Az elmúlt évtized legizgalmasabb vagy épp legkiábrándítóbb erotikus – pontosabban: szexjelenetekkel tarkított – alkotásait szemléző cikksorozatunk negyedik részében 2013-ból válogattunk össze 10 filmet.

A 2010-es évek kétségtelenül a szex évtizede volt a moziban – ezzel a felütéssel kezdtük az elmúlt évtized legizgalmasabb erotikus tartalmú alkotásairól szóló cikksorozatunkat. 2013-ra különösen igaz, hogy a szex (meztelenségtől az explicit jelenetekig) hol csupán kísérőjelenségként, hogy egyenesen a cselekmény szervezőjeként uralta a vásznat – sőt, a televízióban is fülledtebbé vált a levegő, aminek egyik 2013-as "csúcspontja" a Robin Thicke Blurred Lines című számához Diane Martel által rendezett alternatív, feltnőtt közönséget megcélzó videóklip, amelyben a három modell (Emily Ratajkowski, Elle Evans és Jessi M'Bengue) félmeztelenül, testszínű bugyiban vonaglott a nőket finoman szólva sem méltósággal kezelő (egyesek szerint egyenesen a szexuális erőszakot mentegető) dalszövegre.

A Wall Street farkasa

Martin Scorsese 5 Oscar-díjra jelölt életrajzi tőzsdefilmjében kitüntetett figyelmet szentelt a hamis értékpapírokkal üzletelő Jordan Belfort (Leonardo DiCaprio Golden Globe-díjas alakításában) és barátai-kollégái tivornyáinak és hódításainak. Belfort felemelkedésének és bukásának történetét példának okáért prostituáltak fenekéről felszívott kokaintól mámoros orgiák, testnedvekkel és droggal átitatott partik és dollárkötegek borította ágyon folytatott szeretkezés kísérik. 

A Wall Street farkasa (Leonardo DiCaprio és Margot Robbie)Forrás: Universal Pictures

Scorsese filmje mindemellett rövid időre beállította a filmes káromkodás Guiness-rekordját is: az angol "f" betűs szó 569 alkalommal hangzik el (percenkénti átlagban közel háromszor), de e kétes világcsúcsot 2014-ben megdöntötte a Swearnet: The Movie című kanadai komédia, amelyben 935-ször ejtik ki a leggyakoribb angol csúnya szót. 

Máskülönben, ami A Wall Street farkasa – sokszor az anyagiasság és a hatalmi téboly melléktüneteként megjelenített –testiséggel kapcsolatos jeleneteit illeti, Scorsese igyekezett visszafogni magát és a kedvezőbb korhatárbesorolás miatt alaposan megcsonkította a szexjeleneteket Számos országban így is csak a sikamlósabb képsorok kivágásával engedték moziba, de volt ahol be sem lehetett mutatni a filmet.

A szenvedély királya

Michael Winterbottom ugyancsak életrajzi alkotásában Scorsesehez hasonlóan mélyül el az erotikus jelenetekben. Már csak azért is, mert a film a Soho királyaként is emlegetett  üzletember, sztriptízbár-tulajdonos, illetve szex- és pornómagazin-kiadó (Men Only, Escort, Club International, Mayfair) Paul Raymond életét dolgozza fel az 1950-es évek végétől a lánya 1992-ben, herointúladagolás miatt bekövetkezett haláláig.

A komédia és a dráma között finoman egyensúlyozó Winterbottom igyekezett minél többet megmutatni Raymond szélsőségesen hedonista életstílusából (egy ízben a főszerepet alakító Steve Coogan egyszerre három nővel hempereg az ágyban), amelynek hátteréül a szex szenzációjára felépített revük és férfimagazinok világa szolgál kulisszául. 

