Az iszlám alulnézetből

2018.02.21. 10:49

Nem tudni, hogy kényszerűségből lett-e animációs film a Teheráni tabuk: sem Iránban, sem más muszlim országban nem adtak volna engedélyt a forgatásra. Különböző emberek egymást véletlenül keresztező sorsát látjuk a nyüzsgő nyolcmilliós városban, amelynek erkölcsei éppen olyanok, mint akármelyik nyugati nagyvárosé. Már azok sem veszik komolyan a szigorú vallási előírásokat, akiknek be kellene tartatniuk őket.

Ali Soozandeh már azzal véleményt nyilvánított szülőházájáról, hogy 1995-ben, huszonöt évesen elhagyta, és azóta Németországban él. Filmjével kemény kritikát mond az Iránban fennálló politikai-vallási rendszerről. Nem lehet azonban azzal vádolni, hogy hamis vagy eltúlzott képet mutatna. Teljesen átlagos emberek próbálnak boldogulni, boldognak lenni a mai Teheránban és állandóan olyan szabályokba ütköznek, amikkel kapcsolatban senki sem érti, hogy mi értelme van betartani őket, és meg is kerülik, ha csak lehetőség van rá.

Forrás: AFP/Collection Christophel


Egyáltalán nem harcos politikai filmről van szó, tele van humorral. Hasonló témában a szintén animációs film, a 2007-es Persepolis keményebb hangnemet ütött meg. Annak a főszereplője lázadt a rendszer ellen. A Teheráni tabukban nincsenek lázadók, csak normális életet szeretne mindenki magának.

Forrás: AFP/Collection Christophel

Fontos szereplő egy néma, tízéves kisfiú, akiről mindenki azt hiszi, hogy attól, mert nem tud beszélni, nem is érzékeli maga körül a világot. Pedig nem így van. A fiú mindent megfigyel maga körül, de természetes gyermeki logikával érthetetlennek tűnik a teokrácia kifacsart világa. A felnőttek tragédiáinak árnyékában élve a fiú magához szelídít egy kóbor macskát, akit kölykeivel együtt likvidál a brutális házmester, de az egyik kismacska megússza. Az élet él és élni akar, így írta Ady, és ezt jeleníti meg a girhes kismacska, a mindenkinek csak útban lévő fiú egyetlen barátja.

Forrás: AFP/Collection Christophel

Az egyik szereplő kölcsönkéri barátja autóját, és a közúti ellenőrzésnél szexújságokat találnak a csomagtartóban. Simán megvesztegeti a rendőröket, de pár órára fogva tartják, csak hogy érezze, kinél van a hatalom. Nő nem kezdeményezhet válást, csak a férj. Egyáltalán egy feleség nem tehet semmit férje írásos engedélye nélkül, még munkát sem vállalhat. Hiába szerzett diplomát, az asszony nem taníthat, arra van ítélve, hogy férjét és annak szüleit cselédként kiszolgálja.

Forrás: AFP/Collection Christophel

Hiába számít súlyos bűncselekménynek, a fiatalok éppen úgy isznak és drogoznak a bulikon, mint Európában. Az egyik partinak géppisztolyos rendőrök rajtaütése vet véget és izgalmas üldözés zajlik a tetőkön. Egy bedrogozott lány elveszti a szüzességét, és próbál pénzt szerezni az iszonyatos higiéniai körülmények között végzett illegális „helyreállító" műtétre. Zajlanak a teheráni hétköznapok. Nyilvános akasztások vannak. Minden lehetséges csatornán ömlik a vallási propaganda. Közben meg mindenki korrupt: a rendőr, a turbános bíró, a banki ügyintéző.

Forrás: AFP/Collection Christophel

A film sajátos hibrid technikával készült. Élő szereplőkkel vettek fel jeleneteket, majd ezt egy speciális szoftver segítségével „rajzfilmesítették" és ezen az anyagon dolgoztak tovább. Sajátos képi világ jött létre. Egyszerre valóságos és mégis szürreális. Rendkívül szimpatikus benne, hogy rajzfilmnek akar tűnni, vagyis annak, ami. Ezzel szemben sok akciófilm valóságosnak akar tűnni, pedig tele van jól-rosszul sikerült számítógépes animációkkal. Fel is merül az emberben, hogy miért nem készül több egész estés animációs film felnőtteknek, miközben a családi rajzfilmek jól teljesítenek a mozikban. Magyarországon például a Nyócker 2004-es egyértelmű sikere után arra lehetett számítani, hogy lendületet kap a felnőtteknek szóló animáció.

 

Forrás: AFP/Collection Christophel

A Teheráni tabuk átgondolt, meggyőző képi világot hoz létre animációs technikával. Mégis érdemes eljátszani a gondolattal, hogy létezik-e annyira toleráns muszlim ország, ahol helyszíneket biztosítottak volna ennek a forgatókönyvnek a megvalósításához. Nem valószínű. A nőknek sehol sincsenek egyenlő jogaik a férfiakkal. Az iszlám minden ága képmutatóan viszonyul például az alkoholhoz vagy a nemi vágyak kiéléséhez. Ezért is érthetetlen, hogy Európában a parttalan liberalizmus hívei hogyan képesek egyszerre követelni a nők egyenjogúságát (sőt a pozitív diszkriminációt) és azt, hogy a muszlim migránsok megőrizhessék saját szokásaikat. A Teheráni tabuk is elsősorban a női sorsok filmje: a muszlim társadalom nem engedi meg számukra, hogy önálló döntéseket hozzanak.