Játszd el nekem a halál dalát!

2020.07.06. 21:26

Mint megírtuk, hétfő hajnalban meghalt Ennio Morricone, a - túlzás nélkül - legnagyobb filmzeneszerző. Sergio Leone remekművei - Egy maréknyi dollárért, A Jó, a Rossz és a Csúf, a Volt egyszer egy vadnyugat, a Volt egyszer egy Amerika - mellett Pasolini, Bertolucci, Giuseppe Tornatore halhatatlan szerzői filmjei, A profi című krimi, az Aki legyőzte Al Caponét című gengszterfilm, hollywoodi szuperprodukciók egészen Tarantinóig: mind-mind Ennio Morricone csodálatos zenéjére készültek. Igen, hiszen legtöbb filmjének a zenéje nem egyszerűen aláfestő zene volt, hanem sokszor a kész dallamokra komponálták a rendezők a képeket, ahogy azt Koltai Lajos éppen az Origónak mesélte el. És nem lehet véletlen, hogy a német mozik a Volt egyszer egy vadnyugatot ezzel a címmel játszották: Játszd el nekem a halál dalát. A harmonika, a zene, ami a filmtörténet klasszikusának fő dramaturgiai eleme lett: Henry Fonda, Claudia Cardinale, Jason Robards vagy Charles Bronson arca, tekintete, szeme mellett éppoly feledhetetlen Morricone muzsikája.

Ennio Morricone - ahogy megírtuk korábban - 1928-ban született Rómában. Apja, Mario Morricone trombitás volt, konzervatóriumi tanulmányait pedig a Santa Cecilia Nemzeti Akadémián végezte trombitásként és zeneszerzőként. Nagy áttörése az 1964-es, Sergio Leone rendezte Egy maréknyi dollárért zenéje volt, amit ironikus módon egyik angolos hangzású álnevén, Dan Savióként jegyzett (számos korabeli olasz közönségfilmet igyekeztek hollywoodi produkciónak álcázni ilyen művésznevekkel).

Ő szerezte a Sergio Leone rendezte, Clint Eastwood főszereplésével a Dollár-trilógia másik két, szintén felejthetetlen filmje, a Pár dollárral többért (1965) és A Jó, a Rossz és a Csúf (1966) zenéjét is (előbbi ide, utóbbi ide és ide kattintva hallható). Összesen 25-30 olasz western zenéjét szerezte, köztük persze a sokszor idézett Volt egyszer egy vadnyugatot.

Morricone hétszer dolgozott Pier Paolo Pasolinivel (például a Teoréma alkalmával, aminek zenéje itt hallható), és szerzett zenét Elio Petri (Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében, A munkásosztály a paradicsomba megy, utóbbi zenéje itt hallható) és Bernardo Bertolucci (Forradalom előtt, Huszadik század) filmjeihez is. Ő volt a zeneszerzője a Harvey Keitel főszereplésével forgatott Rendőrgyilkos című olasz kriminek. 

Világsikert aratott az 1981-es A Profi című francia akciófilmhez szerzett főtémája, a Chi Mai, ami eredeti változatában a Maddalena című, 10 évvel korábban bemutatott filmhez készült, és ezt hallva akarta Morriconét a film zeneszerzőjének Jean-Paul Belmondo (a zeneszerző ugyancsak a sztárszínésszel készítette A kívülálló című 1983-as filmet, aminek ide kattintva hallható szintén jól sikerült zenéje).

Saját maga legjobb munkájának két filmzenét tekintett: A missziót természetesen (Roland Joffé 1986-os, cannes-i Arany Pálma-győztes filmjében Robert De Niro és Jeremy Irons volt a két szereplő) és a tíz évvel korábban, kevéssé ismert, de minden tekintetben remekmű, Tatárpuszta  című filmjét (a zenéje ide kattintva hallható). A világ végén épített erődben játszódó, jelképes és felkavaró filmet egy méltatlanul elfeledett, nagy olasz rendező készítette, Valerio Zurlini. És hihetetlen névsor a főszereplők listája: Vittorio Gassman, Philippe Noiret, Max von Sydow, Jacques Perrin, Giuliano Gemma, Jean-Louis Trintignant.

Ennio Morricone Hollywoodban olyan filmek zeneszerzőjeként mutatkozott be, mint az Ördögűző II és Terrence Malick Mennyei napok című 1978-as filmje - utóbbiért jelölték először Oscar-díjra. Ő szerezte John Carpenter sci-fi horror klasszikusa, A Dolog zenéjét, és természetesen remekműnek számít Sergio Leone amerikai rendezése, a Volt egyszer egy Ameriká-hoz írt zenéje is.

A nyolcvanas években szintén Oscar-díjra jelölték a fent említett A misszió zenéjéért, amit Koltai Lajos a legjobb munkájának nevezett nemrég. Ugyancsak legjobb munkái közt jegyzik az Aki legyőzte Al Caponét szintén Oscar-jelölt zenéjét is (amibe ide kattintva lehet belehallgatni), Brian De Palma rendezővel pedig később még két filmet készített (A háború áldozatai, Mars mentőakció).

Ezt követően dolgozott még Giuseppe Tornatore olasz rendezővel (a Cinema Paradiso mellett többek közt a Koltai Lajos fényképezte Az óceánjáró zongorista legendája és a Maléna című filmeken) - egyik utolsó interjújában azt mondta Morricone, hogy annak idején Leone mellett Giuliano Montaldo állt hozzá legközelebb (Sacco és Vanzetti című filmjük zenéje is csodálatos), később Tornatore.

A hetvenes évekbeli közös munkáik után egyébként újra elvállalta egy Dario Argento-féle klasszikus horrorfilm zenéjét (A Stendhal szindróma) és dolgozott magyar rendezőkkel is (Gyarmathy Lívia A csalás gyönyöre és Koltai Lajos Sorstalanság című filmjeinek zenéjét szerezte).

Hollywoodban olyan elismert rendezőkkel dolgozott még, mint például Roman Polanski (Őrület, 1988), Oliver Stone (Halálkanyar, 1997) és Adrian Lyne (Lolita, 1997), valamint újra Oscar-díjra jelölték a Bugsy zenéjéért. Végül csak a hatodik jelölése után - 87 évesen - kapott Oscart az egyik legnagyobb rajongója, Quentin Tarantino Aljas nyolcas című westernjéhez szerzett zenéjéért, amit sokan éppúgy egész életműve elismeréseként értelmeztek, mint 2007-es életmű-Oscarját. Utóbbit - ki más - Clint Eastwood adta át.