Az öt legjobb:

5: Jelek (2002)

Egy cseppet sem átlagos idegeninváziós film, melyben egy vidéki család személyes tragédiáján keresztül tapasztaljuk meg, ahogy az idegenek megszállják bolygónkat. Nincs túlbonyolítva, képes meglepően feszült pillanatokat produkálni, és kifejezetten minimalistára veszi a figurát. Koncepcióbeli problémák azért akadnak, gondoljunk csak a lények gyengepontjára, ami nem kicsit illogikus, de a Jelek zsánerének egy egyedi darabja. Sajátos atmoszféra, helyenként körömrágósan izgalmas jelenetekkel, a Hess család kalandja nem véletlenül örvend bizonyos körökben kultstátusznak.

4: A látogatás (2015)

Egy kifejezetten alulértékelt horror, thriller A látogatás, ami megalapozta Shyamalan visszatérését a nívósabb ligába. A sztori két gyerekről szól, akik meglátogatják nagyszüleiket, akikkel még sosem találkoztak. Aztán szépen lassan kiderül, hogy az öregekkel nincs minden rendben. Egy egyszerű stílusgyakorlat, annak viszont kiváló. Sajátos, groteszk humorral operál, ügyesen játszik a feszültséggel, és helyenként kifejezetten ijesztő. A csavar talán kiszámítható, de abszolút hatásos, és ami még fenyegetőbbé teszi, hogy semmi természetfeletti nincs benne. Több ilyen kéne Shyamalantól.

3: Széttörve (2016)

Ha A látogatás a visszatérés előszele volt, akkor egyértelműen a 2016-os Széttörve jelentette Shyamalan karrierreneszánszát. A főhős Kevin, akinek 23 különböző személyisége van, és elrabol három lányt, hogy szent táplálékként szolgáljanak egy feltörő 24. személyiségnek, a Szörnynek. A cselekmény javarészt egy alagsorban játszódik, és megvan benne az elrablós thrillerek nyomasztó hangulata és feszültsége. Simán működött volna így is, de a direktor többet akart, aminek okán teljesen máshova futott ki a végkifejlet. A zárójelenetben ráadásul érkezik egy csavar, ami összekapcsolja a Széttörvé-t Shyamalan egy korábbi munkájával. Az összkép működött, de a film elsősorban James McAvoy zseniális alakítása miatt maradt emlékezetes.

2: A sebezhetetlen (2000)

A sebezhetetlen sok szempontból is formabontó és innovatív alkotás. Már jóval a szuperhősfilmek futószalagon való érkezése előtt körbejárta a témát úgy, hogy kerülte az akciót, és az erő lélektanára fókuszált. David Dunn (Bruce Willis) egyedül él túl egy vonatszerencsétlenséget, és egyre inkább azt veszi észre, hogy különleges képességekkel bír. Bár a cselekmény érezhetően a nagy fináléra, a csavarra van kiélezve, így is remekül összetett és jól megírt műről beszélhetünk. Az erő próbálgatása, David és a fia kapcsolatának szemléltetése, Elijah Price (Samuel L. Jackson) megszállottsága mind olyan elemek, amik maradandó élménnyé teszik ezt a roppant autentikus szuperhősmozit.

A sebezhetetlenForrás: InterCom

1: Hatodik érzék (1999)

Valószínűleg a legtöbb néző egyetért abban, hogy Shyamalan minden kétséget kizáróan legelismertebb és legjobb filmje a Hatodik érzék. Azon ritka misztikus thrillerek táborát erősíti, amiket a közönség mellett a szakma is magasztalt. Számos díjat bezsebelt, többek közt hat Oscar-jelölést tudhat magáénak.

Hatodik érzék (Haley Joel Osment és Bruce Willis)Forrás: Intercom

A halottakat látó kisfiú története okkal vált kultikussá. Jelenetei, dialógusai és természetesen a filmvégi fordulat, a popkultúra részévé váltak, számos helyen utaltak rájuk, megidézték őket. Tény, hogy csak egyszer képes igazi sokkhatást gyakorolni az emberre, de a csavar mellett is egy átélhető, izgalmas és szórakoztató thrillerről van szó. Azt se felejtsük el, hogy Bruce Willist nem sokszor láthattuk ennyire drámai és emberi szerepben, Haley Joel Osment pedig már 11 évesen Oscar-jelölt színész lett. Az idén 20 éves filmet azóta sem tudta túlszárnyalni Shyamalan.

Péter Zsombor