Tordai Teri - Susanne, die Wirtin von der Lahn (1967)

Tordai Teri már főiskolás korában elkezdett filmezni: a pályája elején már komolyabb szerepet kapott Keleti Márton Esős vasárnap-jában (1962), majd Makk Károly két művében, az 1963-as Az utolsó előtti ember-ben, egy évvel később pedig a hatalmas sikert aratott Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? című vígjátékában is játszott. Két Magyarországon forgatott nyugati film pedig a nemzetközi áttörést is elhozta számára: a Nyaralás Piroská-val még nem aratott komolyabb sikert, noha olyan német színészekkel osztozhatott a vásznon, mint az Orion-űrhajó-val egy évre rá sztárrá váló Dietmar Schönherr, az 1967-es osztrák Susanne, die Wirtin von der Lahn című komédiával azonban már igencsak népszerűvé vált a német nyelvterületen és egymást után kapta a felkéréséket.

És mivel a nyugaton készített filmjeit nem mutatták be itthon, a rossznyelvek azt pletykálták, hogy pornográf alkotásokról van szó.

Susanne, die Wirtin von der (1967)Forrás: Cinema.de

Ez azonban távol sem volt igaz, leginkább olyan pikáns (a mai kínálat tekintetében kifejezetten ártatlan) komédiákban szerepelt, amelyekre a közönség azért váltott jegyet a kínos poénok ellenére is, hogy néhány másodperc erejéig megpillanthassa ruha nélkül a főszereplőnőt. Tordai Teri pedig nem volt szemérmes, már a plakátokon is buján hirdette a bájait. Míg Magyarországon a színészi tehetségével érvényesült, addig a B-kategóriás német és osztrák alkotásokban a fizikai adottságaival és a kisugárzásával.

Gór Nagy Mária - Csend és kiáltás (1968)

Jancsó Miklós számos filmjében foglalkozik a hatalom természetével és embertelenségével, de a leghangsúlyosabban a nem hivatalos trilógiát alkotó Szegénylegények-ben, Csillagosok, katonák-ban, majd a Csend és kiáltás-ban boncolgatja ezeket a kérdéseket. Ez utóbbi 1919-ben játszódik a fehér terror idején egy alföldi tanyán, amelynek gazdája egy vöröskatonát rejteget, miközben a csendőrség folyamatosan a környéken járőrözik és a helyieket vegzálja.

A film bemutatójakor még mindössze húszéves Gór Nagy Mária egy fiatal lányt alakít, akit egy öregasszony úgy próbál rátukmálni először a tanya gazdájának feleségére (Törőcsik Mari), majd a csendőrparancsnokra (Latinovits Zoltán), mintha egy lovat próbálna eladni. 

Nézze milyen egészséges  

– mondja, majd le is vetkőzteti a lányt, azaz lényegében kicsomagolja az értékes portékát.

 

Csend és kiáltás (1968)Forrás: Mokép

Az ,,ajándékot" azonban mindenki visszautasítja, talán azért, mert rögtön értékét veszti az, amit ingyen felkínálnak, de a jelenetsor jól érzékelteti azt is: fenyegető helyzetben az emberek a bőrüket mentve sokszor azt is feláldoznák, amit védeniük kellene, és ami nélkül nem számít már lényegében, hogy túlélnek-e vagy sem. Jancsó Miklós azonban nem filozofál, a szereplők – akárcsak egy Tarr Béla-filmben – alig beszélnek, a rendező jelentős részben a befogadóra bízza, milyen következtetéseket és gondolatokat fogalmaz meg a látottak alapján. De miként a cím is pontosan illusztrálja: a halkan zúgó szélben minden egyes mondat szinte kiáltássá artikulálódik.

Medveczky Ilona - Az oroszlán ugrani készül (1969)

Míg az 1960-as években a meztelenséget a legtöbbször csak művészi eszközként láthattunk, addig Révész György a tömegfilmben is áttörte a tabukat: 

Az oroszlán ugrani készül-ben éppen olyan kéjelegve és öncélúan játszadozik az erotikával, mint a nyugat-német produkciók.  

A James Bond-paródiában egy náci orvos pestis-baktériumokat rejteget egy barlangban Dubrovnikban, a tömegpusztító fegyvert pedig egy szintén náci terrorszervezet, valamint egy jó ügyért harcoló magyar titkos ügynök is próbál megkaparintani.

A gonoszok vezetőjét Psota Irén játssza, és a karaktere úgy próbálja az orvosból kiszedni az ampullák lelőhelyét, hogy elrabolja a lányát – akit a kor legnépszerűbb táncművésze, Medveczky Ilona alakít –, később pedig meg is kínozza egy kissé szado-mazo jelmezre emlékeztető ruhában.

Az oroszlán ugrani készül (1969)Forrás: Duna TV

A film nem csak a szexualitás mentén próbál a zsigerekre hatni: a szögegyszerű történet lendületesen halad előre, az akciójelenetek mai szemmel megmosolyogtatóak, de a maguk korában szinte a hollywoodi színvonalat is megközelítették, a poénok vaskosak, a zenét pedig a vásznon teljes legénységében feltűnő Illés együttes szolgáltatja.

Azonban minden erénye ellenére sem beszélhetünk egy időtálló alkotásról, míg a 007-es ügynök korabeli kalandjai mai szemmel is méltóságteljesek, addig Az oroszlán ugrani készül inkább kínos, egyedül a retro-érzés teszi valamennyire élvezetessé.

Schlehmann Magda - Szegénylegények (1966)

A Szegénylegények kissé kilóg a felsorolásból, mert Schlehmann Magda soha nem vált híres színésznővé, sőt: az Imdb és a Port.hu adatbázisa alapján más filmben nem is szerepelt. Mégsem mehetünk el mellette szó nélkül, hiszen

az az egyetemes filmtörténet szempontjából is emlékezetes és nagy hatású jelenet, amelyben katonák levetkőztetik, majd vesszőfutásra kényszerítik, mai szemmel is kényelmetlen, a hatvanas években pedig kifejezetten sokkoló volt.  

Jancsó Miklós a legismertebb, talán a legjobb, de mindenképpen a legdrámaibb filmjében is a hatalom és a kisember szembenállásáról beszél, akárcsak a Csend és kiáltás-ban vagy a Csillagosok, katonák-ban. A cselekmény 1869-ben, az Alföldön játszódik, amikor megkezdődik a közbiztonság helyreállítása, valamint mindazoknak a felkutatása, akik Rózsa Sándor oldalán részt vettek a szabadságharcban. A történelmi kontextus azonban szinte lényegtelen, bárhol és bármikor éppen úgy érvényesek és érthetőek lennének a képsorok, ahol csak erővel és fenyegetéssel próbálják elnyomni a hétköznapi embereket, akiket fizikai és lelki terrorral arra is rákényszerítenek, hogy egymás farkasaivá váljanak. A meztelenség sem a polgárpukkasztás, vagy az erotika szándékaként, hanem a dehumanizálás, a megalázás és a kiszolgáltatottság leképezéseként jelenik meg.