Most szerettünk bele menthetetlenül Elle Fanningbe

Világmegváltó szociodrámák és nyomasztó sorstragédiák között másra sem vágyik a cannes-i közönség, mint egy teljesen őrült, punkos komédiára. A Shortbus rendezője, John Cameron Mitchell nem okozott csalódást; a How to Talk to Girls at Parties kicsattan az energiától, vicces és szexi. A film Nicole Kidman legmeglepőbb alakítását tartogatja, Elle Fanningnek pedig azok is be fognak hódolni, akik eddig idegenkedtek tőle.

Láttunk már idén Cannes-ban repkedő messiás-migránst, orosz sorstragédiát, New York-i apa-fia drámát, AIDS-aktivista történelmi leckét és maró szatírát a politikai korrektség válságáról, így nem csoda, hogy úgy kellett már egy őrült, könnyed komédia, mint egy falat kenyér. John Cameron Mitchell rendező pontosan azt adta meg, amire az egyre kimerültebb és a valaha volt legszigorúbb biztonsági intézkedések, a folyamatos sorban állások és csúszások miatt elcsigázott cannes-i közönségnek szüksége volt.

Elle Fanning és Alex Sharp a How to Talk to Girls at Parties című filmben Forrás: Cannes Film Festival

A How to Talk to Girls at Parties teljesen logikus folytatása a huszonéves fiúcskának kinéző, de valójában 54 éves amerikai rendező korai filmjeinek. Olyan dögös a zenéje és olyan magával ragadóak a punkzenés betétek, mint a Hedwig és a mérges csonk-ban és olyan laza, szabadszájú és őrült a hangulat, mint a Shortbus-ban. Csakhogy közben Mitchell 2010-ben megrendezte az Engedd el! (Rabbit Hole) cimű szomorkás, díjszezonra pozícionált drámát, amelyért Nicole Kidmant Oscar-díjra is jelölték.

Nicole Kidman, John Cameron Mitchell és Elle Fanning május 21-én a cannes-i filmfesztiválon Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

Úgy tűnt, hogy ezzel el is engedi a punk-gyökereket és a queer cinema több illusztris képviselőjéhez, mint Almodóvar, Todd Haynes vagy Gus Van Sant, hasonlóan ő is betagozódik a kockázatmentesebb fősodorba (ami egyébként nem lett volna baj, hiszen az Engedd el! remek film, csakúgy, mint az említett rendezőktől például a Mindent anyámról, a Carol, vagy a Milk).

A gyermekeiket felfaló, punk-rockerekkel haverkodó latexruhás földönkívüliek láttán viszont inkább úgy tűnik, hogy Mitchell számára John Waters vagy Gregg Araki pályája a szimpatikusabb példa: kívülállónak és furának maradni minden áron. Más kérdés, hogy 2017-ben a furaság és a queer cinema sokkal kevésbé számít kívülállónak, mint a hetvenes-nyolcvanas években, ezért egy cseppet sem meglepő, hogy a How to Talk to Girls at Parties fő szerepeire simán leszerződik két olyan A-listás sztár, mint Elle Fanning és Nicole Kidman.

Elle Fanning és Nicole Kidman május 24-én a cannes-i filmfesztiválon Forrás: AFP/Laurent Emmanuel

Kidman persze maga is queer ikonnak számít, köszönhetően a Lee Danielsszel (Az újságos fiú), Baz Luhrmannal (Moulin Rouge!), Gus Van Santtal (Majd megdöglik érte) való együttműködéseinek és az olyan filmjeinek, mint Az órák, a Születés, a Dogville vagy A szépség és a szőr. Amit viszont az idei cannes-i filmfesztiválon nyújt, az példátlan. Szerdán már külön cikkben méltattuk az Egy szent szarvas meggyilkolása és a Csábítás cimű versenyfilmjeit, de két versenyen kívül bemutatott újdonsága is elképesztő.

Nicole Kidman a How to Talk to Girls at Parties című filmben Forrás: Cannes Film Festival

Jane Campion minisorozatában, A tó tükre második évadjában egy leszbikusságára középkorúan ráébredt, ősz hajú, feminista anyát formál meg bámulatosan, a How to Talk to Girls at Parties-ban viszont végre komikai zsenialitását is újra szabadjára engedhette.Kidman punk-királynője egyszerre idézi Vivienne Westwoodot, David Bowie-t és a Rocky Horror Picture Show-t, de a színésznő még egy szórakoztató akcentust is kitalált a karakternek és minden feltűnése egy élmény ebben az őrült filmben.

A történet fő szála egyébként az, hogy egy különleges földönkívüli csapat tűnik fel 1977-ben egy londoni külvárosban, a punk szcéna kellős közepén. A punkrockerek kontra marslakók összecsapás helyett azonban egy Rómeó és Júlia-románcot kapunk Enn (Alex Sharp), a tétova kamasz és Zan (Elle Fanning), a kíváncsi földönkívüli lány között. Mögöttes jelentést és drámai mélységet kár lenne ettől a filmtől elvárni, a lényeg a fergeteges hangulat, a vicces hacukák (Sandy Powell legendás jelmeztervező igencsak odatette magát) és a dögös zene.

Alex Sharp, Elle Fanning, John Cameron Mitchell és Sandy Powell május 21-én a cannes-i filmfesztiválon Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Dave Bedrosian/Geisler-Fotopress

Elle Fanning az utóbbi években mindent megtesz, hogy az összes filmőrült beleszeressen. Én bevallom, sokáig ellen tudtam állni hamvas, de kicsit bamba, gyereklányos bájának és a Neon démon-ban sem ejtett transzba, inkább csak idegesített. Azonban a 20. századi nők, a Csábítás és ez után a film után nincs mese, elcsavarta a fejemet, ugyanúgy, ahogy a filmben Ennét.

Alex Sharp és Elle Fanning a How to Talk to Girls at Parties című filmben Forrás: Cannes Film Festival

Amikor egy botcsinálta koncertfellépés közben ráébred, hogy emberként valójában punkrocker is lehetne, felejthetetlen. Arról nem is beszélve, amikor a várva-várt romantikus egymásra találás közben konkrétan belehány a partnere szájába.