Moziba menne, de nem tudja, mire üljön be? Segítünk! Egy lenyűgöző vizuális megoldásokkal teli magyar akciófilmre és egy borzongató erdei sétára is érdemes jegyet váltani.

Jupiter holdja

Elképesztően látványos filmmel tért vissza a mozikba a Fehér Isten rendezője. A Jupiter holdja lélegzetelállító jelenetsorait nézve tátva maradt a szánk, a látható vágás nélküli, bravúros snittek Az ember gyermeké-ben látottakkal is felveszik a versenyt. Mundruczó Kornélnak ez az eddigi legközönségbarátabb filmje, még autós üldözés is van benne, de közben a szerzői énje sem tűnt el:. A csoda lehetőségét kutatja a mai világban, és szuperhőst csinál egy Magyarországra belépő menekült srácból.

Fagyott május

A Fagyott május bedob minket az erdő közepére, nagyvonalakban felvázol egy világvége utáni világot, utána viszont nem azt kapjuk, amire a történetközpontú filmekre ráállt agyunk számít. Lichter Péter kísérleti horrora az erdőhöz kapcsolt, legtöbbször irracionális félelmeinkre épít, és az első perceiben megteremtett borzongató, hipnotikus hangulatot nyújtja el egész estés alkotássá.

Jobb, ha gyorsan leszögezzük, ez a film nem való mindenkinek. De ha nem idegenkedik a horrortól, ha érdekli, milyen az, amikor alkotóelemeire szednek szét egy műfajt, és megtörtént már önnel, hogy megigézve bámulta a széltő suhogó faágakat, akkor nyugodtan menjen el a Fagyott májusra.

Wonder Woman

A Wonder Woman a DC legjobb szuperhősfilmje Christopher Nolan Batman-trilógiája óta. Aki nem bírta Zack Snyder próbálkozásait, de az Amerika Kapitány-filmeket, vagy az 1978-as Superman-t szerette, az ezt a filmet egyenesen imádni fogja. Gal Gadot isteni az amazon istennő szerepében, aki varázslasszóval és empátiával menti meg a világot. Gyönyörű és karakán, az egészséges feminizmus is olyan jól áll neki, mint a harci öltözék. Ráadásul a filmnek nemcsak a szíve, de a humora is annyira a helyén van.

A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja (Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales)

Az ötödik Karib-tenger kalózai csak a biztos középszert hozza, de mégis szót ejtünk róla, mert akinek a szertelenül szórakoztató első rész a kedvence, annak ez a film is be fog jönni. Visszanyúl a gyökerekhez, a rajongók kedvéért újrakeveri A Fekete Gyöngy átka és a Holtak kincse legjobb pillanatait és sallangok nélkül ismét felszolgálja. Újdonságot, eredetiséget fikarcnyit sem kapunk az ötödik résztől, amely akkor a legszórakoztatóbb, amikor teret enged a szériát mindig is jellemző rajzfilmes humornak, és az őrületig fokozza a burleszket.

Modern idők (Modern Times)

Több mint nyolc évtized után újra mozivásznon látható Charlie Chaplin 1936-ban készült filmtörténeti klasszikusa, a Modern idők. A klasszikus burleszk elemeket erős társadalomkritikával vegyítő, mai napig aktuális alkotást Budapesten a Művész Moziban és országszerte számos további helyszínen, digitálisan felújítva vetítik. Talán ez Chaplin legnépszerűbb műve, amely a mindennapi élet elgépiesedéséről vall szatirikus túlzásokkkal és sok érzelemmel.

Alien: Covenant

Ridley Scott biztosra ment a Prometheus folytatásával: nemcsak magától, azaz A nyolcadik utas: a Halál-ból emelt át jeleneteket, de a második és harmadik részből is inspirálódott, csak hogy a rajongók kedvére tehessen. Az eredmény egy biztos kézzel levezényelt, feszült és gyomorforgató folytatás lett, ami ugyanakkor híján van a meglepetésnek és az eredetiségnek. Katherine Waterston megállja a helyét a legújabb Ellen Ripley szerepében, szimpatikus arányban keveredik benne az érzékenység, a düh és a keménység.

