ember rabszolga, azt nagyon nehezen tudom elképzelni magamnak. Azt, hogy én egy szerzői filmes vagyok a kezdetektől, nem szeretném elveszíteni. Nem tudom, mi az, amit tényleg örömmel csinálnék. Kell, hogy legyen benne olyan, ami egyszerűen a szívemhez szól.

És olyan sincs, amit szentimentális okokból választana? Mondjuk, mert gyerekkorában nagyon szerette a Star Warst.

Azt tényleg nagyon nehezen tudnám elképzelni, hogy Star Wars-filmet rendezzek. Ott szerintem egy rendező majdnem azt élheti át, hogy mi a francot keresek én itt. Nélküle is tökéletesen működik. És ez rendben van, én is nagy örömmel nézem meg az újabb és újabb Star Wars-okat.

Tetszik, hogy Villeneuve megcsinálta a Szárnyas fejvadász 2-t, szerintem az egy jó párosítás. Ő mondjuk eleve nagyon műfaji filmeket csinál, egy árnyalattal személyesebb hangvétellel, és nem ostobán, ami egyből nagyon gazdaggá teszi ezeket a filmeket.

Mundruczó Kornél a Jupiter holdja cannes-i sajtótájékoztatóján Forrás: AFP/Laurent Emmanuel

Említette a sajtótájékoztatón, hogy legközelebb Hollywoodban rendezi a Deeper című mélytengeri thrillert Bradley Cooperrel, és utána Magyarországon csinálná meg Szorokin A jég című regényének adaptációját. Mostantól ez a terv, hogy Hollywood és Magyarország között fog ingázni egyet ide, egyet oda alapon?

Nincs terv, ez az egész tényleg egy karaván. Amikor ezt a mostani filmet elkezdtem, még A repülő ember címmel, akkor még eszemben nem volt a Fehér Isten. De mert A repülő ember első változatával felsültünk Angliában, akkor annak a műfaja határozta meg tulajdonképpen a Fehér Isten-t. Aztán pedig a Fehér Isten megtermékenyítette azt, ami most Jupiter holdja címen látható.

De amúgy minden A jég-ből fakad (Vlagyimir Szorokin regénye, amit Mundruczó néhány éve feldolgozott színházi előadásként – a szerk.). Tíz éve arra várok, hogy azt a könyvet megvehessük, és ez fél éve sikerült. Amerikába voltak eladva a jogai, és az a befektetői csoport, amelyik megvette, végül nem csinált filmet belőle, így újra szabadok lettek a jogok. Meglátjuk, hogy mi egyáltalán tudunk-e filmet csinálni belőle, mert tisztán magyar finanszírozású produkcióként ezt nagyon nehéz elképzelni.

Csodálatos volt, ahogy a magyarokat ünnepelték Cannes-ban

Egyes problémázó kritikusokkal szemben a pénteki cannes-i díszbemutató közönsége nagy lelkesedéssel fogadta Mundruczó Kornél új filmjét, a Filmalap 700 millió forintos támogatásával készült Jupiter holdját. Nagy nehezen mi is bejutottunk a fesztiválpalota dísztermébe, így láthattuk, hogy a film végén állva tapsol a közönség az alkotóknak, a főszereplő a könnyeit törölgeti, és úgy örül, mint Rocky a győztes bokszmeccs után. Nézze meg, hogy örvendeznek a magyar filmesek!

Mindez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne csinálnék továbbra is örömmel magyar filmeket. Semmi olyan érzés nincsen bennem, hogy jó, akkor itt a vége. Ellenkezőleg.