A FILMIO a magyar filmek egyedülálló streaming platformja, ahol a magyar filmgyártás régi és új remekműveit lehet bármikor meg- és újranézni kiváló minőségben, felújítva. A hétről hétre bővülő, jelenleg közel 600 filmes kínálatot ezúttal Oroszlán Szonjával vettük górcső alá, aki szerint a magyar filmek legnagyobb értéke, hogy tűéles és hiteles korrajzokként tanúskodnak közelmúltunk történelméről. Az ismert színésznő szerint alkotásaink dinamikája jólesőn kimért; szinte megáll az idő a magyar filmklasszikusok nézése közben.

Oroszlán Szonja szerint az 50-es, 60-as, 70-es évek hazai filmgyártásának sikertörténete napjainkban második virágkorát éli és újra merünk filmeket csinálni, éppen ezért gyakran elképedve áll, és egyszerűen nem érti azokat az embereket akik rendszeresen hangoztatják, hogy nem néznek magyar filmeket, pedig nagyon nagy tudású és tehetséges szakembereink dolgoznak ebben a iparágban világszerte. A népszerű színésznő szerint filmjeink a magyar kultúra szerves részét képezik, számtalan fantasztikusan megfilmesített adaptációban bővelkedünk, mozgóképeink látványvilága pedig annyira hitelesen adja vissza az általa megörökített korszakot, hogy mindenki számára bebizonyosodhatna már: filmjeink jelentős része világszínvonalú alkotás.

Moszkva tér

„Ez a film tulajdonképpen a generációm története, rólunk szól: mi valóban így nőttünk fel, így buliztunk a Moszkva téren, számtalan emlék fűz a tér ikonikus órájához is; nekem a Moszkva tér az a mai napig Moszkva tér. Amellett, hogy nagyon kedves barátom, osztálytársam, kollégám: Balla Eszter első filmszerepe volt, elsősorban mégis a nosztalgia okán szeretem ezt a filmet, ugyanis a messzemenőkig korhű, jól elkapott lenyomata felnőtté válásunk időszakának: a díszlettől a ruhákig meglehetősen hiteles. A Moszkva tér minden megtekintése rendre ezer és ezer zsigeri élményt hoz vissza azonnal nekem, pedig néhány dolgot már szinte el is felejtettem, mondjuk, hogy én Simonnal (Szabó Simon, azaz Rojál, a film egyik ikonikus szereplője) mennyit buliztam abban az időszakban. Ami a filmben történt, az akár velem is bármikor megtörténhetett volna, hiszen ott és velük éltem, benne volt a pakliban."

Moszkva térForrás: FILMIO

Égigérő fű

„Szeretném kiemelni a Janikovszky Éva: Málnaszörp és szalmaszál című regénye alapján készült filmben megjelenő házat, a nagymamám ugyanis pontosan ilyen házban élt, ugyanez a sárga tégla volt lerakva nála az udvarban, én pedig a mai napig keresem a hasonló épületeket, hiszen ezeknek lelkük van és jó bennük csupán megállni is.

A film nagyon érdekesen mutatja be szüleim fiatalságának emblematikus helyszíneit, a budapesti gangos házak életét; sokan nem is tudják, mi mindent rejtettek akkoriban a belső udvarok és a pincék, és mivel járt, ha jött a tejes, a jeges, vagy a szenes.Van egy másik kötődésem is a filmhez, ugyanis az 1981-es Táncdalfesztiválon Ullmann Mónika (az Égigérő fű főszereplője) az Írtam a bátyámnak egy dalt című szerzeményt énekelte, amit az én apukám írt és a nagybátyám hegedült, mi pedig jóban lettünk Mónival."

Oroszlán Szonja szerint az Égig érő fű nagyon érdekesen mutatja be szülei fiatalságának emblematikus helyszíneit, a budapesti gangos házak életét.Forrás: FILMIO

Butaságom története

A Butaságom történetében megjelenő életforma, amit a régi korok színészei képviseltek, számomra már elképzelhetetlen, pedig nagyon jól hangzik: ők ugyanis villákban laktak fent, a budai hegyekben, esténként pedig jött értük a sofőr, elvitte őket az előadásra, ahol természetesen ováció volt az osztályrészük... Ah, ez nagyon más világ volt, sokkal fennköltebb volt az egész, rengeteget olvastam erről. Bármennyire nehéz is volt ekkoriban színésznek lenni, járt nekik a tisztelet, hiszen a színész az színész volt: ugyanazon álló csillagok szerepeltek a filmekben, a tévéjátékokban, mint a színházakban, nem volt felhígult a szakma.

