Szabad szavak: Út a változásba

Szabad szavak

Steven Soderbergh az egyik leginkább kísérletező kedvű alkotó Hollywoodban. Az elmúlt 10 évben 10 filmet rendezett, mindezt úgy, hogy a 2013 és 2017 közti szakaszban inaktív volt. Készített a közelmúltban szórakoztató heist mozit (Logan Lucky), mobiltelefonnal felvett feszült pszichothrillert (Tébolyult), miközben a 2011-es Fertőzés című műve a világjárvány miatt szerzett magának újrabb rajongókat. A Szabad szavak-kal ismét egy más műfajt próbált ki, könnyedebbre véve a hangvételt. Ez sokaknak jó hír lehet, míg másokat elriaszthat.

Alice (Meryl Streep) sikeres író, az új regényén dolgozik teljes titokban. Angliába kell utaznia, de mivel nem akar repülni, ezért egy luxushajón szeli át az óceánt. Vele tart unokaöccse Tyler (Lucas Hedges) és két egykori barátnője, kikkel szeretné felfrissíteni a kapcsolatát.

Szabad szavak (Lucas Hedges és Meryl Streep) Forrás: HBO Max

A Szabad szavak afféle "dumálós" film, szinte minden ízében a karakterekre és a dialógusokra épít.

Érdemleges történés itt nem nagyon akad, az út repetitív rutinján kívül. Soderbergh ezzel a felütéssel az átlag nézők 70 százalékát el is vesztette, elvégre nincs túl nagy közönsége annak, hogy három idős hölgy, szűk két órán keresztül fecseg, hol nonszensz, míg máskor egy fokkal érdekesebb dolgokról.

Valóban helyenként vontatottnak, túlzottan didaktikusnak hat a folyamatos beszéd, sőt sokszor felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi volt ezzel a rendező célja, de ha egy kicsit jobban beleásunk, számos érdekességre bukkanhatunk a sorok közt. A főbb szereplők mindegyike egyéniség, más és más dolog miatt különleges jellemek. Alice bájos, de fennkölt sznobizmusa és allűrjei irritálóvá tudják tenni.

Szabad szavak (Meryl Streep) Forrás: HBO Max

A két barátnő, Susan (Dianne West) és Roberta (Candice Bergen) igyekszenek tolerálni, s míg előbbi a csendesebb, béketűrőbb, ez utóbbi igazi anyagias, önző hárpia. Hármójuk kapcsolata a felszínes bazsalygás mellett mély sérelmeket takar, melyet senkinek nincs mersze felszínre hozni. Az sem könnyíti meg az utazást, hogy Alice csinos ügynöke, Karen (Gemma Chan) inkognitóban a hajón tartózkodik, hogy információhoz jusson a készülő regényről. A kissé kaotikus túrát egy ember tartja össze: Tyler. A jószívű és tapintatos fiúnak mindenkihez van egy kedves szava, igyekszik a társaság minden tagjára időt szakítani. Mindig együtt reggelizik a nagynénjével, segít a hölgyeknek ismerkedni, meghallgatja őket, illetve Karen kis küldetésében is részt vesz, noha ennek nyilvánvaló vonzalmi okai vannak.

A párbeszédek java rögtönzött volt, ez tisztán látszik a filmen. A megszokottnál jóval kevésbé folyamatosak a szövegek, sok a dadogás, ám ez cseppet sem hiba, inkább autentikusabbá, hétköznapibbá tette az összképet. Ennek ellenére nehéz fenntartani a figyelmet két órán keresztül, egy ennyire vékonyka sztorival, de Soderbergh pont akkor nyúl bele mindig a cselekménybe, amikor az épp unalmassá válna. A zárásra húz egy váratlant, tovább mélyíti szereplői jellemét, így kvázi mindenki azt kapja, amit érdemel.

A Szabad szavak visszafogott, lírai alkotás, melyet csak egy szűk réteg fog értékelni, míg a legtöbbeknek csak unalmas szócséplés lesz egy szép hajón. Érthető ez a nézőpont, mégis van a filmben valami megfoghatatlan energia, ami miatt jó érzés nézni. Az itt-ott döcögősebb cselekményvezetés ellenére a kellemes hangulat, a kiváló színészek, a változatos dialógusok és összetett karakterek gondoskodnak róla, hogy jól eső élmény legyen szelni a habokat ezzel a különös társasággal.