A Planet 2021 konferencián mutatták be a Dávid aranya című filmet

ÁDER János; JOÓ István; KOCSIS Tibor
Budapest, 2021. december 2. Áder János köztársasági elnök (b), Joó István, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó lebonyolításáért felelős kormánybiztos (k) és Kocsis Tibor, a Verespatak történetét feldolgozó Dávid aranya című dokumentumfilm rendezője a bemutatón a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón a budapesti Hungexpón 2021. december 2-án. MTI/Szigetváry Zsolt
Vágólapra másolva!
Áder János köztársasági elnök részvételével mutatták be csütörtök este Kocsis Tibor Balázs Béla-díjas filmrendező Verespatak történetét feldolgozó Dávid aranya című dokumentumfilmjét a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón.
Vágólapra másolva!

A Dávid aranya egy családon keresztül mutatja be a verespataki aranybánya történetét 2000-től egészen 2021-ig, amikor az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította a községet. A film azt az óriási összefogást is bemutatja, amellyel sikerült elérni ezt az eredményt.

Áder János köztársasági elnök (b), Joó István, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó lebonyolításáért felelős kormánybiztos (k) és Kocsis Tibor, a Verespatak történetét feldolgozó Dávid aranya című dokumentumfilm rendezője a bemutatón a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Kocsis Tibor filmrendező Új Eldorádó című dokumentumfilmje az elmúlt 15 év egyik legtöbb díjat nyert alkotása, amit 12 országban mutattak be és több mint 40 millióan láttak Európában. A verespataki történet folytatása a 300 tonna arany című 50 perces film, amelynek 105 perces moziváltozatát mutatták be csütörtökön.

300 tonna arany és 1600 tonna ezüst rejtőzött a település alatt

Kocsis Tibor az M1 aktuális csatorna korábbi műsorában arról beszélt, hogy ez a húszéves történet, 2000-ben kezdődött azzal a rettenetes katasztrófával, amellyel a Tiszába került 100 ezer köbméter cianid és ennek következtében 1200 tonna hal pusztult el.

Kocsis Tibor a történtek után

fel akarta térképezni azokat a területeket, ahol ilyen környezeti katasztrófa történhet.

Tudomására jutott, hogy Verespatakon egy kanadai vállalat készül bányát nyitni, ezért Romániába utazott. A 2000 esztendős település 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt. A földben rejlő fémek kinyeréséhez naponta nagy mennyiségű cianid és dinamit felhasználására van szükség a mindösszesen 17 évre tervezett kitermelésben.

– Ez egy rövid távú projekt, kiszednek 300 tonna aranyat, kiviszik az országból, és ott marad négy kráter és egy cianidos tározó, ami 40-50-szer nagyobb, mint ami a problémát okozta Nagybányán – magyarázta a film rendező-operatőre.