Mia Wasikowskát kikötözik egy szado-mazo szexhorrorban

2018.06.03. 11:57

Merész szerepet vállalt Mia Wasikowska: prostit alakít egy brutális, felnőtt korhatáros, fekete humorral átitatott horrorban. A Piercing vérbeli indie, azaz független művészfilm a Sundance-ről, de a szokatlanabb fajtából. Japán író munkájának adaptációja, Murakami-feldolgozas, még ha nem is Haruki, "csak" Ryū, és valójában tisztelgés Dario Argento szexi olasz horrorjai elött. A filmet a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon láttuk, ahol a merész filmeket felvonultató Határok nélkül szekcióban vetítették.

A cím kettős jelentésű: egyfelől arra utal, hogy a pszichopata főhős (Christopher Abbott) jégvágót választ fegyverének, másrészt a filmben egy mellpírszing is előkerül Wasikowska blúza alól, igen bizarr körülmények között. Már a nyitány igen ütős: a főhős egy csecsemőt készül leszúrni, amiben csak az akadályozza meg, hogy felébred a felesége, a gyerek ugyanis az övék. Hamar kiderül tehát, hogy Christopher Abbott karaktere nettó elmebeteg.

Christopher Abbott és Mia WasikowskaForrás: Piercing


A fejébe veszi, hogy egy prostit fog megölni, úgy, hogy megkötözi egy szado-mazo játék részeként. A gondok akkor kezdődnek, amikor emberére talál Wasikowska szexmunkásában, aki nagyon is fogékonynak bizonyul a fájdalomra, és megvannak a maga komplexusai.A film innentől is bővelkedik hol bizarr, hol morbidul vicces, hol pedig szürreális fordulatokban.

A film humora javarészt abból fakad, hogy a férfihős pocsék gyilkos, Wasikowska karakterével ellentétben egy gyáva nyúl, akit valamiért mégis gyilokvággyal vert meg a sors. A film nem csak a humor terén bevállalós, bőven van benne szex, meztelenség és véres erőszak is, majdnem annyi, mint a hírhedt olasz horrorokban, amilyen a Mélyvörös és a Tenebre Dario Argento rendezésében, amikből Nicolas Pence rendező a zenei fő témákat nyíltan megidézi. Az alább látható kép pedig Lucio Fulci Zombi című filmjének egyik sokkoló jelenetét idézi.

Jelenetkép a Piercing-bőlForrás: Origo


Ami a színvonalát illeti, nem igazán sikerült jól a Piercing, tipikus elrontott irodalmi adaptáció, aminek alkotói azt hitték, hogy ami működik papíron, az mozivásznon is megállja majd a helyét. Pedig mi sem áll távolabb a valóságtól. Egy regényt akkor teszünk le és veszünk fel újra, amikor akarjuk, a moziban viszont egy nekifutásra kell végig élni a filmet, azaz fontosabb a tempó.

Egy filmtől hitelességet is elvár a néző, míg egy író építhet az olvasó fantáziájára is.  

A Piercing-ben végig van feszültség, mivel egészen a fináléig nyitott kérdés, hogy végez-e főhős a prostival, de a gond az, hogy a karakterek nem eléggé szerethetőek, így aztán nem aggódunk a sorsukért. A film ritmusával is vannak gondok: már az is gyanús, hogy még másfél óra sincs a játékidő, de az igazi probléma, hogy a történet még ezalatt is tud vontatott lenni. Hitelesség terén sem erős a film, nem egészen hihető, hogy a vak véletlen összehozzon két ennyire zakkant karaktert. Ez a történet biztos roppant olvasmányos volt nyomtatott formábab, de vásznon nem igazán nézeti magát.

Mia WasikowskaForrás: Piercing

 

A Piercing kellemesen kiszámíthatatlan, egyszeri megnézésre még éppen alkalmas moziélmény, de a fináléra garantáltan csalódást okoz, félbehagyott film érzetét kelti. Mia Wasikowska legjobb indie-je továbbra is Jim Jarmusch rendezése, az Only Lovers Left Alive, egy igazán jó Argento hommage-ra pedig még várni kell, talán Luca Guadagnino érkező Suspiria remake-je lehet az.