Szexterápia, prostitúció és pornóipar

2020.07.25. 21:15

Az elmúlt évtized legizgalmasabb erotikus – pontosabban: szexjelenetekkel tarkított – alkotásait szemléző cikksorozatunk harmadik részében 2012-ből válogattunk össze 5 filmet.

Ahogy az már cikksorozatunk első két részéből is kirajzolódott: a 2010-es években valóságos tematikai hullámot indított a szexuális szabadosság, s az évtized minden évéből könnyűszerrel fel lehet sorolni 10 olyan filmet, amelyben az életválságokat a nemiség felől közelítik meg az alkotók – vagy legalábbis egyéb (műfaji) cselekményvezetésükben, erőteljes ábrázolással, kiemelt szerepet játszik a szex. Ezúttal azonban egy egyszerű tematikai hasonlóság miatt leszűkítettük a listát 5 alkotásra: csak olyan, 2012-ben bemutatott filmeket ragadtunk ki, amelyek kulcsszereplői így vagy úgy a testükből élnek.

Magic Mike

Steven Soderbergh dramedyje például a chippendale táncosok világába merül el. S bár nem ez az első, de eddig a legsikeresebb alkotás, amelyben férfiak mutogatják magukat a hölgyközönség örömére (legalábbis, ha a 7 millió dolláros költségvetés közel 170 millió dolláros profitjára gondolunk). A Channing Tatum, Alex Pettyfer és Matthew McConaughey alakításával (és főleg: erotikus táncaival) fémjelzett Magic Mike elsősorban a női szíveket célozza meg, ugyanakkor a könnyű pénzkeresetből műbútorasztalos-álmait is finanszírozni óhajtó, a gazdasági válság és főleg ifjú pártfogoltja nővére miatt kisebb életválságot megélő címszereplő történetében az erotikus munka mélyebb és tágabb kontextusban bontakozik ki – így aztán a film a női sikolyok kíséretében előadott showt és a romantikus komédiát nem kevés életszerűséggel ellenpontozza.

Black & White & Sex

Noha John Winter filmjét már 2011-ben bemutatták Ausztráliában, nemzetközi karrierje csak a rotterdami filmfesztivál világpremierjével indult, ezért némi engedékenységgel a 2012-es listán említjük. A "film a filmben" narratíva mentén kibontakozó Black & White & Sex-ben egy dokumentumfilmes (Matthew Holmes) faggat prostituáltat a "hivatásos szexről". Angie (így hívják a nőt) nyolc különböző arca mutatkozik meg, nyolc különböző életkorú és etnikumú színésznő alakításában, miközben nem csupán a szexmunka jellegéből adódó sikamlós témák kerülnek szóba (vagy épp arcpirító bemutatásra, legalábbis, ami az önkielégítést illeti), hanem a férfi-nő (kliens-szolgáltató, sőt: rendező és színésznő, riporter és riportalany) erőviszonyok, a kiszolgáltatottság, az erkölcs, a kölcsönös előítéletek, a pornográfia lélektorzító hatása, a boldogságkeresés vagy a szerelem. 

A kezelés

A szintén ausztrál Ben Lewin megtörtént esetet feldolgozó drámájában a gyermekbénulás miatt ágyhoz szögezett, vastüdővel életben tartott 38 éves kaliforniai költő, Mark O'Brien (John Hawkes) még halála előtt szertné megtapasztalni a testi intimitást és a szex örömeit, ezért úgy dönt, egy pótpartner, Cheryl Cohen Greene (az alakításáért Oscar-díjra jelölt Helen Hunt) segítségét veszi igénybe. A pótpartner vagy betanító partner (angolul: sexual surrogate) tipikus amerikai segédterapeuta: egy szexuálterapeutával együttműködő "szakember", aki főleg szexuális zavarban szenvedő emberek számára nyújt erotikus szolgáltatást, kifejezetten terápiás céllal.

A kezelés (Helen Hunt és John Hawkes)Forrás: Fox Searchlight Pictures

Az O'Brian 1990-ben megjelent, tapasztalatait összegző esszéjét (On Seeing a Sex Surrogate) alapul vevő film a test felől közelít a lélekhez, de nem csupán azért, mert a férjezett Cheryl és O'Brien között óhatatlanul románc alakul ki, hanem mert a terápia az önelfogadás és ezen keresztül a társas kapcsolat lehetősége felé vezet: az 1999-ben meghalt költő a szexkezelés megszakítása után nem sokkal megismerkedett későbbi feleségével.

