Szavak nélkül az elidegenedésről

Modern idők

A némafilm (és persze általában a filmművészet) mestere olyat tudott megragadni a huszadik századi emberről, annak tragédiájáról, kiszolgáltatottságáról, amit közel száz év után, a film csúcstechnikája mellett sem sikerült ábrázolni. Charlie Chaplin két klasszikusával köszönt be az új év azokhoz, akik a televíziózást választják. A magyar filmtörténetből is kaphatunk esszenciát: Makk Károly örökérvényű vígjátékát a Liliomfi-t a Duna Televízió kétszer is vetíti. Ha már kénytelenek vagyunk otthon ünnepelni a járvány miatt, a streamingszolgáltatók kínálatából is szemezgethetünk, utóbbiból Muszatics Péter filmtörténészt kértük meg, ajánljon az új év első napjára valót.

Marad tehát a televíziózás és az egyre színesedő streamingszolgáltatók válogatása az óév végén és az új esztendő nyitányán a kulturális programra vágyóknak.

Az M5 az új évet – noha délelőtti órákban – a némafilm mestere, Charlie Chaplin két klasszikusával nyitja: a Nagyvárosi fények (1931) és a Modern idők (1936) csavargója, bármiféle néptanítói szerep szándéka nélkül, komédiába ágyazva leplezi le a kapitalizmus visszásságait és az új világ elembertelenedő valóságát.

Lassan százévesek ezek a filmek, mégis a mozgóképes technika jelenlegi vívmányai mellett sem sikerült azt a mélységet megragadni, amit Chaplin szavak nélkül a vizualitás és a zene eszközeivel kifejezett. Csetlő-botló csavargó karakterével és a burleszk eszközével, a társadalomkritika direkt szándéka nélkül ábrázolta a huszadik századi kisember elveszettségét a nagyvárosban, az elidegenedést a gépek uralta világban. Mindeközben pedig folyamatosan nevettetett.

Modern idők Forrás: Criterion

Már a hangosfilmek korát éljük, amikor Chaplin 1931-ben megrendezi a Nagyvárosi fények-et, a csibész csavargó történetét a vak virágáruslánnyal. Különlegessége, hogy nemcsak főszereplője és rendezője, de zenéjét és forgatókönyvét is ő jegyzi, ráadásul maga vágta a filmet. A filmművészet történetében is fordulópont ez a két alkotás, hiszen itt már hangosfilmről van szó, Chaplin a pantomim művészeként azonban még makacsul ellenáll a szavaknak - úgy gondolta, a beszéd a komikum kárára lesz, és a film érzelmi mélységén sem segít a verbalitás. A Modern idők az első filmje, amelynek végén, Titine kupléjában végre halandzsanyelven megszólal.

A halhatatlan csavargó karaktere ma is élő figura, szüntelen ihletforrás: itthon az őszi évad kezdetén a Játékszínben mutatták be Szente Vajk rendezésében a Nagyvárosi fények színházi adaptációját.

És hogy mitől kelti ugyanazt Makk Károly Liliomfi-ja több mint fél évszázad múltán is? – ezt kérdezték halála előtt néhány évvel a rendezőtől, aki a spontaneitásban ragadta meg a film sikerének kulcsát. A magyar filmtörténet egyik legsikeresebb vígjátékát a Duna Televízió január 1-jén vetíti, majd a Duna World megismétli az év második napján.

Az ötvenes évek fiatal magyar színészei sorakoznak benne: Ruttkai Éva, Soós Imre, Krencsey Marianne, Garas Dezső, Pécsi Sándor vagy Dajka Margit.

Nem volt nevünk, és nem volt koncepciónk arról, hogy mi a filmművészet, de a szakmát tudtuk. Arra gondoltunk, hogy csinálunk egy olyan filmet, ami arról szól, amiről szól. A spontaneitásnak az ajándéka tette széppé a filmet, amivel bizonyos számú film után már nem rendelkezünk

- fogalmazott a rendező.

Szigligeti Ede darabját sorra játszották a színházak, amikor Mészöly Dezső, Bacsó Péter és Bíró Yvette forgatókönyvéből Makk Károly elkészítette a filmes változatot.

Darvas Iván, aki korábban a színpadi változatban Gyuri pincér szerepét kapta, Makk filmjében már a hősszerelmest alakítja, neve örökre összefonódott Liliomfival. Ruttkai Éva már ismert színész a Liliomfi forgatásakor, aki remek komikaként mutatkozik be a vígjátékban, Krencsey Marianne viszont elsőfilmesként hódítja meg a filmet.

Gyuri pincért a legendás Soós Imre alakítja, aki egy évvel a Liliomfi forgatása után, a Körhintá-val lett országos hírű színész, egy nagyon rövid, kirobbanó színészi pályát írt le. Filmtörténeti érdekesség, hogy Latinovits Zoltán, ekkor még statisztaként, ebben a filmben tűnik fel elsőként: mindjárt a szigligeti strandon forgatott nyitójelenetben látható. A filmet keletkezésekor Arany Pálmára jelölték, a Magyar Művészeti Akadémia válogatása pedig nemrég a legjobb 53 magyar film közé sorolta.

A magyar animáció remekeit is élvezhetjük 2021 első napján: Dargay Attila Lúdas Matyi című alkotását a TV2 műsorán találjuk meg. A rajzfilmet nemcsak rendezőként, de megosztva forgatókönyvíróként is jegyzi Dargay Attila. Fazekas Mihály azonos című költeményéből készült film forgatókönyvén hosszan dolgoztak, kilencszer írták át, mire a végső verzió megszületett. Az egyes karakterek hangját mások mellett Kern András, Agárdy Gábor, Gobbi Hilda, Zenthe Ferenc kölcsönözték. Dargay így beszélt a karakterolvasásról:

Meglátok egy embert, rögtön azt vizsgálom, milyen állatra hasonlít, meglátok egy állatot, s azt keresem, milyen emberre emlékeztet. Torz a szemem, animációnak látom az egész világot

Általában saját vonásait is belelopta a filmekbe, a Lúdas Matyi-val úgy tűnik, túlontúl azonosult, karakterében magát a filmrendezőt is felismerhetjük.

Ha az igényesebb szerzői filmre vágyóknak a televíziós csatornák nem nyújtanak kellő válogatást, akkor a netes streamkínálatban is érdemes elvegyülni.

Az egyre népszerűbb streamszolgáltatókról Muszatics Péter filmtörténészt, a CineClassics kurátorát és a Veszprém-Balaton Filmpiknik programigazgatóját kérdeztük meg.

Az Origónak Muszatics arról beszélt, rengeteg streaming szakosodik már művészfilmekre, számára a legizgalmasabb felfedezés az utóbbi időben az East European Movies adatbázisa, amely a legjobbak válogatását hozza.

Rendező, ország, zsáner szerint lehet filmet válogatni, és akár egészen ritka lengyel, cseh, de észt, bolgár csemegékre bukkanhatunk az oldalon. Két filmest ajánlanék az új évre. Dusan Makavejev szerb filmrendezőt, akinek a Szerelmi ügy, avagy a postáskisasszony tragédiája is hozzáférhető több egyéb filmje mellett a szóban forgó oldalon. Néhány hete láttam húsz év után újra ezt az 1967-es filmet, de mintha egy teljesen mai filmmel találkoztam volna. Számomra úgy hat, mintha mostanában készült volna. Szintén erről az oldalról ajánlom Krzysztof Kieslowski Három szín trilógiájából a Három szín: Kék című munkát, amelyet a CineFesten a rendező halálának huszadik évfordulóján vetítettünk négy éve. Juliette Binoche, a film főszereplője volt ekkor a CineFest életműdíjasa, kettejük nagy találkozása pedig a Három szín: Kék című munka. A rendező a korábbi alkotásaitól némileg eltávolodva a francia trikolór szimbolikáját hordozó három szín trilógiában európai alkotóvá vált, és fontos üzeneteket fogalmazott meg Európáról

- hangsúlyozta a filmtörténész.

Muszatics hozzátette, ha magyar klasszikusokra vágyunk, ne mulasszuk el az újdonsült Filmio egyre bővülő adatbázisát meglátogatni, ahol jelenleg mintegy 250 magyar filmhez lehet hozzáférni, a némafilm klasszikusaitól a jelenkori alkotók munkáiig. A filmek a nemzeti filmrestaurálási és digitalizálási program részeként újultak meg az elmúlt években, a program keretében eddig 70 filmet frissítettek fel magas minőségben.

És ha már ezen a remek magyar streamszolgáltatón keresgélnek, hadd ajánljak egy igazi kuriózumot. A pesti varietévilág elevenedik meg a háború előtti korai magyar krimiben, Baky József A varieté csillagai című munkában. A film kópiáit sokáig elveszettnek hitték, ezért nagy szenzáció volt, amikor nem oly rég előbukkant. A film továbbá azért is kuriózum, mert Fritz Lang felesége, a Metropolis írója, Thea von Harbou jegyzi forgatókönyvét

– tette hozzá.