Hannah Nydahl: egy modern hittérítő

2018.05.08. 21:51

György-Kessler Márta gyakorló buddhistaként elhatározta, hogy emléket állít Hannah Nydahl (1946–2007) tevékenységének. Sohasem készített ezt megelőzően dokumentumfilmet, de az öt évig tartó munka során megtanult egy új szakmát. Az ötlettel megkereste Adam Penny-t, akinek produkciós cége reklámkampányokból termeli a profitot és küldetéstudatból, illetve intellektuális igényei kielégítésére készít dokumentumfilmeket. A két társrendező nem várt nehézségekkel találta szemben magát, de ezek ugyanolyan sorsszerűen oldódtak meg, mint ahogy Hannah Nydahl élete is sorsszerű volt.

György-Kessler Márta a buddhizmus egy olyan irányzatának követője, amely alkalmazkodott a nyugati élet hétköznapjaihoz, kerüli a miszticizmust, a meditációs gyakorlatokat helyezi a középpontba. A kivételes személyiségű Hannah Nydahl halála megrázta az általa létrehozott nemzetközi hálózat tagjait. Abból merítettek erőt, hogy látták, milyen mély nyugalommal és beletörődéssel fogadta Hannah Nydahl betegségének diagnózisát és halálát. György-Kessler Márta ugyanolyan felkészületlenül vágott neki választott feladatának, mint ahogy annak idején Hannah Nydahl és férje, Ole visszaérkeztek Európába, hogy másoknak is átadják, amit a Himalája kolostoraiban tanultak. György-Kessler Márta kezdettől tudta, hogy „igazi" dokumentumfilmet akar. Nem valami belterjes, csak a követőknek szóló dolgot. De nem is mozgóképes hittérítést, amely a buddhizmust reklámozza. Objektív életrajzi dokumentumfilmet, amit bárki megnézhet, mert izgalmas a témája. Elérte a célját, hiszen a Hannah: A buddhizmus útja nyugatra című film bejárta a világot, sokan megnézték és fesztiváldíjakat nyert.

Forrás: Connected Pictures

Budapesten a Premier Kultcafé tűzte műsorára (a volt Vörösmarty mozi a Kálvin térnél), de György-Kessler Márta szívesen fogad vidéki meghívásokat közönségtalálkozóval egybekötött vetítésekre is. A 90 perces dokumentumfilm azoknak is izgalmas lehet, akik nem elkötelezett hívei a buddhizmusnak. A világ minden táján összesen ötvenkilenc interjú készült azokkal, akik információkkal tudtak szolgálni Hannah Nydahl életéről és személyiségéről. A filmben ezeknek az interjúknak a pár mondatos részei váltogatják egymást, ettől feszes a tempó. Rekonstruált jeleneteken kívül természetesen rengeteg az archív felvétel is, amelyek közül néhány ritkaság egészen véletlenül került az alkotókhoz. Ki gondolná, hogy egy tibeti láma nyolc milliméteres filmre rögzítette annak idején a 16. Karmapát? A dokumentumfilmekkel szemben ma már elvárás, hogy ugyanúgy dramaturgiájuk legyen, mint a játékfilmeknek. A hatást tovább fokozza az eredeti, konkrétan a jelenetekhez komponált filmzene is. 

A 16. KarmapávalForrás: Connected Pictures

A Nyugat a történelem folyamán sokszor kereste a Kelet felé fordulva azt, ami belőle hiányzik. Ha a Kelet történelmét nézzük, az sem tűnik konfliktusoktól mentesnek, de kétségkívül jelen van egy olyan fajta spiritualitás, amely sok nyugati ember érdeklődését felkeltette. Korábbi „divathullámokat" követően az 1960-as években a hippik kezdtek el szellemi muníciót keresni a keleti vallásokban. Ez a hullám tulajdonképpen a mai napig tart, és ebben nagy szerepe volt egy dán házaspárnak, akik voltak olyan idealisták, hogy 1969-ben beültek egy kisbuszba és átvágtak a fél világon. Hannah és Ole Nydahl lelkesen érdeklődtek a keleti kultúrák után. Tulajdonképpen vaktában indultak el és sorsszerű módon találkoztak össze Nepálban a 16. Karmapával, aki tanítványaiul fogadta őket. A buddhizmusnak rengeteg ága, temérdek irányzata van. Csak a tibeti buddhizmusban négy nagyobb iskola van, ezek közül csak egyiknek a vezetője a világban közismert dalai láma. Egy másik irányzat vezetője az újra és újra reinkarnálódó Karmapa. A fiatal dán házaspár rátalált arra, amit keresett: évekig tartó folyamat során nyertek beavatást a buddhista tanokba és a tibeti nyelvbe, de mindvégig arra gondoltak, hogy a csak a maguk számára találtak megoldást.