Butaságom történeteForrás: FILMIO

Fontosnak tartom megemlíteni a Butaságom történetének alapfelállását is, miszerint egy szakmájában sikeres férj oldalán bontogatja szárnyait egy színésznő, akin keresztül egy kicsit beleláthatunk abba, hogy milyen az ő életük, miért küzdenek nap, mint nap.

A világirodalom meglehetősen szűkölködik igazán nagy női szerepekben, és ennek is elenyésző százaléka tematizálja a negyven körüli színésznők viharos életét, amilyen speciel most az enyém is.Vannak ugyanis fiatal szerepek, akiket értelemszerűen fiatal lányok játszanak, és vannak az anyaszerepek... Van tehát egy lyuk a magyar színpadi művek tekintetében, ahonnan nagyon nehezen érkeznek valódi, izgalmas szerepek. Ezt az időszakot túl kell élni, ki kell tölteni mással, és akkor az ember nem érzi azt, hogy mellőzött színésznő: ez a film csodálatosan dolgozza fel ezt a korántsem könnyű témát."

Mici néni két élete

„Számtalan történetet olvastam Kiss Manyi (a film főszereplője) életéről, aki többször is abbahagyta a szakmát és nagyon kalandos élete volt. Én ugyanilyen típusú színésznőnek tartom magam. Egyszer a korábbi osztályfőnököm, Szirtes Tamás azt mondta: „Szonjácska magának a színészet sok is, meg kevés is." Évekig nem tudtam, hogy ez mit akart jelenteni, de aztán megértettem: vannak szerepek, melyeket egyszerűen nem szeretnék megcsinálni, ezekre persze nemet mondok, ez a „kevés". A „sok" pedig az, amikor például ugyanolyan típusú megkeresések érkeznek folyamatában és félő, hogy az ember kiég, vagy besokall... Ilyenkor azt kell mondani, hogy egy ideig akkor ezt most köszönöm, de nem szeretném csinálni!

Az 1962-es Mici néni két élete órási siker volt.Forrás: FILMIO

Manyika is így élte az életét: néha csak fogta magát, egyszerűen abbahagyta a színészetet, és teljesen mással foglalkozott... majd visszatért. Fantasztikus színésznőnek tartom őt és a messzemenőkig tudok azonosulni azzal, hogy egy kicsit bizonyos időközönként gyakorlatilag kiéheztette magát a szakmájához, hogy utána újult erővel térjen vissza. A történet szerint az egykori operettcsillag apróhirdetés útján gyermektelen fiatal házaspárt keres, akikkel eltartási szerződést tervez kötni. Végül a jelentkezők közül egy fiatal házaspárra esik a választása, ám nem tudja, hogy ők már nem sokáig felelnek meg a gyermektelenség igényének. A hirdetésre ugyanakkor egy úr is jelentkezik, aki Mici néni régi rajongója... És már kész is a kalamajka.

Ez egy nagy női főszerep, ilyet ritkán látni ma már. El kell tudni játszani egy filmen belül két ellentétes, szélsőséges karaktert, miközben szépen lassan kibontakozik az üzenet: átverésekkel és a kegyes hazugságokkal önmagunkért!De nem lehet a főszereplőre haragudni, hiszen tulajdonképpen csak magán segít, hogy boldog legyen: ez egy jó önzőség, a film maga pedig végtelenül szórakoztató és szerethető, miközben érzékenyen boncolgatja, hogy miként lehet élvezni az életet anélkül, hogy beleragadnánk."

Az ötödik pecsét

Az ötödik pecsét bizony iskolapéldája annak, miként lehet egy átlagosnak tűnő szituációt halálosan feszültté tenni és az utolsó percig odaszögezni a néző figyelmét egy asztaltársaságra. Természetesen fantasztikus szereposztással valósult meg a film, hiszen kizárólag hatalmas színészek játsszák az egészen elképesztő karaktereket, ám a film nézésekor felmerült bennem, hogy napjainkban vajon mennyire van létjogosultsága egy hasonló alaphelyzetnek?
Elképzelhető-e egyáltalán, hogy a mai kor emberei többedmagukkal, hosszan és mélyen beszélgetnek, egy-egy témával kapcsolatban pedig mindenki elmondja a saját látásmódját és véleményét?!Az ötödik pecsét elől fölállni képtelenség, mert annyira izgalmas, de nem azért, mert gyors, épp ellenkezőleg: ebben a filmben jelentős hangsúlyt kapnak a szünetek és az arckifejezések, a jelenetek pedig kibontakoznak, nem vágóképszerűen jönnek egymás után.

Oroszlán SzonjaForrás: Chikan Erika Photography/Chikan Erika

A végletekig el tudok veszni egy-egy tekintetben, hiszen a rendkívül erős színészi jelenlétnek hála minden ott van az arcokon, ráadásul ebben az időszakban valóban akár életekről volt szó.

Igazából nem tudok a szereplők közül olyat mondani, akitől ne állna el a lélegzetem.Sokszor kívánom, hogy bárcsak dolgozhattam volna velük, vagy csak láttam volna a »csodagenerációt« munka közben. Ha már Latinovits szóba került (aki a film egyik főszereplője) szeretném a Szindbádot is megemlíteni. Egyrészt az utolsó vacsora jelenetét a magyar filmezés gasztronómiai csúcsélményének tartom – hiszen amellett, hogy természetesen szimbolikus, öröm nézni, ahogy Latinovits eszik –, másrészt a filmben megjelenő színésznők is elképesztőt alakítanak, mindegyikük egy-egy nagyon erős női vonalat képvisel."

Oroszlán Szonja szerint Az ötödik pecsét bizony iskolapéldája annak, miként lehet egy átlagosnak tűnő szituációt halálosan feszültté tenni és az utolsó percig odaszögezni a néző figyelmét egy asztaltársaságra.Forrás: FILMIO

Szeressétek Odor Emíliát

„Ez egy ízig-vérig női film, amelyben a leghatalmasabb színészóriások mutatták meg magukat. A zárdák világa, és az a szigor, ami ott uralkodott, lányként korábban is nagyon érdekelt, hiszen akkoriban két utcára laktam egy hasonló intézménytől, ahol mindenkinek ugyanolyannak kell lennie, itt belenevelik a lányokba, hogy ne legyen egyéniségük... Én mégis látom egyfajta báját a „zárda-filmeknek": imádom egyrészt az egyenruháikat, hogy mindig csinosak és ápoltak voltak a lányok, ráadásul illemtant is tanultak. Ez utóbbi engem kislányként meglehetősen vonzott, és szerintem ma is fontos lenne."

Szeressétek Odor EmíliátForrás: FILMIO

Csinibaba

„A Csinibabát azért szerettem volna kiemelni, ugyanis nagyon kivételes és merész alkotásnak tartom, hiszen az által, hogy tulajdonképpen visszafelé lett felvéve, olyan forradalmi forgatási technológiával készült, mely korszakalkotóvá tette: ez a film tényleg más, mint a többi.

CsinibabaForrás: FILMIO

Bárcsak ma is így ismerkednénk, mint a szüleim fiatalságának idején... És azok a zenék... Fantasztikus számok csendülnek fel a filmben. Én annak idején meg is vettem a filmzenét kazettán – szintén korszakalkotó termék volt a maga nemében – és a kocsiban természetesen rongyosra hallgattam. Timár Péterrel (a film rendezője) volt szerencsém azóta együtt dolgozni, nagyra becsülöm és szeretem őt, hálás vagyok neki azért, hogy megannyi fiatal főiskolás, vagy pályakezdő színészt is felkért a Csinibaba egy-egy szerepére, ez nekünk, színészjelölteknek akkor óriási reménysugár volt."

A magyar filmek legnagyobb értékének tartom, hogy tűéles és hiteles korrajzokként közelebb hozzák nézőikhez a közelmúltat, s teszik mindezt úgy, hogy dinamikájuk jólesőn kimért, megnézésük pedig igazán különleges élményt ígér: ilyenkor ugyanis szinte megállni látszik az idő.- zárta beszélgetésünket Oroszlán Szonja.

A FILMIO, a magyar filmek online gyűjteménye egyedülálló szórakozási lehetőséget és kulturális élményt kínál exkluzív tartalmaival, ahol mindenki megtalálja örök kedvencei mellett a legújabb magyar mozifilmeket is – ráadásul kifogástalan hang- és képminőségben.(x)

A cikk a FILMIO támogatásával készült. További információ itt.