125 éves az első mozielőadás

Photo datée de 1895 ŕ Paris des frčres Auguste (1862-1954) et Louis Lumičre (1864-1948), qui sont les auteurs de travaux permettant d'améliorer la photographie et les inventeurs du cinématographe en 1893 (premičre projection d'un film en public ŕ Paris le 28 décembre 1895). Picture taken December 1935 in Paris of brothers Auguste (1862-1954) and Louis Lumičre (1864-1948), who invented photographic equipment and developed a cine camera in 1893, the cinématographe, and showed the first motion picture using film projection in Paris 28 December 1895. (Photo by STF / AFP)

Százhuszonöt éve, 1895. december 28-án tartották a francia Lumière fivérek az első nyilvános filmvetítést Párizsban, ezzel megkezdődött a mozi története.

Mozgókép készítésével már előttük is többen próbálkoztak. A francia Emile Reynaud 1892-ben praxinoszkóp néven szabadalmaztatott tükrös szerkezetével 12 kézzel festett képet vetített egy másodperc alatt, így a nézők már mozgó rajzfilmet láttak. A szintén francia Étienne Marey madárképek készítéséhez alkotta meg "fényképező puskáját", de ez is csak néhány másodperces mozgófilmet vett fel. Az Amerikában dolgozó francia Louis Le Prince jött rá arra, hogy ha a képeket egy csíkra rögzíti, hosszú vetítési időt is elérhet, azaz eljutott a filmszalaghoz. Az amerikai Thomas Alva Edison kinetoszkópja lényegében kukucskáló doboz volt, amelyben 20 másodpercig lehetett egy henger palástjára felvitt képeket nagyítóval nézni. Egyik munkatársa egyesítette a filmet a szintén Edison által feltalált fonográffal: a "mozgókép megszólalt". A feltaláló azonban egyszemélyes szórakozásnak tekintette a filmnézést, s elzárkózott a nyilvános vetítés gondolatától.

Auguste és Louis Lumière Forrás: AFP/Stf

A kinetoszkóp párizsi bemutatóján ott volt a Lumière fivérek apja is, aki hazavitt Lyonba egy ilyen szerkezetet fiainak. August és Louis vetíteni szerették volna a képet, ennek érdekében megoldották, hogy a film szaggatottan mozogjon, s egy-egy kocka kétszer annyi ideig álljon a vetítőkapu előtt, mint ameddig a következő kocka a helyére ugrik. (A szem ekkor észleli a mozgást folyamatosnak.) A képeket ugyanazzal a kinematográfnak nevezett készülékkel vették fel és vetítették le, 16 kockát másodpercenként. A fivérek 1895. február 13-án szabadalmaztatták találmányukat, az első filmvetítést 1895. március 22-én tartották a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt.

Egyperces filmjük címe A munkaidő vége volt, és gyárból távozó munkásokat ábrázolt.

1895. december 28-án már a párizsi Capucines sugárúton lévő Grand Café Indiai szalonjában fizető közönségnek, nyilvánosan mutatták be tíz filmjüket, ezek közül a Lelocsolt locsoló aratta a legnagyobb sikert. Az egy frank belépődíj mellett az első nap csupán 33 frank jött össze, ebből is 30 elment terembérletre. A következő három hétben már jóval nagyobb érdeklődés és jóval nagyobb bevétel mellett, naponta húsz előadással szórakoztatták az érdeklődőket.

Lumière-ék hétköznapi jeleneteket örökítettek meg: kártyázókat, egy dolgozó kovácsot, egy gyermek etetését, csak 1896-ban több mint negyven filmet forgattak.

Ők készítették az első tudósítást a francia fényképészeti társaság konferenciájáról és az első dokumentumfilmet, a lyoni tűzoltókról, valamint az első rövid burleszket. 1896-tól operatőröket küldtek a világ számos városába, ahol nemcsak forgattak, hanem vetítéseket is rendeztek. Ők készítették az első magyarországi filmfelvételt is a millennium alkalmával, de akkor ezt nem mutatták be, mert a képekről lemaradt az ünnepségeket megnyitó Ferenc József feje. A testvérek szolgáltatták az 1900-as párizsi világkiállítás egyik szenzációját is, amikor egy 21x16 méteres vászonra vetítettek.