Vademberek hajszája (Hunt For the Wilderpeople)

Vademberek hajszája tipikusan olyan vígjáték, ami után egymás szavába vágva elevenítjük fel a számunkra legviccesebb jeleneteket. A főhőse egy kiközösített árva kissrác, aki a vadonban kommandózva talál önmagára, és békül meg a mufurc nevelőapjával. Ez az őrülten vicces vígjáték még Leonardo DiCaprio medveharcát is megidézi, csak vaddisznóval. Legalább annyit lehet rajta nevetni, mint az új-zélandi rendező, Taika Waititi előző remekművén, a Hétköznapi vámpírok-on.

Arthur király - A kard legendája (King Arthur: The Legend of the Sword)

Artúr király legendáját már sokszor vitték filmre, de ennyire szemtelen és zaklatott feldolgozást még tutira nem látott. Egyszerre érezheti, hogy A Gyűrűk Ura helyszínén jár, illetve azt, hogy pár kisstílű londoni gengszter társaságában visszament az időben a középkorba. Guy Ritchie vizuális trükkjei csak felerészben sültek el jól, de Jude Law nagy élvezettel gonoszkodik, Charlie Hunnam jelenléte magnetikus, és van pár emlékezetes rész, amikor szárnyat kap az alkotói fantázia.

A galaxis őrzői 2 (Guardians of the Galaxy Vol. 2)

A galaxis őrzői már nem lepnek meg úgy, mint három éve, de még így is kenterbe verik a legtöbb szuperhőst. A mizantróp mosómedve továbbra is szórakoztatóan civakodik, a bébiként újjászületett fa menthetetlenül cuki, Kurt Russell pedig még abból sem jön ki rosszul, hogy egy élő bolygót játszik. Néhol viccesebb, máskor fárasztóbb, általában véve pedig sokkal érzelmesebb lett a Marvel meglepetéssikerének folytatása. A galaxis őrzői 2 az első szuperhősfilm, amin sírni lehet, és bármilyen furán hangzik is, épp ettől lesz jó. 

Julieta

Örömmel jelentjük, hogy Pedro Almodóvar az utóbbi évek gyengélkedése után ismét egy hozzá méltó filmmel jelentkezett.  A Julieta egy szerény, visszafogott, nagyon szép dráma, a spanyol zsenitől megszokott harsány színekkel és izgalmas főhősnőkkel. A film több idősíkban játszódik, a címszereplő ötvenes asszonyt egy véletlen találkozás arra készteti, hogy visszatekintsen az életére, fiatalkori szerelmére és a lányával való kapcsolatára.

Lengemesék 

A kisgyerekes szülők most nagyon fognak örülni, készült egy igazi, egész estés magyar animációs nagyjátékfilm a gyerekeknek. Miért nagy dolog ez? Mert kilenc év telt el az utolsó próbálkozás óta, az pedig hosszú idő a Szaffi vagy a Hugó hazájában. A Lengemesék igéző rajzfilm egy bátor nádimanó-kisfiúról, szokatlan látványvilággal, Berg Judit meséje alapján.

Az amerikai stílusú rajzfilmekhez szokott szemnek lassú lehet a tempója, egyszerű a története, de valójában ezek épp erényei a Lengemeséknek. Vállaltan a négy-hat éves korosztálynak készült, és a Ninjagó-t és Eperké-t bámuló mai ovisoknak jót fog tenni egy kirándulás a nádas elvarázsolt, titkos világába, épp úgy, ahogy Tutajosnak jót tett a nyár Matula kunyhójában.

1945

Török Ferenc egy nehéz és kellemetlen, ugyanakkor nagyon fontos feladatot vállalt magára legújabb filmjével: 20. századi történelmünk kibeszéletlen epizódjával szembesít minket. A bűnökre mutat rá, amelyek beárnyékolták a második világháború utáni újrakezdést. Két zsidó férfi száll le a vonatról, és a közeli település felé indul. A hír hallatán az egész falu felbolydul, mindenkinek eszébe jut, mit is tett, amikor a zsidókat elhurcolták.

Fojtott atmoszférájával, szikár stílusával és a klasszikus westernekből táplálkozó, feszültségteljes alaphelyzetével hamar rabul ejti a nézőjét az 1945. A film középpontjában Rudolf Péter áll, aki egy félelmetes jegyzőt alakít és hideg ráz ki minket, amikor csak rá gondolunk. Még sosem láttuk őt ilyen öregnek, felpuffadtnak, fajsúlyosnak és sötét lelkűnek.

