Szürreális élmény Harrison Ford és Ryan Gosling közelében lenni

2017.10.04. 18:27

Egészen szürreális élmény két ilyen világsztárt közelről látni, és megfigyelni, ahogy gyerekkorom idolja ügyetlenül cincálja a zsömlét, vagy a világ egyik legszexibb pasija zavarában a borostáját vakargatja. Mindez egy berlini luxushotelben történt, ahol azért gyűltünk össze, hogy érdekes sztorikat húzzunk ki a Szárnyas fejvadász 2049 főszereplőiből. Harrison Fordról kiderült, hogy metsző a humora, Ryan Goslingról pedig, hogy jól viseli, ha rajta élcelődnek.

Egy két és fél méter átmérőjű, kör alakú asztalnál ülök egy berlini luxushotel, az Adlon egyik lakosztályában. Rajtam kívül kilenc másik újságíró a világ legkülönbözőbb pontjáról. Várunk. Mellettem két üres szék, Harrison Fordé és Ryan Goslingé lesz, ha megérkeznek végre.

Ryan Gosling és Harrison Ford a berlini Hotel Adlon tetején két órával az interjú előttForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Jörg Carstensen

Az Origo Filmklub kitartó olvasói tudják, milyen idegtépő és kegyetlen a kerekasztalos interjúk világa, hiszen kilenc évvel ezelőtt egy Mickey Rourke-interjú kapcsán részletesen ecseteltem. A helyzet azóta sem lett egyszerűbb. A kerekasztalos interjú olyan, mint a futószalag a gyárban. Negyedórára megkapsz egy színészt, pár kollégával együtt faggathatod. Aztán megjelenik a film sajtósa, és szigorúan közli, hogy „utolsó kérdés, srácok”, és amikor a sztár befejezi a választ, már cipelik is tovább egy hasonló szobába, ahol tíz másik újságíró ül körül egy asztalt, hozzád pedig érkezik egy újabb sztár.

Most is ez a helyzet, három interjún vagyunk már túl (beszéltünk a Szárnyas fejvadász 2049 két női főszereplőjével, a kubai Ana de Armasszal és a holland Sylvia Hoeksszel, illetve Denis Villeneuve rendezővel). Tizenöt perc tényleg az alsó határa annak, amennyi idő alatt még egy viszonylag normális beszélgetést le lehet folytatni, ráadásul mivel tízen vagyunk, egy újságíró maximum egy-két kérdést tud feltenni. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy abban a pillanatban, amikor a sztár száját elhagyja válaszának vélhetően utolsó szava, három újságíró kezdi el feltenni a kérdését, és általában az fejezheti be, aki a legerélyesebb vagy a legpofátlanabb.

Az utóbbi években mintha újabb idegesítő technikák jelentek volna meg, például egyesek már a sztár válaszának a vége felé elkezdik duruzsolni a kérdésük felvezető részét, mintegy DJ-ként ráúsztatják magukat a sztárra. Az én bombabiztos módszerem továbbra is az, hogy megszerzem a sztár melletti ülőhelyet, onnan zavartalanul tudom bámulni, illetve a figyelmét is sokkal könnyebb magamra vonnom.

Harrison Ford és Ryan Gosling esetében is ezzel próbálkozom. Megigazítom az asztalon a Boba Fett-es noteszomat, hogy diszkréten észrevehető legyen, hátha Ford ül majd mellém, tesz rá valami vicces megjegyzést, amire én is mondok valami mókásat, és instant cimborák leszünk. (Gosling ül végül mellém, rá se hederít a noteszomra.)

Ryan Gosling és Harrison Ford a Comic-Conon júliusbanForrás: AFP/2017 Getty Images/Kevin Winter

Előző este egyébként a szállodai szobámban órákat töltöttem azzal, hogy kitaláljam a lehető legjobb kérdéseket Fordhoz és Goslinghoz, és persze azt is lejátszottam ezerszer a fejemben, hogy milyen válaszokat adhatnak majd rájuk. Eszembe jutott, hogy a nyolcvanas évek közepén felvettem a Csillagok háborújá-t egy 180 perces Fuji videokazettára, és pár hét alatt megnéztem 38-szor, míg aztán elkezdett akadni annál a jelenetnél, amikor Luke-ot lerántotta a víz alá a hulladékzúzóban az a kígyószerű izé.

Arra is emlékszem, ahogy a Drive cannes-i vetítése után mámorosan szívtam a cigiket az erkélyen, és alig tudtam elhinni, mekkora csodát láttam, meg hogy gombóc volt a torkomban a Kaliforniai álom végén, amikor lejátszották, hogy mi lett volna, ha. Szóval egy csomó kellemes érzést kaptam már ettől a két embertől, és mókás, hogy mindhármunk élete oda vezetett, hogy ezt a kis tizenöt percet egymás társaságában tölthettük ebben a berlini hotelszobában.

Harrison Ford a Csillagok háborújában, Ryan Gosling a Drive-banForrás: InterCom / Fórum Hungary

Szokatlan amúgy, hogy egy Harrison Ford-kaliberű sztár részt vesz egy ilyen sajtóeseményen (például Brad Pitt vagy Tom Cruise soha nem ülne le egy kerekasztalhoz), de érthető, hogy különösen fontos számára ez a film. Ford csillaga sosem áldozott le, de ha belegondolunk, az utóbbi húsz évben mindössze három sikeres filmben szerepelt, és még annál is kevesebb jó filmben – karrierjének ez a szakasza össze sem hasonlítható az azt megelőző, a Csillagok háborújá-tól Az elnök különgépé-ig tartó két évtizedes nyerő szériával.

Nagyon fura az is, hogy pont a Szárnyas fejvadász-hoz készült folytatás. Ahhoz a filmhez, ami 1982 nyarán az E. T. és a Rocky 3 árnyékában alig hozta vissza az árát, és amit akkoriban úgy könyveltek el, hogy Harrison Ford megpróbált valami mást csinálni két Indiana Jones és Star Wars között, de balul sült el a dolog. Még ha később megkerülhetetlen sci-fi klasszikussá is lépett elő a film, a Warner stúdió kockázatot vállalt a második résszel, és a 185 millió dolláros költségvetés többszörösét kéne visszahoznia a filmnek, hogy sikerről beszélhessünk. Innen nézve nem csoda, hogy Ford teljes erőbedobással kampányol a film mellett.

Ryan Gosling és Harrison Ford szeptember 20-án egy párizsi sajtóeseményenForrás: AFP/Philippe Lopez

Ryan Goslingnak szintén nem mindegy, hogyan sül el ez a kaland – csak épp más miatt. A gyerekkora óta a showbusiness világában ügyködő Gosling anomáliának számít Hollywoodban, mert úgy lett A listás szupersztár, hogy egyszer sem vállalt be gagyit, de még úgynevezett igényes közönségfilmet sem nagyon.

Ez az első szuperprodukció, amiben szerepel (az eddigi legdrágább filmje a 60 milliós Gengszterosztag volt), és éppen élete messze legnagyobb sikerén van túl a mozipénztárakat és a díjkiosztókat is letaroló Kaliforniai álom-mal. Biztos, hogy nagyon fontos neki ez a film, ha hajlandó volt a forgatás kedvéért alig egy hónappal a második gyereke születése után az egész családjával fél évre Budapestre költözni.

Egyelőre fogalmunk sincs, hogyan sikerült a film. Reggel levetítettek nekünk pár jelenetet belőle, de abból csak az látszott, hogy lélegzetelállítóan látványos lesz. Az interjúnk óta napvilágot látott külföldi kritikák nagyon pozitívak (a miénket holnap reggel olvashatja az Origón), a legtöbb dicséri Harrison Ford alakítását, sőt felmerült az is, hogy a 75 éves színész megkaphatja érte élete második Oscar-jelölését (az elsőt A kis szemtanú-ért kapta 32 évvel ezelőtt). De ott, a berlini asztalnál ezt még nem tudjuk, csak feszülten várakozunk.