About Cherry

A pornóipar mélyére kalauzoló film egyik érdekessége, hogy rendezője – a kollégái és partnerei által erőszakkal vádolt – Stephen Elliott maga is dolgozott szexmunkásként, mielőtt kézhez vette volna filmtudományi mesterdiplomáját az illinois-i Northwestern Egyetemen, forgatókönyvét pedig az kreatív írásból diplomát szerző pornószínésznő, Lorelei Lee írta. A 2012-es berlini filmfesztiválon bemutatott első Elliott-film ennek megfelelően keresetlen szókimondással mutatja be egy átlagos amerikai lány felnőttfilmes karrierjét (és kapcsolati drámáját) az aktfotózástól kezdve a sztriptíztáncoláson át a szoft- majd a keménypornó-filmekig – amelynek végpontja a leszbikus szerelem és a pornórendezés.

Bel Ami - A szépfiú

Ugyancsak a 2012-es berlini filmfesztiválon volt a világpremierje a Declan Donnellan és Nick Ormerod által rendezett, Guy de Maupassant 1885-ös (második) regényéből készült Bel Ami-nak. A 19. század végén játszódó kosztümös darab bővelkedik erotikában, ugyanis főhőse, a paraszti sorból származó egykori katona úgy tör előre a társadalmi ranglétrán, hogy gazdag és befolyásos (férjezett) nőket csábít el.

A 19. század végének erkölcstelen és korrupt társadalmi viszonyait lényegretörően ábrázoló Maupassant-regényből eddig négy filmváltozat (az első, német 1939-ben), két tévészéria készült, de 1976-ban még egy svéd pornófilmet is megihletett. De míg utóbbi eleve csak a szexre koncentrál, a korábbi filmváltozatokhoz hasonlóan a Donnellan-Ormerod páros (és a főszereplő aktuális szépfiú Robert Pattinson) sem képes érzékeltetni sem a csábítás praktikáit, sem azt a társadalmi közeget, amelyben egy jóképű és nagyravágyó, de máskülönben tehetségtelen férfi az akkor még háttérbe szorított, de a háttérben nagyon is befolyásos nőket kihasználva emelkedik ki a szegénységből – így ha a másfél évszázados moralitásjátékból bármilyen, korunk (a nők helyzetét illetően mindenképp) megváltozott viszonyaira vonatkozó tanulságot levonhatunk, az kizárólag Maupassant-nak köszönhető. 

Természetesen az 5 kiragadott film mellé könnyen fel lehetne sorolni még legalább 5 másikat, amelynek cselekményében a szex kiemelt szerephez jut. Paolo Franchi E la chiamano estate című, egy házaspár kapcsolati drámáját a nemiségben (annak furcsa hiányában) is megragadó alkotásában ráadásul még prostituált is szerepel, de botrányt inkább a nem megjátszott szexjeleneteivel okozott, ahogy bővelkedett explicit jelenetekben Jean-Marc Barr (Franchi filmjének férfi főszereplője) projektje (Pascal Arnold mellett társrendező, co-producer és operatőr), az Egy francia család szexuális krónikája is.

Egy francia család szexuális krónikájaForrás: Anjou Lafayette

Maja Miloš a szerb, hiperszexuális tinédzserek életválságait mobilkamerás képeken megragadó filmje, a Klip szintén a valóságos szexjeleneteivel okozott botrányt, pedofilia vádja miatt Oroszországban be is tiltották (az egyik szereplő, Isidora Simijonović 14 éves volt, amikor a film készült), hiába indul a film a rendező nyilatkozatával, miszerint a kényes jelenetekben a kamasz szereplők testdublőrei szerepeltek.  De bővelkedett bizarr erotikus jelenetekben Paul Thomas Anderson a velencei filmfesztiválon rendezői, színészi díjakkal elismert The Master című pszichodrámája is (példának okáért Joaquin Phoenix közjátéka a tengerparton a hatalmas homokszoborral) vagy Lee Daniels a cannes-i filmfesztiválon bemutatott bűnfilmje, Az újságos fiú (legyen szó maszturbálásról, arról, hogy Nicole Kidman rápisil a medúzacsípte Zac Efronra vagy arról, milyen brutális melegerőszak elszenvedője Matthew McConaughey). 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK