Nagyon durva filmben szerepelnek a Trónok harca sztárjai

Dakota Fanning a Brimstone című filmben

November 16-án mutatják be a Megtorlás című filmet, amelyben a főszereplő Dakota Fanning mellett a Trónok harca két sztárja, Kit Harington és Carice van Houten is játszik. A film egy nő borzalmakkal teli életét mutatja be, az egyik érdekessége pedig az, hogy a történetet négy részletben mutatja be, az egyes epizódok pedig nem kronológiai sorrendben követik egymást. A premier előtt a film producerével, Els Vandevorsttal beszélgettünk, többek között arról is, hogy milyen volt Magyarországon forgatni a film egy részét.

A Megtorlás című filmjét akkor mutatják be, amikor Hollywood talán a legnagyobb szexuális zaklatási ügyét éli, több nő állítja, hogy egy befolyásos producer, Harvey Weinstein szexuálisan zaklatta, és ezzel egy időben ugyanezt állítja Magyarországon is több nő. Ők arról mesélnek, hogy egy szintén befolyásos színházi rendező, Marton László zaklatta őket. Mondhatjuk, hogy tökéletes az időzítés?

És nemcsak Amerikában és Magyarországon, hanem Hollandiában is egyre több ügy pattan ki. Két nagyon magas beosztású embert már ki is rúgtak hasonló esetek miatt.

Kifejezetten örülök, hogy a filmem ebben az időben kerül forgalmazásba.

A partneremnek, Martin Koolhovennek, aki a film forgatókönyvét írta, és a filmet rendezte, mindig is nagyon fontos volt, hogy ebből a történetből film legyen, de amikor a forgatáson megláttuk, ahogy a puskát fogja a női főszereplő, rájöttünk, hogy ez a kép akár egy szimbólum is lehet. A tartalom, a nők elleni támadások - noha a film egy korábbi időben játszódik – nagyon aktuálisak.

Forrás: Filmwave

Hét éve kezdték a forgatást, maga a film pedig több mint száz évvel ezelőtt játszódik. Főleg utóbbi jelentős idő, de mit gondol, akár néhány év alatt is változhat a helyzet a nőket ért támadásokkal kapcsolatban?

Egyszerűen iszonyodom az erőszaktól. Nem azért, mert személyesen találkoztam vele, egyszerűen nem bírom.

A forgatások és a vágás alatt legalább negyvenszer megnéztem bizonyos jeleneteket, és ezeket minden alkalommal nagyon nehéz volt újra és újra látni. Ugyanakkor ez egy nagyon-nagyon fontos téma, és talán az összes filmem közül ez volt a legfontosabb, hogy elkészüljön.

A világ közben valóban változik, de nekem nagyon tetszik az, ahogy a filmben a rendező kollégám bánik az erőszakkal, mert valójában nem úgy ábrázolja, hogy az látványában sokkoljon, hanem inkább a következményeit mutatja be. Ez a bemutatási mód könnyebben megközelíthetőbbé teszi az erőszakot. Számomra az a legfontosabb, hogy a film egy párbeszédet kezdeményezzen, és szóba kerüljön a téma. Még úgyis, hogy vannak olyan emberek, akik megtagadják, hogy megnézzék a Megtorlást. Sokan úgy értelmezik ezt a filmet, hogy a rendező utálja a nőket, holott erről szó sincs, sőt! A Táncos a sötétben című filmnek is én voltam a producere, amely után ugyanez a kettőség épp úgy megvolt, ahogy most, és azután is elindult egy nagyon fontos párbeszéd.

Az egy tudatos döntés volt, hogy a borzalmakat egy nagyon nyugodt képvilágban, hosszú, kitartott snittekben mutatják be? Pont olyan kimérten és uralkodóan, mint amilyen a film negatív főszereplője.

Igen, ez volt a célunk. Az operatőrt néhány héttel a forgatás előtt lecseréltük. Ennek anyagi okai voltak.

Az új operatőr világosabb, melegebb színeket hozott. És itt is van egy ellentét, hogy a történet maga nagyon sötét, a képek pedig világosak. Ebben is van egy komoly feszültség.

Az teljesen természetes, hogy az operatőrcsere után megváltozik a koncepció. A hosszú jelenetek, amelyeket ön is említ, kifejezetten az új operatőr kérése volt. Úgy érezte, hogy ez sokkal jobban kifejezi az egész fájdalmát. Három-négy héttel a Velencei Fesztivál előtt, az egyik finanszírozónk megmutatta a filmet egy amerikai filmesnek, aki megpróbálta volna Amerikában eladni. Azt a választ kapta, hogy a Megtorlás Amerikában eladhatatlan. Az is felmerült, hogy vágjunk ki fél órát a filmből.

Megtette?

Nem vágtam ki, és végül így mutatták be. Benne van az félóra.

Els Vandevorst, a Megtorlás című film producere Fotó: Polyak Attila - Origo

Vannak visszatérő elemek a filmben. Például az, hogy a születés és a halál együtt jár, és hogy a tűz megtisztulást hoz.

Ez a vallásból jön, ahol a tűznek van egy tisztítóhatása. A vallási aspektusai nagyon fontosak a filmnek. Fontos volt, hogy a film a holland katolikus egyházból táplálkozzon. A partnerem, a film rendezője is ebből a vallási háttérből érkezik, csak nem ilyen radikális körülmények közül. Őt egyáltalán nem így nevelték.

A kereszténység, ha jól látom, önhöz is közel áll, a nyakában egy kereszt lóg.

Vártam ezt a kérdést. Sokkal nagyobb keresztet szoktam viselni, de ami most van rajtam, azt már 25 éve hordom. Én másmilyen vallási háttérből jövök. Vallásos vagyok, de más értelemben.

A Trónok harca két főszereplője is játszik a filmben. Ahhoz, hogy a film sikeres legyen, kellenek ők is?

Lehet, hogy lesz ennek is hatása, egyelőre nem lehet tudni. Ami biztos, hogy a szereplőket nem ez alapján választottuk.

Kit Harington (ő a Trónok harca John Snow-ja – a szerk.) szerepét eredetileg Robert Pattinson játszotta volna, de ő két nappal a forgatás előtt lemondta a szerepet. 48 óra alatt kellett találnom egy színészt, aki alkalmas erre a szerepre. Akkor eszembe sem jutott, hogy Trónok harca, csak az járt a fejemben, hogy ki tudná eljátszani. Kit Haringtont maximálisan alkalmasnak találtam.

Volt még másik két jelölt, de nekem egyértelmű volt a választás. Carice van Houtent – a másik szereplő a sorozatból - mindenképpen szerettük volna, de a főszerepre az életkora miatt már nem volna alkalmas, és ezért az anya szerepét kapta meg. A következő filmemnek Nikolaj Coster lesz a főszereplője. Ő is szerepel a Trónok harcában.

Fotó: Polyak Attila - Origo

Amikor leültem nézni a filmet, nagyon koncentráltam arra, hogy hol fedezek majd fel magyar helyszíneket. De egyet sem sikerült elcsípnem, noha tudom, hogy a film egy jelentős része itt készült.

Akkor jól tettük a dolgunkat (nevetés). Négy országban forgattuk a filmet, Németországban, Spanyolországban, Ausztriában és Magyarországon. Borsod megyében felépítettünk egy komplett házat, ott forgattunk, és egy stúdióban is Budapesten.

Amikor egy történetet mesélünk, általában nem kronológiai sorrendben haladunk. A film is ezt teszi. Mit gondol, így jobban el lehet mesélni egy történetet?

Ez nem minden esetben igaz, nem minden filmnél működik.

De elárulok egy titkot, a filmnek nem ez volt az alapkoncepciója. Eredetileg a történet egy lineáris idősíkon haladt volna, ez volt a rendező terve, csakhogy kiderült, hogy annyira sok lenne a visszaemlékezés, hogy követhetetlen lett volna. Ott tartottunk, hogy olyan hosszúak voltak a visszaemlékezések, hogy szétvetették volna a történetet. Ez után jött a gondolat, hogy a filmet négy részre osztjuk, és így, nem egymást követő időrendi sorrendben meséljük el az eseményeket.

Ez után persze sok mindent kellett átstrukturálni, hogy a puzzledarabokból egy egésszé álljon össze a történet. Nyílván ebből egy csomó feszültség is származik. A nézőnek sok mindent ki kell találnia, mire összeáll a kép.