Halálos iramban 8 (The Fate of the Furious)

 

A Halálos iramban világában a helyzet változatlan: történet nincs, a logikának már rég búcsút mondtunk, de az eszetlenül túlzó akciók továbbra is vagányak, és még mindig nem tudja senki Vin Dieselénél komolyabb fapofával mondani, hogy „elromlott a benzinpumparelé”. Szerencsére meg se próbálják, inkább nevetnek magukon a szuperhőssé átvedlett autótolvajok, aminek köszönhetően úgy is korrekt szórakoztatást nyújt a sokadik kocsizúzda, hogy már nem volt hova emelni a téteket.

Brazilok

Brazilok olyan, mint egy futballválogatott, amelynél vannak profibbak, technikásabbak, látványosabb focit játszó csapatok, mégis nekik drukkolunk, mert akkora a szívük. A 2002-es foci-vb árnyékában, egy isten háta mögötti magyar faluban játszódó vígjáték egyben bizonyíték arra is, hogy a cigányság helyzetéről, a magyar társadalom etnikai konfliktusairól nemcsak rögrealista drámák szólhatnak, hanem könnyed, életvidám, mesei köntösben is lehet, sőt érdemes mesélni róluk. Remek új arcokkal, roma főszereplőkkel, közönségfilmben. Hajrá, Brazilok!

Rég nem szerelem (L'économie du couple)

Ez a kíméletlenül pontos belga film az anyagiak felől közelítve ábrázolja egy pár különválásának folyamatát. Arról szól, hogyan köti gúzsba az egykori házaspárt a közös vagyon, és ez hogyan súlyosbítja az érzelmi elszakadás terhét. Bár hidegnek tűnhet ez a kiindulópont, érzelmes, őszinte, mélyen felkavaró film született belőle, amiben nagyszerű alakítást nyújt A némafilmes-ért Oscar-jelölt Bérénice Bejo és az inkább rendezőként ismert Cédric Kahn.

A szépség és a szörnyeteg (The Beauty and the Beast)

Az élő szereplős A szépség és a szörnyeteg-ben az a jó, ami már a rajzfilmben is jó volt. A dalok, az ódivatú felfogásával együtt is szerethető történet, a rokonszenves főszereplők és a jópofa mellékalakok. Az új feldolgozás szinte beállításról beállításra másolja az eredeti sztorit, és mivel a rajzfilm egy jól összerakott mese volt, ezért a mostani feldolgozás is sok örömet fog okozni gyereknek és felnőttnek egyaránt. Kár, hogy amit újdonságként hozzáadtak, azzal csak rontani tudtak az összképen.

Az Emma Watson által alakított Belle-t meglegyintette a 21. század szele, de ezzel együtt sem az ő, hanem Luke Evans alakítása a legélvezetesebb. Az utolsó cseppig kisajtol minden poénforrást Gastonból, a beképzelt bájgúnárból.

Kincsem

A híres magyar versenyló történetéből jó ritmusú és vérpezsdítő közönségfilm született, amely viszi magával a nézőjét. A lóversenyek látványosak, a kosztümök szédítően egyediek, a főszereplők pedig rokonszenvesek, akikért könnyű szurkolni. Nagy Ervin lehengerlően sármos, mintha egy lecsúszott rocksztárt néznénk, aki végre összekapja magát, Petrik Andrea mellette modern, felvilágosult nőként ragyogja be a vásznat. Romantikus kalandfilmként reklámozták a Kincsemet, és pontosan ezt kapja tőle a néző: szerelmet és sok izgalmat.

Némaság (Silence)

Martin Scorsese még az 1988-as Krisztus utolsó megkísértése idején vette először kezébe a Némaság alapjául szolgáló könyvet. Sokáig küzdött a regénnyel, de az erőfeszítései végül egy maradandó filmélményt eredményeztek, amely egyaránt vall az emberi hit erejéről és sérülékenységéről, illetve még a katolikus egyház gyarmatosításban betöltött szerepéről is feltesz nyugtalanító kérdéseket.

Két, Japánba utazó, 17. századi jezsuita szerzetes brutális megpróbáltatásait mutatja be a film, amelyen keresztül komoly lelki és intellektuális kihívás elé is állítja a nézőjét. A Némaság – ahogy a címe is sejteti – elmélyedést igényel, sokakat hidegen fog hagyni, de ha valakit elkap a hangulata, az végső soron a saját hitbéli meggyőződéseivel és kételyeivel találhatja magát szembe. Andrew Garfield szenzációs, nagy lelki gazdagságról tanúskodó alakítást nyújt a gyötrődő Rodrigues atya szerepében.

Testről és lélekről

Elképzelhetetlen, hogy Enyedi Ildikó a berlini fesztivál fődíját elnyert filmje bárkit is hidegen hagyjon: annyira szépen felépített és érzékeny alkotás, amelynek a végén nagy megelégedéssel lehet nyugtázni, hogy igenis van miért élni és szeretni. Az érzelmes, de sohasem érzelgős film egy autisztikus jeleket mutató fiatal nő és egy középkorú, fél karjára béna férfi kapcsolatáról szól, akik már régóta magányosak, és nehezen tudnak mit kezdeni azzal, hogy éjszakánként ugyanazt álmodják: szarvasként vágtáznak a téli erdőben.

T2: Trainspotting

Veszélyes vállalkozás volt folytatást készíteni a kilencvenes évek egyik legnagyobb kultfilmjéhez, de jó hírrel tudunk szolgálni: nemcsak hogy nem rombolták le az eredeti emlékét, de egy olyan tökös, energikus, szórakoztató, de kellő melankóliát és nosztalgiát is tartalmazó folytatást tettek le az asztalra, amely egyrészt önmagában is megállja a helyét, másrészt pedig nemegyszer bepárásítja az első részen felnőtt nézők szemét.

Paterson

Hogyan lehet érdekessé tenni egy átlagembert, akivel nem történik semmi különös? Jim Jarmusch szerint mi sem egyszerűbb. Új rendezése, a Paterson bájos humorú, léleksimogató hangulatfilm, az a fajta, amibe jólesik bevackolni magunkat. Nem vonultat fel világraszóló drámákat, csak egy buszsofőrt, akiben egy költő veszett el, meg Adam Drivert, aki sokadjára bizonyítja, hogy generációja egyik legizgalmasabb színésze.

Holdfény (Moonlight)

Holdfény lírai, hiperérzékeny felnövéstörténet egy olyan főhőssel, amilyennel nem szokás mozivásznon találkozni: egy afroamerikai srácot láthatunk férfivá érni, nemi identitásával megbirkózni. A nyolc Oscarra jelölt film nem egy száraz példabeszéd, hanem az elmúlt évek egyik legszebb, mély érzelmekkel telített gyöngyszeme, ami lehet, hogy nem fog megszólítani mindenkit, de akit igen, annak apró darabokra töri a szívét. Nekünk összetörte.

Teljesen idegenek (Perfetti sconosciuti)

Annyira egyszerű és hétköznapi kérdésfelvetésből bomlik ki a történet, hogy az már szinte zseniális: mi lenne, ha egyszer bepillanthatnánk egymás mobiljába? Mi derülne ki rólunk, amit rejtegetünk még a hozzánk legközelebb álló emberek elől is? A film főszereplői harmincas, negyvenes középosztálybeli párok, akik rendszeresen összejárnak vacsorázni, és az egyik ilyen alkalommal – amikor a beszélgetést megzavarja egy beérkező hívás –, kitalálják, hogy mindenki tegye ki az asztalra a mobilját, és minden további hívás, SMS, e-mail vagy csetüzenet váljon közkinccsé.

Vannak, akik csak egy jó mókát látnak benne, mások azonnal berezelnek, de felvállalni azt, hogy elutasítják a játékot, egyet jelentene azzal, hogy titkolnivalójuk akad, ezért ők is kénytelenek részt venni. Lassan, de biztosan egyre nagyobb drámák bontakoznak ki előttünk, de szerencsére sosem úgy, ahogy előre borítékolnánk, míg végül azok is lelepleződnek, akik a legmagabiztosabbak voltak. Ez a film ma mindenkit érint és mindenkihez szól, mert miközben nevetünk vagy izgulunk, kinek ne jutna eszébe az a nyomasztó gondolat, hogy vajon ugyanez a játék milyen eredményre vezetne a saját társaságában.

A T2:Trainspotting-ról és a Julietá-ról Onozó Róbert, a Teljesen idegenek-ről Gyárfás Dorka, a Tűnj el-ről, a Holdfény-ről, a Paterson-ról Huszár András, a Wonder Woman-ről, a Halálos iramban 8-ról és A galaxis őrzői 2-ről Soós Tamás írta az ajánlót.