Augusztus 26-án érkezett meg a magyar mozikba az ötszörös Oscar-jelölt Christopher Nolan tizenegyedik filmje, a Tenet. A kétszázmillió dolláros büdzséből készült alkotás másképp látványos, mint a legtöbb hollywoodi szuperprodukció. Ha egy hollywoodi film látványos, az megalomán akciójeleneteket, vizuális effektusokat, számítógéppel kreált képi világot, méregdrága díszleteket és kosztümöket, seregnyi kaszkadőrt és statisztát jelent, Christopher Nolan a Tenet alkalmával viszont a felvételek visszapörgetésével kísérletezett, és ezzel a valóság elemi látványára csodálkoztatja rá a nézőt.

A Tenet-et már a kortárs Hollywood egyik legfelkapottabb sztárrendezője, a brit Christopher Nolan (akiről portrénk itt olvasható) legújabb filmjeként is nagy várakozás övezte, amit nem csak a rejtélyes cím és trailer, valamint a film körüli titokkampány tetézett. Amikor a koronavírus-járvány első hulláma idején sorra halasztották el vagy küldték streamingszolgáltatókra a nagy hollywoodi produkciókat (a Fekete Özvegy-től a Mulan-ig), a Tenet bemutatója végül alig egy hónapot csúszott, és a Warner stúdió azt is vállalta, hogy Európában hamarabb kerüljön mozikba, mint a két legfontosabb piacot jelentő Kínában és az Egyesült Államokban. A filmiparban Nolan filmjétől várták, hogy a mozik újranyitását követően visszacsábítsa a nézőket a filmszínházakba (amire látványos példa, hogy Tom Cruise kéretlenül is igyekezett népszerűsíteni a filmet két Mission: Impossible epizód forgatása között).

John David WashingtonForrás: Melinda Sue Gordon/Warner Bros. Entertainment, Inc.

Erre a szerepre alkalmasnak is tűnt a Tenet, mivel esszenciális moziélménynek ígérték: egy nagyszabású, akciódús és szövevényes sci-fi kémfilmnek. Már a műfajképlete okán is különleges, nem sok példát találni ugyanis a filmtörténetben sci-fi kémfilmre: a Bond- és a Mission: Impossible-filmekben vannak természetesen sci-fi elemek, de talán a John Travolta és Nicolas Cage nevével fémjelzett Ál/Arc volt a zsánerkombináció legesszenciálisabb darabja, legalábbis a Tenet-ig. Nolant a két műfaj közül láthatóan a sci-fi érdekelte jobban: nyilatkozta is, hogy a kémfilm bevett és népszerű zsánerével próbált fogyaszthatóvá tenni egy merészebb tudományos-fantasztikus koncepciót.

TenetForrás: Melinda Sue Gordon/Warner Bros. Entertainment, Inc.

Itt találjuk a film legújszerűbb ötletét, amit a filmbeli karakterek "idő-inverziónak" neveznek. Nem szokványos időutazós sci-fit látunk tehát: a filmben a jövőből érkeznek olyan tárgyak (ritkábban: emberek), melyeknek egy - a jelenben még fel sem talált - eljárásnak köszönhetően visszafordították az időben való mozgását. Nolan bevallása szerint a Csillagok között után ismét Kip Thorne elméleti fizikussal konzultált erről az ötletről, de láthatóan nem igazán érdekelte a filmje tudományos relevanciája: miután Clémence Poésy karaktere részletesen felvázolja John David Washington főhősének a jelenség elméletét, hozzáteszi, hogy „Ne próbáld megérteni, csak érezd!" - ezt a szöveget azóta is előszeretettel idézik a kritikákban, mintegy afféle a nézőnek tett kiszólásként értelmezve.

Elizabeth Debicki és Kenneth BranaghForrás: Melinda Sue Gordon/Warner Bros. Entertainment, Inc.

Valamiféle hidegháború zajlik tehát a jövő és a jelen között, amiben a jövő az agresszor, és egy Bond-filmeket idéző antagonista képviseli: Kenneth Branagh nagystílű fegyverkereskedőt játszik, aki a jövővel üzletel, kezei közül egyelőre főleg "invertált" fegyverek kerültek ki, viszont egy titkosügynökség szerint ennél azért jóval veszélyesebb, konkrétan apokaliptikus terveket szövögetnek. Ez az ügynökség bízza meg John David Washington és Robert Pattinson karaktereit, hogy férkőzzenek a fegyverkereskedő közelébe. Ismerős mederben robog a történet: kiélezett és akciódús küldetésekre mennek Kievbe, Londonba, Vietnamba, Indiába és Oslóba, és nem kell sokat várni egy femme fatale felbukkanására sem Kenneth Branagh karakterének túszként tartott felesége (Elizabeth Debicki) személyében.

John David Washington és Robert PattinsonForrás: Melinda Sue Gordon/Warner Bros. Entertainment, Inc.

Jóval izgalmasabb viszont ennél az időinverzió mint találmány lassú és fokozatos bevezetése a film akciójeleneteibe: először csak visszafelé lövő pisztolyt látunk, aztán "invertált" ellenféllel való verekedést, majd visszapörgő idővel megbolondított autós üldözést, a fináléban pedig egy egész ostromot összecsapó osztagokkal. Nolan - szerzői műfajfilmesként - kedvenc toposzait és stíluseszközeit is kombinálja az időinverzió invenciójával. Felvonultatja az egyik legismertebb védjegyének számító, a filmben látottakat utóbb átértelmező végső revelációt (többek közt a Mementó-ból és a Tökéletes trükk-ből), a hasonmás (doppelgänger) tematikát (főleg a Tökéletes trükk-ből), de visszaköszön még a Csillagok között környezetvédő üzenete is, a záró csatajelenet alkalmával pedig eszünkbe juthat a Dunkirk dezorientáló háborús sokkja is.

Látszólag az Eredet tudatalattiban játszódó kémfilmjének párdarabja a Tenet Nolan oeuvre-jában, viszont könnyű elhinni a rendezőnek, hogy a filmkép visszapörgetésének lehetőségei évtizedek óta izgatják, példát is látni erre már rögtön a Memento előzetesének nyitó képében, amiben visszafelé lejátszva látjuk, ahogyan Guy Pearce eldobja a pisztolyát, és így olybá tűnik, mintha magához vonzaná azt (arról nem is beszélve természetesen, hogy a Memento egyik cselekményszála teljes egészében fordított kronológiában pereg). A Tenet ennek a pofonegyszerű, csak ebben a művészeti ágazatban létrehozható, és ami még fontosabb: alapvetően analóg filmes bűvésztrükknek köszönhetően látványos, ami találó válaszként is értelmezhető a szuperhősfilmek dominálta kortárs Hollywood trendjeire, illetve arra, hogy a mai mozinéző már régen érzéketlenné vált a szuperprodukciók digitális effektusaira. Analóg és esszenciálisan cinematikus attrakciói okán a Tenet alkalmas a hagyományos moziélmény - amiért Nolan régóta kardoskodik - egyfajta zászlóshajójának is, azaz ilyen értelemben pontosan azt hozza, amit vártak tőle.