Lovelace

Noha Scorsese és Winterbottom filmjeinél jóval vértelenebb, mégis idekívánkozik a kétszeres dokumentumfilmes Oscar-nyertes Rob Epstein és az Oscar-jelölt Jeffrey Friedman sztárszereposztással (Amanda Seyfried, Peter Sarsgaard, Sharon Stone, Adam Brody, James Franco, Chloë Sevigny, Juno Temple, Eric Roberts) készült életrajzi filmje az amerikai pornóipar aranykorának (1969-1984) csillagáról, majd később az iparág elleni küzdelem élharcosáról, Linda Lovelace-ről. 

A forgatókönyv (Andy Bellin) Lovelace 1980-ban megjelent Ordeal  (megpróbáltatás, istenítélet) című önéletrajzi kötetén alapul és azt az utat térképezi fel, hogyan vált a katolikus családban nevelkedett Linda Susan Boreman az első férje, Chuck Traynor miatt (fegyverrel fenyegette és megverte) pornószínésznővé, majd – miután sikerrel kilépett az iparból és a megnyomorító házasságából – a pornót támadó feminista vezérszónokká. 

Epstein és Friedman filmjében néhány visszafogott jelenetet leszámítva inkább beszélnek a szexről, mintsem eljátszák – ami nem is akkora baj, tekintve, hogy Lovelace elsősorban arról az orálisszex-technikáról lett pornósként híres, mint amit a hírhedt Deep Throat (Mély Torok) című 1972-es kétes értékű "pornóklasszikusban" előadott, nem is szólva a kényszer alatt elszenvedett zoofil, anális és csoportos aktusokról.

Vétkek völgye

Martin Scorsese számos filmjének (így például a Taxisofőr és a Dühöngő bika) forgatókönyvírója, Paul Schrader 2013-as filmjében egy valódi pornószínész, James Deen alakítja a férfi főszerepet. A tragikus sorsú sztár, James Deanre emlékeztető művésznevű Deen szerepe szerint alacsony költségvetésű horrorfilmeket pénzelő aranyifjú, aki biszexuális csoportos szex tarkította nyitott kapcsolatban él színésznő barátnőjével ((Lindsay Lohan).

A Bret Easton Ellis (Amerikai pszichó) írta történetben Hollywood a legrosszabb arcát mutatja – szex, drog, hazugságok, elmejáték, bizalomvesztés, féltékenység és gyilkosság –, ugyanakkor elsősorban a színészek olcsó szappanoperává züllesztik a máskülönben ígéretes történetet, amelyet így aztán csak szoftpornó jelenetei miatt érdemes az emlékezetesebb erotikus filmek között említeni, máskülönben nem érnek fel Schrader valamelyes témába vágó rendezései (Kőkemény pornóvilág, A szexfüggő) cselekményének izgalmához sem.

A nimfomániás - 1. rész

A dán dogma mozgalom botrányrendezője egyszerre kísérelt meg művészpornót (ha úgy tetszik: cselekménnyel megszakított pornófilmet) készíteni és valami érvényeset állítani a szexfüggésről. A két külön filmre bontott A nimfomániás–ban egy összevert és az utcán magára hagyott, önmarcangoló fehérmájú nő, Joe (Charlotte Gainsbourg, illetve "fiatalon": Stacy Martin) meséli el szexkarrierjét az őt megsajnáló és felkaroló agglegénynek (Stellan Skarsgård). Az antológiaszerűen fejezetekre (vagy inkább: stációkra) bontott, a férfi tudományos értelmezési kísérleteivel "megtámogatott" duplafilm első része kevésbé brutális és pornográf, mint a 2014-es második, de így is eléggé célba veszi a közízlést. 

A szüzesség anális szexet is tartalmazó elvesztése; a két barátnő vonatúton folytatott versenye, hogy melyikük tud több idegen férfit kielégíteni, amíg beérnek a pályaudvarra csupán "előjáték" a függőség okozta fizikai kiüresedéshez, a szomorú rádöbbenéshez, hogy Joe már a szerelmével folytatott szenvedélyes szeretkezés közben sem érez semmit. 

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!