Ryan Gosling a Szárnyas fejvadász 2049 című filmbenForrás: InterCom

A sajtós tiszta poharakat és bontatlan üveg ásványvizeket rak az asztalra. „Egy perc, és itt vannak” – nyugtat meg minket. Egyre erősödő morajlást hallunk a folyosó felől, személyi asszisztensek száguldanak be a szobába, és mérik fel cikázó tekintettel, hogy minden rendben van-e, majd belép a két sztár is.

Harrison Ford, aki még a GQ magazinos fotózásra is a saját viharvert pólóját vette fel, most decens inget húzott, kezében magos zsömlét szorongat szalvétába göngyölve. Ryan Gosling bőrkabátban és mintás pulcsiban van, a nyakláncán egy ruhatáros bilétának tűnő, kerek arany bigyó himbálózik, amiről később megtudom, hogy igazából a George nevű, nemrég elhunyt kutyájának a bilétája. Ő szólal meg először, porondmesteres hanghordozással: „Jerrison Ford” – gesztikulál kollégája irányába, aki pedig bemutatja nekünk „a tehetséges színészt, Brian Rosling”-ot.

Ryan Gosling és Harrison Ford a berlini Hotel Adlon tetején két órával az interjú előttForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Jörg Carstensen

Egészen szürreális élmény a tőled karnyújtásnyira ülő Harrison Ford és Ryan Gosling arcába nézni. Még külön-külön is nagyon durva lenne, így együtt meg pláne. Előtte tartottam is tőle, hogy nem jutok szóhoz az izgatottságtól, de szerencsére már a második percben azon kaptam magam, hogy elkezdek beszélni a két világsztár irányába, ők felém fordítják a fejüket (itt tűnt fel először, hogy Harrison Fordnak jobbra kanyarodik az orra élőben), az tükröződik a szemükben, hogy értik, amit mondok, majd válaszokat kezdenek fogalmazni rá.

Érdekes különben, hogy korábbi interjúkban azt állították, hogy ők ketten különösebben nem haverkodtak össze a forgatáson, de szívélyes köztük a viszony. Kiderül, ez a szívélyesség azt jelenti, hogy Ford az orrom előtt szívatja halálra fiatal kollégáját. Gosling ezt jámbor „untermann”-ként tűri, és csak néha enged meg magának egy-egy visszaszólást, de azokat is inkább csak maga elé mormolja.

Harrison Ford és Ryan Gosling így reagált a Wired videójában arra a kérdésre, hogy munka után is együtt lógtak-eForrás: Wired

Ford egyébként nemcsak kollégájával csipkelődött szívesen, saját magát sem kímélte, de még az újságírókat sem, amikor azt summázta frappánsan, miért is idétlen ez az interjúhelyzet. Talán ezt próbálták meg közösen ellenpontozni a folytonos szóvicc-zsonglőrködéssel? Így zajlott a beszélgetés.

Látta a Kaliforniai álom című filmet, Mr. Ford? Tetszett önnek? Elrabolta a szívét?

Harrison Ford: Hogy elrabolta-e a szívemet?

Ryan Gosling: Elrabolta a művészetedet?

Itt az volt a poén, hogy angolul a heart (szív) és az art (művészet) szavaknak hasonló a hangzásuk.

HF: Ó, igen. Hát néhány nehezen megkeresett dolláromat mindenképpen elrabolta. Ugyanis fizettem érte. Azért nem olyan sokat, mert otthon néztem meg. Nagyon tetszett! Mondtam is Ryannek, hogy az éneklés és a táncolás még hagyján, mert a legtöbb Mouseketeer tud táncolni és énekelni…

Ryan Gosling és Justin TimberlakeForrás: Disney Chanel
Mi az a Mouseketeer?

Az egér (mouse) és a muskétás (musketeer) szavakból képzett kifejezés, így hívták azokat a tehetséges gyerekszereplőket, akik a Disney-csatornán 1989 és '96 között futó The Mickey Mouse Club című varietéműsorban énekeltek, táncoltak és szkeccseket adtak elő. Gosling tizenkét évesen került be a műsor stábjába, olyan későbbi sztárokkal együtt, mint Britney Spears, Justin Timberlake és Christina Aguilera.

RG: Húha, kezdődik…

HF: …de ahogy a zongorán játszott, az elképesztő volt. És azt tényleg ő csinálta! Imádom a zongorás jazzt, egyik kedvencem a világon, és Ryan zongorajátékától eldobtam az agyamat...