1981-ben New York-banForrás: Connected Pictures

Azonban egy napon a 16. Karmapa azt mondta nekik, hogy már eleget tanultak ahhoz, hogy visszamenjenek a hazájukba és másokkal is megismertessék a buddhizmust. Hannah és Ole Nydahl 1974-ben nyitotta meg az első buddhista központot Koppenhágában. Semmilyen infrastruktúra nem állt a rendelkezésükre, az internet kora még nagyon messze volt. Mint a történelmi korok hittérítői csakis személyes kisugárzásukban bízhattak és a szájról szájra terjedő hírben. Ráadásul nem akartak senkit semmiről meggyőzni, nem buddhista szerzeteseket toboroztak, hanem segítséget kínáltak az európai ember hétköznapjaiban. A befelé fordulást, az örök értékek szem előtt tartását tanácsolták egy nyüzsgő, rohanó, tülekedő világban.

 

Forrás: Connected Pictures

Akár egy pár tucatnyi embert érdeklő „hippiklub" is maradhatott volna a kezdeményezés. Mára öt kontinensen, nyolcvan országban működnek a Nydahl-házaspár által létrehozott buddhista központok. Karizmatikus személyiségekről van szó. Valami olyat kínáltak, amire nagy igény volt a világban. Ezen felül pedig valamilyen sorsszerűség mutatkozik meg abban, ahogyan az életük alakult. Egy bizonyos ponton eldöntötték, hogy nem alapítanak családot, hanem teljesen a küldetésüknek szentelik magukat. Ole Nydahl olyan tekintélyes lámává képezte magát. amellyé korábban európai ember nem vált. Hannah Nydahl pedig tökéletesen elsajátította a tibeti nyelvet, és amikor tibeti lámákat vittek körútra a világban, hogy tanítsanak, elképesztő átéléssel tolmácsolt. A hallgatóság az ő szájából, az ő hangján hallotta a tanítást. 

A 17. KarmapaForrás: Connected Pictures

Drámai fordulat a filmben, amikor meghal a megkérdőjelezhetetlen tekintélyű vezető, a 16. Karmapa. A hagyomány szerint ilyenkor négy vezető lámából álló testületnek a feladata megtalálni a következő reinkarnációt. A miszticizmussal szakító, a nyugat felé nyitó buddhizmus kapcsán felmerült már, hogy égi jelek keresésénél megbízhatóbb lenne szavazás útján új vezetőt találni. A történelemre visszatekintve azért látszik, hogy érdekes módon mindig tekintélyes családok tehetséges gyerekeiben fedezték fel a reinkarnációját a Karmapának, akik szó szerint felnőttek a feladathoz. A buddhizmus az egyre magasabb szinten művelt meditációval a világgal történő harmóniára törekszik. Ebben a közegben bizony furcsa jelenségnek tűnik az egyházszakadás, a vezető lámák ugyanis két különböző gyerekben vélték felfedezni a 17. Karmapát. A teljes igazsághoz tartozik, hogy a politika is szerephez jutott, ugyanis a kínai hatóságok szerették volna, hogy az új Karmapa Kínában székeljen, és így jobban az ellenőrzésük alatt tarthassák. A 16. Karmapa viszont arra törekedett, hogy Indiában alakítson ki központot, amely az egész világ felé nyitott. A Nydahl-házaspár a mesterük szándéka szerint hozott döntést, részt vettek a 17. Karmapa Kínából való kicsempészésében, és mindenben segítették annak gyereknek a neveltetését, aki mára 34 éves, komoly fiatalember. Internetet használ, autót vezet, kiválóan beszél angolul, minden tekintetben alkalmasnak bizonyult a küldetésre, hogy a Nydahl-házaspár által létrehozott nemzetközi hálózat karizmatikus vezetője legyen. A másik Karmapa-jelölt és hívei közben maguk is ráébredtek, hogy tevékenységüket erősen korlátozzák a kínai hatóságok, így ő is Indiába szökött már azóta.

Ole Nydahl beszél feleségérőlForrás: Connected Pictures

Izgalmas részei még a dokumentumfilmnek azok is, ahol kiderül, hogy Nydahlék nemcsak azokban az országokban tanítottak, ahol ezt kényelmesen megtehették, hanem fatalista módon az egész világot bejárták. Félelmetes kalandjaik voltak a dél-amerikai polgárháborús térségekben, és nem volt könnyű dolguk a hatóságokkal a vasfüggöny leomlása előtt a keleti blokk országaiban, de mindenütt követőkre találtak. A jelenleg 77 éves Ole Nydahl felesége nélkül is tovább folytatja a munkát. Fáradhatatlanul utazik és tanít a világban, sorra jelennek meg könyvei. Először 1988-ban járt Magyarországon, ma már követői Budapesten és számos vidéki városban is jelen vannak. A budapesti központban minden nap sor kerül valamilyen eseményre, hétfő esténként várják azokat az érdeklődőket, akik még semmit sem tudnak a buddhizmusról. Éppen ideje volt tehát, hogy „hazatérjen" az az angol gyártásban készült, az egész világon vetített film, ami mégiscsak a magyar György-Kessler Márta kitartásának köszönhetően készült el.