Wim Wenders német rendező a fényűző tokiói nyilvános illemhelyekről forgat filmet, melyeknek szerinte "társadalmi jelentése van" a modern városlakók számára.

Az első reakcióm, bevallom, az volt: Mi? Illemhelyek? Na várjunk csak egy percet

- mondta a rendező, hozzátéve, hogy aztán elkezdte meglátni, miről szólhat a történet. "Nekem a vécék ekkor illemhelyekké váltak. Amikor a következő napokban megnéztem ezeket a helyeket, rájöttem, hogy ezek a szó valódi értelmében illemhelyek" - mondta Wenders szerdán riportereknek Tokió divatos Sibuja negyedében, ahol a tucatnyi elegáns nyilvános vécé található. 

Wim WendersForrás: AFP

Az illemhelyeket vezető építészek - köztük Kuma Kengo és Ando Tadao - tervezték. Az volt az elképzelésük, hogy egy kellemes nyilvános mosdó ellentmondhat annak a közkeletű képnek, amely szerint a nyilvános vécék koszosak, tele vannak firkálva és még a bűnözéshez is köthetők.


A Berlin felett az ég és a Buena Vista Social Club Oscar-jelölt rendezője azt mondta, amikor meglátta a sibujai illemhelyeket, meghatódott. "Ezek valóban értékes helyek" - magyarázta. Filmjének főhőse köztisztasági dolgozó, aki vécéket pucol, munkáját mesterségnek, az emberek szolgálatának tekinti. A forgatókönyv részletein még dolgoznak.
Jakuso Kodzsi, akit a 2006-os Bábel című filmből ismerhetnek a mozinézők, elfogadta a szerepet, amint felajánlották neki, mivel szeretett volna Wendersszel dolgozni.
A tokiói illemhelyprojekt azért indult, hogy elkápráztassák a 2020-as olimpiára érkező külföldi látogatókat, még mielőtt a koronavírus-járvány arra kényszerítette a szervezőket, hogy nézők nélkül rendezzék meg a játékokat. Az Ando tervezte illemhely kör alaprajzú, rácsos külső falain átszűrődik a fény és szabadon jár a levegő. A Nigo japán divattervező kreálta kék egyenruhát viselő munkások víz nélkül tisztítják, hogy ne legyen penészes és ne romoljon az állaga.
Wenders szerint filmje a nem túl emelkedett környezet ellenére mély eszmeiséget rejt. "Szinte azt gondolom, utópisztikus elképzelés, mivel a toalett az a hely, ahol mindenki ugyanolyan. Nincs gazdag és szegény, öreg vagy fiatal. Mindenki az emberiség része" - fogalmazott a rendező.