RG: Most tényleg ilyeneket mondasz emberek füle hallatára?

HF: Te kérted, hogy ilyeneket mondjak!

Mikor találkoztak először egymás munkásságával?

RG: Nos, miután megszülettem, egyből tudatában voltam Harrison munkásságának.

HF: Ő beleszületett a munkásságomba.

RG: Pontosan. (Ryan Gosling másfél éves volt a Szárnyas fejvadász bemutatója idején - a szerk.)

Ryan Gosling és Harrison Ford egy madridi sajtóeseményen szeptember 19-énForrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Dyd Fotografos/Geisler-Fotopress

HF: Én pedig miben is láttam őt először…

RG: Hát a The Mickey Mouse Club-ban, te nagy Mouseketeer-rajongó vagy. Állítólag egész nap a Disney-csatornát bámulod.

HF: Az biztos, hogy számos filmben láttam, és azt gondoltam, hogy… tehetséges színész. Majdnem azt mondtam, hogy magas (szóvicc: a talented ’tehetséges’ és a tall ’magas’ szavak hasonlóan kezdődnek a - szerk.). És nagyon ambiciózus is, mert az, ahogy menedzselte a karrierjét, becsülendő.

Gosling úr, ön mit csodál a legjobban Harrison Fordban?

Itt Harrison Ford elkezdte fél kézzel széttrancsírozni a zsömléjét az asztalon, hogy törjön belőle egy darabot.

RG: Azt, ahogy a zsömléjét eszi.

És színészként?

HF: Amilyen zsömléket választ.

Itt megint egy szóvicc sült el, mert angolul nagyon hasonlóan mondják a zsömlék (rolls) és a szerepek (roles) szavakat. Ez a pékáru különben Goslingnak is nagy kedvence, mert amikor tavaly a magyarországi Aldi boltokról áradozott, külön kiemelte a zsömleválasztékot, szállóigét teremtve („The bread game is very strong at Aldi").

RG: Igen. Ő olyan tehetséges, mint amilyen tapasztalt, és ez egy elképesztő kombináció. És nagyszerű filmes is, amellett, hogy csodás színész, ezért ikonikusak a filmjei, és ezért lehet elővenni őket évtizedekkel később is…

HF: Azért nem mindegyik.

RG: De a legtöbb.

HF: Láttad valaha a Hollywoodi őrjárat-ot?

Harrison Ford és Josh Hartnett a Hollywoodi őrjárat című filmbenForrás: InterCom
Mi az a Hollywoodi őrjárat?

2003 nyarán bemutatott fájdalmas béna akciókomédia, aminek a forgatásán Ford és partnere, Josh Hartnett hamar megutálták egymást, de olyan szinten, hogy bizonyos jelenetekben nem voltak hajlandóak egymás szemébe nézni. Tízből hét kritika lehúzta, a 75 millió dolláros költségvetésnek a felét sem tudta összeszedni Amerikában.

Gosling kisebbfajta röhögőgörcsöt kap.

HF: De mindegy is, eleget beszéltünk Ryanről, térjünk rá a lényegre.

Harmincöt évvel a bemutatója után a Szárnyas fejvadászt legendás mesterműnek tartják, de ez nem mindig volt így. Ahogy teltek az évek, ön is másként tekintett a filmre?

HF: Hát igen, tévedésben voltam akkoriban. Hiba volt kételkednem Ridleyben. De tény, hogy nagyon nehéz forgatás volt, és sok vita volt köztünk amiatt, hogy mindketten erősen hittünk az ötleteinkben. Bizonyos kérdésekben sikerült egyezségre jutunk, másokban pedig még mindig egyezkedünk. Neki minden joga megvan ahhoz, hogy olyan filmet csináljon, amilyet szeretne, és úgy értelmezze a filmet, ahogy akarja. És nekem is jogom van a saját igazamhoz.

A forgatás közbeni nézeteltéréseinket már nagyon régen tisztáztuk, és kibékültünk. Amikor az első filmet csináltuk, tisztában voltam azzal, hogy nagyon ambiciózus és kreatív emberek kezében vagyok, és amikor elolvastam az új rész forgatókönyvét, izgatottan vártam a lehetőséget, hogy megint Deckard bőrébe bújhassak.

Harrison Ford és Ridley Scott a Szárnyas fejvadász és a Szárnyas fejvadász 2049 forgatásánForrás: AFP / InterCom

Azt se felejtsük el, hogy a Szárnyas fejvadász először bemutatott verzióját terhelte az a furcsa narráció, ami ellen én a kezdetektől fogva harcoltam, és hittem benne, hogy soha nem kell hozzá folyamodnunk. De aláírtam egy szerződést, úgyhogy kénytelen voltam felmondani a narrációt. Nem volt egyszerű.

De az évek során a film megtalálta a közönségét. Ha használhatom ezt a közhelyes kifejezést, szerintem megelőzte a korát. Illetve hatással volt… túl sokat beszélek?

RG: Lebilincselő, amiket mondasz.

HF: Szóval a filmrendezők egy teljes generációjára volt hatással, akik maguk kis felbátorodtak miatta, és mertek nagyravágyóbbak lenni.

Ryan Gosling, Harrison Ford és Denis Villeneuve rendező a Szárnyas fejvadász 2049 forgatásánForrás: InterCom

Amiatt is lehetett olyan maradandó a film hatása, mert több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol?

HF: Áh, igen, ez szerintem is benne van! Ritka az olyan rendező, aki nem akar az egészre masnit kötni egy happy enddel, hogy úgy távozzanak az emberek a moziból, hogy kaptak egy kis la lát a landjükbe (utalás a Kaliforniai álom című Gosling-filmre, aminek az eredeti címe: La La Land - a szerk.).

Mindenki hahotázik.

HF: Sajnálom, Ryan, ez csak úgy kicsúszott. Esküszöm, nem találtam ki előre.

Ryan Gosling és Harrison Ford a Comic-Conon júliusbanForrás: AFP/2017 Getty Images/Kevin Winter

Jobb lett az élet a Szárnyas fejvadász világában az előző rész óta eltelt 35 évben?

RG: Nem, minden csak rosszabbodott azóta. Mérgezőbb és brutálisabb a világ, az emberek csak a túlélésre játszanak, nem is élnek igazából. És a szárnyas fejvadászok helyzete is sokkal bizonytalanabb, a társadalom peremére szorultak, a félhomályban ügyködnek, mindentől elzárva. De a film egyik szépsége, hogy ebben a sivár valóságban is a hőseink keresik a szeretetet, az identitásukat, a kapcsolatot egymással, és valamit, ami a boldogságra emlékeztet.

Az alapján, amit eddig láttunk a filmből, úgy tűnik, mintha az önök által játszott figurák között sok feszültség lenne.

HF: Bizony! Nem árt egy filmnek, ha úgy indul, hogy feszültség van a főszereplők között.

És aztán hogy alakul ez a kapcsolat?

HF: Leszurkolod a pénzt a moziban, és megtudod. Kár, hogy ti nem láttátok a filmet, mi pedig nem árulhatunk el róla semmit, mert így leginkább csak arról beszélhetünk, hogy mennyire csodálatra méltónak tartjuk egymást.

Ryan, mit talált vonzónak ebben a projektben, ami miatt úgy érezte, muszáj igent mondania rá?

RG: Nyilván rajongója voltam az első résznek, de ez még nem garancia arra, hogy a folytatás is olyan lesz, amit érdemes megcsinálni. Aztán elolvastam a forgatókönyvet, ami nagyon komplex és gazdag volt, annyi minden működött benne egyszerre. Tiszteletben tartotta az első film örökségét, és úgy szőtte tovább a főhős történetét, hogy új szereplőket, új fogalmakat hozott be. Ez egy hatalmas film, mármint a mérete is lenyűgöző, mind vizuálisan, mind gondolati síkon, de közben a lelkét az emberek közötti teljesen átélhető viszonyok adják. Még ha ezek az emberek annyira más valóságban élnek is, mint mi.

Mindjárt azt az évet írjuk, amelyikben az első rész játszódik, de még mindig nem közlekedünk repülő autókkal. Csalódottak emiatt?

