A filmtrükk nagy úttörője előtt tiszteleg a Google

Nem akármilyen újdonsággal készült május 3-ra a Google. Elkészítette az első, 360 fokos, VR-ben is megnézhető ünnepi emblémáját, ráadásul mindezt annak a Georges Méliès tiszteletére, aki nem csupán a filmtrükkük terén alkotott kiemelkedőt, de elsőként vitt vászonra kitalált cselekményt, ráadásul ő volt az, aki az első science-fictiont is elkészítette. 

Méliès érdemei a filmművészet kialakulásában szinte felsorolhatatlanok. Az 1861-ben született francia bűvész, filmes kreativitása már gyerekkorában megmutatkozott, de nagy bánatára apja nem finanszírozta, hogy festészetet tanuljon, helyette a családi csizmagyárban dolgozott.

Közben bűvészkedést tanult, majd felesége gazdag hozománya révén otthagyta a családi manufaktúrát, és saját varieté színházat alapított.

A filmmel egy párizsi vurstliban találkozott először amikor megnézte A vonat érkezése című filmet, és mivel a Lumiére testvérek nem voltak hajlandóak eladni neki egy kinematográfot, ő maga épített egyet.

1896-tól saját filmjeit mutatta be a színházában, folyamatosan kereste az új médiumban rejlő lehetőségeket, és e keresgélés közben nem csupán az ún. stop-motion technikát fejlesztette tökélyre, de elsőként írt forgatókönyvet találta fel a storyboardot és ő építette fel az első filmstúdiót Európában.

Trükkeljárásait olyan filmekben csodálhatta meg a nagyközönség, mint az 1902-es Utazás a Holdba. A Verne-adaptációval tulajdonképpen megteremtette a filmes sci-fi műfaját, sőt, elsőként tágította a filmidőt. 14 perces filmjével az akkor "divatos" kétperces filmekhez képest igazi űreposzt rendezett.

A Google apropója az 1912-ben, május 3-án bemutatott Az Északi-sark meghódítása című film, ami a korszakban páratlan módon mutatta be Amundsen tett felfedezéseit, az expedicionisták vetélkedését. A filmhez még egy gigantikus „hószörnyet" is épített: csak a feje két méter magas volt.

Tragikus, hogy a számos rendezőre (de ha úgy vesszük, áttételesen minden filmesre) elemi hatással bíró Méliès számára Az Északi-sark meghódítása volt az utolsó igazi kasszasiker, a világháború nem tett jót az üzletének, és az 1920-as évek közepére tönkrement. Ráadásul alkotásainak csupán egyötöde, mintegy 100 film maradt fenn az utókornak: a kópiákat eladta egy vállalatnak, ami újrahasznosítás céljából beolvasztotta a filmszalagokat.

A filmek eladásából szerzett pénzből a párizsi Montparnasse pályaudvaron vett egy kis játékboltoltot, és amikor a filmvilág ismét felismerte páratlan szerepét a film művészetté válásában, az őt kereső újságírók ebben a szerény boltban találtak rá, 1928-ban. 10 évvel később egy öregek otthonában halt meg.

Élete és művészete inspirálta Brian Selznick The Invention of Hugo Cabret című regényét, amelyből 2011-ben Martin Scorsese A leleményes Hugo című filmjét rendezte, mintegy tisztelegve az egyetemes filmtörténet egyik legnagyobb alakja előtt, Méliès filmjeiből vett részletekkel, reprodukált forgatási jelenetekkel és persze valós életrajzi eseményekkel.

A Google 360 fokos, a mester filmjeinek témáit megidéző VR-videóját itt lehet megcsodálni és kipróbálni: