Görbe tükröt tart a szocialista éra elé a magyar vámpíros vígjáték

2019.11.02. 13:58

Bevallása szerint a Kádár-korról szeretett volna szórakoztató filmet készíteni a hazai közönség számára a Drakulics elvtárs író-rendezője, Bodzsár Márk. A Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült vámpíros kém-vígjáték október 31-től látható a magyar mozikban. Kérdéseinkre az Isteni műszak-kal debütált rendező beszélt a vámpírfilm műfajáról és ikonográfiájáról, horrorról és szocializmusról, örök életről és természetfelettiről, Kádár Jánosról és az őt alakító Rába Rolandról. Interjú. 

Origo:  Mi fogta meg a vámpírfilm műfajában?

Bodzsár Márk: Gyerekkoromtól kezdve érdekelnek a misztikus, természetfeletti lények. Az első vámpírfilmes élményem a Vámpírok bálja volt Roman Polanskitól. 5-6 évesen láttam: a nagymamám vigyázott rám, vele néztük meg. A halhatatlanság témájának misztikuma és ambivalenciája fogott meg: a vámpír egy titokzatos ragadozó, aki mások életének elrablásával jut örök élethez. Később aztán átrágtam magam a teljes vámpír-filmtörténeten, a szakdolgozatomat is erről a témáról írtam.

Bodzsár MárkForrás: Koncz Márton - Origo

Origo: Mi alapján szelektált a vámpírok szokásos tulajdonságai közül? Nem szerepel például a filmben, hogy nem látszanak a tükörben, és be kell őket invitálni.

Bodzsár Márk: Szabadon kezeltük a vámpírmitológiát, meghagyva a vámpírt egy rejtélyes lénynek, hogy az elvtársaknak is találgatnia kelljen, hogy erre a vámpírra mi igaz és mi nem. Az éjszakai lét fontos szerepet játszik a történetben, ez a filmnek is egy markáns vizuális közeget adott, és a cselekményt is jól bonyolította: mivel a titokzatos idegen egy véradó mozgalom díszvendégeként érkezik Magyarországra, az összes véradást estére kell szervezni - így állhat elő az a bizarr helyzet, hogy a tizenéves úttörők is este adnak vért. Egyébként pedig szabadon, mindig az adott szituációhoz igazodva szelektáltunk a vámpírtulajdonságok közül. Egyszerre meseszerű és realista filmre törekedtünk, és ha egy-egy képesség már túlságosan rajzfilmszerűvé tette volna a történetet, akkor attól inkább megfosztottuk a vámpírt.

Origo: A vámpírfilmek műfajképletében gyakori a horror, a Drakulics elvtárs-ban viszont kevés az ilyen elem.

Bodzsár Márk: Nem vérbeli horrorra törekedtünk. Már nagyon sok klasszikus vámpírhorror készült, egyre nehezebb hegyes szemfogakkal borzongást kelteni. Szerintem az 1922-es Nosferatu félelmetességét egyetlen vámpírfilmnek sem sikerült meghaladnia. Nem véletlen, hogy Polanski már a hatvanas évek végén kiforgatta a vámpírmítoszt, borzongás helyett nevetésre késztetve a nézőt. Mi is inkább a groteszk alapszituációra fókuszáltunk: hogy egy vámpír érkezik a kádári Magyarországra, és a titkosszolgálat látóterébe kerül. Görbe tükörnek szántuk a vámpírt, amiben a szocialista kor tükröződik vissza.

Bodzsár MárkForrás: Koncz Márton - Origo

Origo: Miért ígérkezett találó párosításnak a Kádár-éra és a vámpírmitológia?

Bodzsár Márk: Az örök élet témája volt a kapcsolódási pont. A hetvenes évek elején Kádár János nem gondolta volna, hogy a rendszernek egyszer vége lesz. Ha valaki eljut a diktátori pozícióig, megszerzett vagy elrabolt magának mindent, onnan már csak egy dolog hiányzik: hogy örökké éljen. Majakovszkij szerint "Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog". Érdekes, hogy bármennyire is ateisták voltak a kommunisták, volt valami mély emberi vágyuk az örök élet, a túlvilág iránt. Lenint bebalzsamozták Moszkvában, ahogy az egyiptomi fáraókat. Így próbálták halhatatlanná tenni. A kommunista rezsim azt verte az emberek fejébe, hogy ne higgyünk Istenben, túlvilágban, transzcendensben, misztikumban, a Drakulics elvtárs-ban viszont egy természetfeletti lény létezésével kell szembesülniük. A filmben nagy politikai ügy lesz abból, hogy Kádár az örök élet titkát akarja megszerezni.

Origo:  Kádárt Rába Roland játssza.

Bodzsár Márk: Dolgoztunk együtt az Isteni műszak-ban, ami nagyon jó tapasztalat volt mindkettőnk számára. Úgy gondoltam, hogy jól állna Rolandnak a Drakulics elvtárs groteszk világa és az örök élet titkát kereső diktátor figurája. Hozzám hasonlóan benne is erős a szatirikus, feketébe hajló humorra való hajlam. Nem valósághű Kádárt akartunk, hanem egy saját, egyedibb, játékosabb változatot. Rolandot el is maszkíroztuk, és ez a maszk, ami mögé kicsit el lehetett bújni, felszabadítóan hatott, bátrabban lehetett a karakterrel, a szélsőségekkel kísérletezni.

Origo: Tudott nem a kultikus vámpír-alakításokra gondolni az írás és a casting során?

Bodzsár Márk: Szeretek színészre írni forgatókönyvet, számomra megkönnyíti az írást. Ez most csak részben történt meg, Nagy Ervin és Walters Lili ugyanis casting során kapták meg a szerepüket, de Nagy Zsoltra már a kezdetektől számítottam a vámpír karaktere kapcsán, ahogy több mellékfigura megformálójára is. Ami a vámpírt illeti, nem híres vámpírfilmek színészei jártak a fejemben, hanem például Steve McQueen, a hetvenes évek egyik nagy filmikonja. Nem azt kerestük, hogy ki tudna vámpíros lenni úgy, mint például Gary Oldman Coppola Drakulá-jában, vagy Robert Pattinson az Alkonyat-ban, hanem az volt a cél, hogy a paranoid, örökké gondterhelten izzadó elvtársakhoz képest a vámpírunk lazaságot, nagyvonalúságot, intelligenciát sugározzon.

Origo:  Milyen eredménnyel lenne elégedett a film utóéletét tekintve?

Bodzsár Márk: Az első fesztiválmeghívásunk Goából érkezett, oda november végén utazunk a filmmel, ez lesz a nemzetközi premier. A célunk az volt, hogy elsősorban a magyar közönségnek készítsünk egy szórakoztató filmet a Kádár-korról, úgyhogy nagyon örülnék, ha a nézőszám meghaladná az ötvenezret. Nekem ez egyfajta alsó lélektani határ, mivel ezt a filmet mozivászonra találtuk ki.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK