Élünk itt egymás szomszédságában Európa keleti felén és gyakorlatilag nem veszünk tudomást a többi ország filmgyártásáról. A második, harmadik vonalbeli hollywoodi tömegterméknek egyenes az útja a mozikba, de a jól sikerült kelet-európai filmeknek esélyük sincsen. Még szerencse, hogy vannak fesztiválok, ahol rá lehet csodálkozni, milyen színvonalas történelmi filmet tudnak például a csehek csinálni. Így lehet majd megnézni a Toldi moziban február 21. és 25. között néhány cseh és szlovák filmet, köztük a Jan Masarykról szólót, amelyet sajtóvetítésen már bemutattak a fesztivál szervezői.

A film címe félrevezető, hiszen Tomas Masarykra lehet elsőre gondolni, arra a politikusra, aki jó taktikai érzékkel látta meg a történelmi lehetőséget egy új ország létrehozására, 1920 és 1935 között pedig újra és újra megválasztották elnöknek. De közben volt a történelemben egy „kis" Masaryk: az államalapító fia, Jan Masaryk, aki előbb londoni nagykövet, majd külügyminiszter volt. Ő egyrészt küzdött apja nagyságának rá vetülő árnyékával, másrészt történelmileg esélye sem volt, hogy sikeres politikus legyen, nem tudta megakadályozni, hogy előbb Hitler, aztán Sztálin rátegye a kezét Csehszlovákiára.

A Masaryk című film előbb készült el, mint az Oscar-jelöléseket begyűjtő A legsötétebb óra, tehát fel sem merülhet a gyanú, hogy azt másolná. Sok a hasonlóság a két film között és a megvalósítás színvonalában a cseh film nem marad le. Látványos kosztümös film nemzetközi szereplőgárdával. A címszerepben az a Karel Roden, aki 2001-ben még cseh bevándorlót játszott a 15 perc hírnév-ben, de azóta már régen megvetette a lábát az amerikai filmgyártásban, miközben otthon is dolgozik. Kiválóan teremti meg a figurát, a feszes tempójú filmben végigvezet bennünket Jan Masaryk vívódásain, harcain. Közben pedig egy kis fanyar humor teszi „csehessé" és szórakoztatóvá a filmet. Az előkelő amerikai társaság koktélpartiján kiderül, hogy Masaryk Csehszlovákiából jött. Hol van ez az ország? – hangzik el a kérdés. Mire a válasz: Németországban.

Forrás: Cseh és Szlovák Filmkarnevál

Jan Masaryk a film elején Amerikában idegszanatóriumba kerül, ahol lassan összeszedi magát, miközben visszaemlékezik különböző eseményekre, és a végén van ereje tovább küzdeni Csehszlovákiáért. A dramaturgiai ív így teljes, más kérdés, hogy aztán 1948-ban máig tisztázatlan körülmények között kizuhant irodája ablakából és meghalt. Ahogy említettük, sok a párhuzam A legsötétebb órá-val. Churchillhez hasonlóan Jan Masaryk is bohém személyiség volt, sőt túl is tett az angol miniszterelnökön: imádta a szép nőket, a swing zenét, az alkohol mellett még kokainnal is élt.

Forrás: Cseh és Szlovák Filmkarnevál

A kor politikusai a „béke megőrzése" címén azon ügyködtek, hogy elég koncot vessenek Hitlernek, amivel majd „jóllakik". Lehet, hogy Winston Churchill és Jan Masaryk többet ivott és dohányzott a kelleténél, de kezdettől világos volt számukra, hogy kicsoda Hitler és mi a náci rendszer. Churchill azt üvölti A legsötétebb órá-ban: nem lehet alkudozni egy tigrissel, amikor a fejünk a szájában van. Jan Masaryk Csehszlovákia londoni nagyköveteként minden befolyásos emberrel igyekszik megérteni, hogy a Szudéta-vidék átadásának semmi köze az etnikai viszonyokhoz, hanem erődök és ipari létesítmények átadását jelenti, hogy aztán fel lehessen trancsírozni a védtelen Csehszlovákiát. Utána pedig következnek majd más országok. Masarykot lépten-nyomon megalázzák, pedig neki van igaza. Otthagyhatná az egészet, élhetné a világát Amerikában, de a kötelességtudat nem hagyja nyugodni. Munkahelyi problémába nem lehet belehalni – mondja neki az amerikai pszichiátere. Mire a válasz: de bele lehet. A film minden pátosz nélkül a hazafiassággal foglalkozik. Hogy hiába csak húsz éve létezik az ember hazája, mindent meg kell érte tenni, hogy fennmaradjon.

Forrás: Cseh és Szlovák Filmkarnevál

Máig nem érteni, hogy vajon mit csináltak a titkos szolgálatok és a katonai elemzők a harmincas években. Hogyan nem voltak képesek felmérni, hogy a német fegyverkezés milyen léptékű és mit vetít előre? Miért nem látták be bizonyos döntéshozók, hogy Hitler egy kora fiatalságától kezdve mentálisan súlyosan sérült ember, aki nem birodalmat épít, hanem lángba akarja borítani a világot? Hogy más diktátorokkal szemben működhet a reálpolitika, de a náci Németország maga a tömény őrület.

Forrás: Cseh és Szlovák Filmkarnevál

Történelmi léptékkel nézve nem is volt az olyan nagyon régen, hogy a nyugati hatalmak állítólag az európai civilizációt védve, nagy sajnálkozások közepette lazán odadobták Közép-Európát előbb Hitlernek, aztán Sztálinnak, mert a reálpolitika ezt kívánta meg. A visegrádi négyeknek felesleges ezért aktuálisan szemrehányásokat tenniük, de elfeledkezni sem szabad a dologról. Most Európai Unió van, mert a reálpolitika így alakult.A visegrádi négyek érezhetően okulnak a történelemből, abban a tekintetben is, hogy nem hagyják magukat egymás ellen kijátszani sem kis ügyekben, sem nagyokban. Érdemes odafigyelni egymás történelmi filmjeire is, mert tanulságosak lehetnek.