Ezeket a magyar filmeket várjuk nagyon a mozikba

2019.03.09. 21:13

A Kölcsönlakás közönségsikere után két újabb magyar filmet mutattak be a héten, Kárpáti György Mór Inkubátoros debütálását, a Guerillá-t, és a Most van most-ot Tompos Kátyával a főszerepben, akitől kérdeztünk is a film forgatásán. A jövő héten egy várva várt történelmi film is befut, az Apró mesék, a műfaj specialistáitól, Szász Attilától és Köbli Norberttől (A berni követ, Félvilág, Örök tél). A premierek kapcsán összeszedtük, milyen magyar filmeket várunk még a mozikba idén (de legkésőbb 2020-ban), és mit derítettünk ki róluk a forgatásaikon való látogatásaink alapján.

Várhatóan nem a Kölcsönlakás lesz 2019 egyetlen magyar romantikus vígjátéka: ilyen még ugyanis a Mimi, illetve a Hab is, előbbi a műfajban tapasztalt Orosz Dénes (Poligamy, Coming out) visszatérése, utóbbi pedig a nagyjátékfilmesként debütáló Lakos Nóra rendezése. A Mimi-ben egy filmkritikus (Mészáros Béla) és egy sztriptíztáncosnő (Tenki Réka) alkotnak párt, bár igen rendhagyó módon: a férfi lefizeti a terhes nőt, hogy játssza el, hogy a barátnője, mert így akarja boldoggá tenni szívbeteg (és unokákra vágyó) anyjának (Básti Juli) utolsó napjait. A számításaikba akkor csúszik hiba, amikor az idős nő új szívet kap, erről beszéltek nekünk az alkotók a forgatáson.

Tenki Réka és Básti Juli a Mimi forgatásánFotó: Polyák Attila - Origo

Kamupárról szól a Hab is: Kerekes Vica és Mátray László egy családoknak szóló pályázatra neveznek be párként, anyagi támogatás reményében, de végül tényleg elegük lesz a szinglilétből, legalábbis ezt szűrtük le a forgatás láttán. Mindkét film a mai fiatal felnőttek párkapcsolati szorongásairól szól: a nőkarakterek láthatóan nem számíthattak a férfiakra a múltban (Tenki Réka karaktere magára utalt kismama, Kerekes Vica pedig szerelmi csalódásból próbál felállni), a férfiak pedig félnek az megállapodástól és a családalapítással járó felelősségtől, lelkileg is fel kell nőniük.

Kerekes Vica a Hab forgatásánForrás: Csudai Sándor - Origo

Ha nem is vígjátéknak, de romantikus drámának ígérkezik Kocsis Ágnes (Friss levegő, Pál Adrienn) filmje, az Éden, és a Spirál is, ami az Európai Filmdíjas Borbély Alexandra újabb főszerepe az Oscar-jelölt, Arany Medve-díjas Testről és lélekről után. Mindkét film cselekménye körül sok a titok, de annyit lehet sejteni, hogy főhőseik elszigetelten élnek: az Éden hősnője (Lana Baric) súlyos allergiája miatt magányos (interjúnk ide kattintva látható), épp ahogy a Spirál tóparton élő remetéje (Bogdan Dumitrache), aki egy korábbi kapcsolatát gyászolja (cikkünk a forgatásról). Mindkettejüket kimozdítják ebből az állapotból, előbbit egy pszichológus (Daan Stuyven), utóbbit pedig egy új kapcsolat. A főhősök közti kezdeti távolságot is jelképezi, hogy a színészek más-más nemzetiségűek: Baric horvát, Stuyven belga, Dumitrache pedig románként játszik magyar színésznőkkel (Borbély Alexandra, Kiss Diána Magdolna).

Borbély Alexandra a Spirál forgatásánForrás: Koncz Márton

A Hab-hoz és a Spirál-hoz hasonlóan nagyjátékfilmes debütálás az inkubátoros Senki nem megy sehova is (beszámolónk itt olvasható), amelynek a főhősei szintén fiatalok. Az inkubátoros filmek – a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan sikere nyomán – általában személyes, „így jöttem” történetek pályakezdő rendezőktől, ebben a filmben pedig stílszerűen fiatalok felelőtlen viselkedése a bonyodalom: pár 18 év körüli fiú a telefonjával kínos felvételeket készít egy lányról, amit feltesznek a netre, mire a lány felszívódik. Ennek a filmnek is találni párdarabját a kortárs magyar filmtermésből: ez a szintén az online zaklatásról szóló Remélem legközelebb sikerül meghalnod:), amiről itt írtunk.

Stohl András és Jorgosz Golecász a Senki nem megy sehova forgatásánForrás: Csudai Sándor - Origo

Mint Szász Attila (A berni követ, Félvilág, Örök tél) és Köbli Norbert munkái (Szürke senkik, Árulók, Trezor) után megszokhattuk (az Örök tél-ről itt beszélgettünk velük), a tévés formátumban továbbra is a történelmi filmek a legizgalmasabbak: az Oscar-díjas Mindenki rendezője, Deák Kristóf rendezte Foglyok első látásra kevés szereplős, egy helyszínes kamaradarabnak tűnik, bár ezt a rendező cáfolta nekünk. Az igaz történeten alapuló film az ötvenes évek elején játszódik Budapesten, amikor egy család életébe két ÁVO-s alakjában betoppan a hatalom, és innentől kezdve nemcsak ők nem hagyhatják el a lakást, de minden érkező rokon és ismerős is fogságba esik.

Deák Kristóf és Sodró Eliza a Foglyok forgatásánFotó: Csudai Sándor - Origo

A filmeknek hivatalos bemutatódátuma még nincs (a címük sem feltétlenül végleges), így nem kizárt, hogy néhány átcsúszik 2020-ra. Várunk még továbbá olyan filmeket – a teljesség igénye nélkül –, mint a Drakulics elvtárs, Bodzsár Márk (Isteni műszak) dolgozata, amit forgatási beszámolónkban a Kádár-korszakban játszódó vámpíros kémfilmként jellemeztünk, érkezik majd Szabó István visszatérése, a Zárójelentés, a főszerepben Klaus Maria Brandauerrel, Eperjes Károllyal és Stohl Andrással, és Bogdán Árpád dokumentumfilmje, a Gettó Balboa (a rendező Genezis című filmjéről itt beszélgettünk vele). Számítunk még inkubátoros filmekre (Mesék a zárkából, Impromptu), nagyjátékfilmes debütálásokra (Pesti balhé, Valan), függetlenekre (Szeretlek, mint állat, Game Over Club), valamint dokumentumfilmre (a Folyékony arany Almási Tamástól) és nagyjátékfilmre (Gothár Péter: Hét kicsi véletlen) egyaránt tapasztalt rendezőktől. Úgy tűnik tehát, a magyar film új aranykorának messze még a vége.