Az Uránia folyóirat ünnepélyes bemutatóját Novák Emil, az SZFE általános rektorhelyettese, Balázs Béla-díjas operatőr-filmrendező nyitotta meg, aki rövid köszöntőjében elmondta: az egyetem rendkívül fontos időszakot zárt (egyebek mellett megújultak a bemutató helyszínének, az Uránia Filmszínháznak a padsorai), és ennek részeként jelent meg az egyetem tudományos folyóirata is.
Az Uránia művészeti-tudományos folyóirat létrejöttéről a kiadvány főszerkesztője – az SZFE Németh Antal Drámaelméleti Intézetének vezetője – elmondta, az évente két alkalommal, az egyetemi szemeszterek végéhez igazítottan (így legközelebb májusban) megjelenő lapnak több fontos célkitűzése is van.
Egyfelől az első számú hiánypótló kommunikációs csatorna, fórum kíván lenni a színház-, film- és médiaművészetek tudományos kutatói számára. Ugyanakkor a hazai művészeti tudományosság eredményeit a nemzetközi tudományos élet számára is hozzáférhetővé kívánják tenni, ezért a kiadvány angol nyelven is megjelenik – ezzel erősítve nem csupán az egyetem, de a hazai színházi, filmes és médiaművészeti közélet és tudományosság nemzetközi kapcsolatait.
A folyóirat mind nyomtatott, mind online formában hozzáférhető.
Természetesen tudjuk, hogy egy tudományos igényű lapnak a tudományos minősítése és az ezzel kapcsolatos út bejárása hosszú ideig tart, de el kellett kezdeni ezt a munkát
– mondta Antal Zsolt.
A folyóirat névválasztásában szerepet játszott – a görög égi múzsa és a felvilágosodás kori folyóirat elnevezése mellett – az SZFE évszázados hagyományában számontartott reprezentatív főépület, az Uránia, amelyben a 19. század végén kapott helyet az Uránia Tudományos Színház, a későbbi Uránia Filmszínház és a magyar színművészeti képzés.
Antal Zsolt elmondta, hogy a folyóirat szerkezete nemcsak tematikailag, de az egyes tanulmányokon belül is átfogja a színház, mozgókép és média területét: a művészeti és tudományos ágak művelői egyszerre egy tanulmányon belül is képviseltethetik magukat, ez az interdiszciplináris szemlélet az egyetem jellegéből adódóan nagyon is indokolt.
A folyóirat első, 122 oldal terjedelmű lapszámának tartalomvilága követi a tudományos folyóiratok tematikáját: tanulmányok, esszék, interjú, recenziók és műhelytanulmányok is helyet kaptak benne.
A bemutatón részt vett Balázs Géza nyelvészprofesszor, néprajzkutató, egyetemi tanár, egyúttal a szerkesztőbizottság tagja, Fazekas István egyetemi docens, a dramaturg osztály vezetője, valamint (moderátori minőségben is) Lukácsy György, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet művésztanára és a Nemzeti Színház irodalmi munkatársa – mindhárman kiemelték az Uránia létrejöttének fontosságát, illetve röviden beszéltek az első lapszámban megjelent tanulmányaikról.
Balázs Géza A művészet nyelvének megszületése címmel publikált az Uránia első számában művészet- és nyelvelméleti tanulmányt, amelyben a művészet és a nyelv közös gyökereit mutatja be, a laikus olvasó számára is izgalmas módon.
Erre mintegy ráépül Fazekas István A nyelv drámai ereje című drámaelméleti tanulmánya, de Lukácsy Györgynek a tavaly meghalt nemzetközi hírű animációs mester Jankovics Marcellről készült életműportréjában (A stílus maga az ember) is helyet kap (egyebek mellett) a nyelvészetben is fontos jeltudomány, az ikonográfia és a néprajz.
Az Uránia negyedik terjedelmes tanulmányát Veress Ferenc művészettörténész, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet adjunktusa írta, aki A csillag nyomában című esszéjében a betlehemi születést megelevenítő szakrális ábrázolás jellegzetességeit mutatja be.
A tanulmányokat recenziók és műismertetők egészítik ki, valamint egy terjedelmében is a megszokottól eltérő életműinterjú Koltai Lajossal, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Oscar-díjra jelölt Kossuth-díjas operatőrrel, rendezővel, az SZFE rendező mesterképzésének osztályvezető tanárával.
Az interjú műfaját illetően Antal Zsolt a bemutatón elmondta, hogy egy alkotói életmű dialógusba keretezett bemutatásánál is célul tűzték ki a tudományosságot, azaz azt, hogy az interjúk átlépjék a sajtóműfaj hagyományos határait, és egy-egy átfogó és szakmai mélységű beszélgetés a későbbiekben forrásként szolgálhasson a kutatók számára.