RG: Igen, ez óriási csalódás számomra.

Ryan Gosling és a repülő autója a Szárnyas fejvadász 2049 című filmbenForrás: InterCom

A repülő kocsikról jut eszembe, hogy Philip K. Dick írt egy levelet, miután látott egy tévéműsort, amiben az akkor készülő filmről beszéltek, és azt írta ebben a levélben, hogy a Szárnyas fejvadász nem sci-fi, és nem is fantasy, hanem pont az, aminek Harrison Ford nevezte abban a műsorban: futurizmus. Nem eszképizmus, hanem szuperrealizmus.

HF: Én pont azt találom izgalmasnak ebben a történetben, hogy kitalált jövő kontextusában vannak jelen azok az emberi érzések, amiket mi is érzünk a mindennapi életünkben. Az egyik dolog, amit nagyon szeretek a filmekben, hogy bemész egy szobába egy csomó idegennel együtt, ott leoltják a lámpát, feltekerik a hangerőt, és ott egy olyan történet pereg a szemed előtt, ami érzelmileg hat rád. És attól csak hatásosabb, hogy közben nem vagy egyedül, és nem tudod, hogy a melletted ülő fickó Trumpra szavazott-e, csak azt tudod, hogy emberek között vagy, és ettől jobban embernek érzed magadat. Kivéve persze, ha replikáns vagy, de az egy másik történet. Vagy éppen ugyanaz a történet.

Ha már szoba jöttek a replikánsok, mire emlékszik az első részből annak az ikonikus jelenetnek a forgatásáról, amiben Rutger Hauer elmondja azt a monológot az esőben?

HF: Elmondom én, hogy mire emlékszem. Arra, hogy a forgatás utolsó napja volt, már vagy harminc órája dolgoztunk, és annyira megküldték az esőgépet, hogy alig hallottam, hogy mit mond. Na jó, túlzok, tudtam, hogy mit mondott, és nekem amúgy is az volt a dolgom abban a jelenetben, hogy csak nézzem őt, és figyeljek. Közben ott volt az a teljes kimerültség, amit én is, és az általam játszott figura is érzett akkor, de néztem, ahogy egy nagyon tehetséges színész játszik, és ezért örültem, hogy ott lehetek. Vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy valamelyest örültem.

Rutger Hauer és Harrison Ford a Szárnyas fejvadász című filmbenForrás: Mokép

Nem fura visszabújni ezeknek az ikonikus figuráinak a bőrébe, mint például Han Solo, Rick Deckard vagy Indiana Jones?

HF: Nekik mind megvan a maguk helye. Szóval nem olyan, mintha visszamennék a koleszba, és ezek a fickók mind ott lógnának. Ezek a figurák benne vannak egy-egy történetben, amik különböznek egymástól. Mindig is azt éreztem, hogy tartozom azzal a közönségnek, hogy ne ugyanazt próbáljam meg felszolgálni nekik.

Ha egy étteremben mindig ugyanazt kapod, előbb-utóbb keresel egy új helyet. De ha visszamész, és azzal fogad a pincér, hogy van egy specialitása a számodra, a szakács olyan csodát készített, amit elképzelni sem tudsz, úgyhogy foglalj helyet, és hadd etessünk meg, vagy az én esetemben, hadd szórakoztassalak két órán keresztül. Én ezeket a lehetőségeket keresem.

Tehát akkor felteszem, a Szárnyas fejvadász 2049 sem ugyanazt adja.

HF: Csakis tippelni tudsz, mert nem láttad a filmet, de hadd áruljam el, hogy volt egy nagyon ambiciózus forgatókönyvünk, olyan csodálatos kollégáink, mint Denis Villeneuve rendező, Roger Deakins operatőr és a teljes gyártási csapat, valamint ott volt ez a Mouseketeer is…

Harrison Ford, Ryan Gosling és Denis Villeneuve a Szárnyas fejvadász 2049 forgatásánForrás: InterCom

RG: Már vártam. Ötpercenként muszáj belém rúgnia.

HF: …akivel kapcsolatban úgy éreztem, hogy nem lenne ellenemre együtt dolgozni vele.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK