Egy csapat excentrikus vándorszínész felkerekedik, hogy eljussanak fellépni egy budapesti kőszínházba: erről szól Sándor Pál új filmje, amiben csak úgy lubickolnak a színészek, legyen szó veteránokról vagy pályakezdőkről, sármőrökről vagy szépségekről.

A film a reformkor idején játszódik a magyar vidéken. Sándor Pál rendező egy kívülálló szemén keresztül mutatja be a közönségnek a vándorszínészek világát. A főhős egy fiatal katona (Mohai Tamás), aki azzal tölti eltávját, hogy megnéz egy darabot a legközelebbi vándorszínháztól. Az előadás végén kitör egy tömegverekedés, mivel a provinciális közönség összekeveri a valóságot a színdarabbal, a katona pedig arra ébred pár nappal később, hogy szökevényként körözik. Nincs más választása, mint a színészek között bujkálni, és ha már ott van, hajlandó kitanulni a szakmát is, úgyis el kell játszania, hogy nem szökött baka.

Jelenet a filmbőlForrás: Big Bang Media

A színtársulat csupa excentrikus figurából áll. A vezetőjük egy megalomán apafigura (Gáspár Sándor kelti életre), aki igazgatóként csak addig dominál, amíg fel nem tűnik egykori riválisa, a lobbanékony Kova (Hegedűs D. Géza). Van még a társulatban egy szép primadonna (Martinovics Dorina), akinek egy zord macsó csapja a szelet (Kovács Krisztián), akad egy színészi ambíciójú kellékes (ifj. Vidnyánszky Attila), aki gyorsan beleszeret a primadonna húgába (Jazmin Gonzales). Rudolf Péter papucsférj, Nagy-Kálózy Eszter a vérmes felesége.

Martinovics Dorina a filmbenForrás: Big Bang Media

Hiába játszódik a természetben, a Garas Dániel operatőr által fotografált film egy kamaradarab,aminek fő helyszíne a csapat mozgó otthonául szolgáló lovaskocsi. A Sándor Pál mellett Péterfy Gergely és az azóta elhunyt Szekér András által írt cselekmény epizodikus, a színtársulat útját dokumentálja a nagyvárosba, bemutatva mindennapi küzdelmüket a vándorszínészi lét viszontagságaival, amilyen az elemekkel és a pénztelenséggel való harc.

Jelenet a filmbőlForrás: Big Bang Media

Feszültségből és drámából viszont nincs hiány, a katonaszökevényt ugyanis bármikor utolérheti a törvény, a filmet pedig főleg a társulat csoportdinamikája teszi érdekessé. Noha a rosszfiút játszó Kovács Krisztián több játékidőt érdemelt volna, az ő hiányában is különösen izgalmas a szerelmi szál Mohai Tamás és Martinovics Dorina karakterei között, viccesen kétértelmű például a beszélgetésük a színészetről, amiben a nő arról beszél a fiatal férfinak, hogy ő már sokszor csinálta.

Mohai Tamás és Martinovics Dorina a filmbenForrás: Big Bang Media

A vándorló társulat miliőjének bemutatása nemcsak azért jó választás egy film alapanyagának, mert izgalmas téma, hanem mert önfeledt játékra nyújt lehetőséget a színészeknek, akik egyszerre mesélhetnek hivatásukról és kedvükre ripacskodhatnak. Mohai Tamás férfinemű naivát játszik, azonban itt is hozza azt a sármot, amit a Senki szigeté-ben láttunk tőle, míg a partnerét alakító Martinovics Dorina és a későn érő tehetséget megformáló ifj. Vidnyánszky Attila egyaránt kirobbanó energikussággal keltenek figyelmet, bár előbbi egy látványos meztelenkedéssel is meglepi a közönséget.

Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter vígjátéki humort hoznak a filmbe, ráadásul a Kossuthkifli után ismét visszatértek a reformkorba, ami láthatóan nem volt ellenükre. A filmben a magyar színész-szakma színe-java felvonul, még ha ez azzal is jár, hogy Kovács Krisztián, Gáspár Sándor és Hegedűs D. Géza nagyobb szerepet és árnyaltabb figurákat is elbírtak volna. A filmből kiderül, hogy a vándorszínészek a művészetükért nem tartották nagy árnak az állandó létbizonytalanságot, ami sokat elmond az őrülettel határos szenvedélyről, ami a szakma gyakorlóit jellemzi.