Így készült a Cannes-ban díjat nyert film a Magyar Nemzeti Bank hőseiről

Az Aranyvonat legendája (Bede-Fazekas Szabolcs, Kovács Lehel és Dolmány Attila)
Vágólapra másolva!
Az Aranyvonat legendája című rövidfilm a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megbízásából készült, Szász Attila rendezésében. Az alkotás a második világháborús eseményeket dolgozza fel, emléket állítva a jegybank hősies dolgozóinak, akik Magyarország aranytartalékát menekítették nyugatra a megszállók elől. Szász Attilával beszélgettünk a film háttérmunkáiról és a forgatásról, kulisszatitkokról, valamint a 13. Cannes Corporate Media & TV Awards versenyen elnyert Ezüst Delfin-díjról.
Vágólapra másolva!

Hogyan írná le Az Aranyvonat legendája című film rendezésének koncepcióját, milyen szempontok szerint alakította ki a történet filmszerű feldolgozását?

Az utóbbi időben egyre népszerűbb a dramatizált jelenetekkel tűzdelt dokumentumfilmes műfaj. Az Aranyvonat legendája ötletgazdái is kevert technikát képzeltek el a filmhez, így alapvetően játékfilmes rendezőt szerettek volna a történet megfilmesítésére. Nagyon örültem, amikor megkerestek ezzel a lehetőséggel, ugyanis korábban még sosem készítettem dokumentumfilmet.

A film forgatókönyvének elkészítésébe bevontam dramaturgként Köbli Norbertet, akivel korábban már olyan filmeken dolgoztunk együtt, mint az Örök tél, a Félvilág, vagy az Apró mesék.


Az Aranyvonat fogalma ismerős volt számomra, azonban minél jobban beleástuk magunkat a témába, annál inkább azt láttuk, hogy a köztudatban több aranyvonat létezik, amelyek hátterét sokszor még a történészek és újságírók is keverni szokták. Első lépésként tehát ki kellett bogoznunk a rendelkezésre álló anyagokból a valós történetet, és amellett, hogy egy nagyon izgalmas cselekményszálat kaptunk, rögtön kirajzolódott, hogy hol vannak azok a pontok, amik filmszerűen elmesélhetők. A bank történetének ez nem az a fejezete, ahol íróasztal mögött követik a bankárok a gazdasági válságot, hanem háború idején keverednek extrém helyzetbe hétköznapi emberek, ami igencsak kalandfilmbe illő momentum.

Az Aranyvonat legendája (Bede-Fazekas Szabolcs, Kovács Lehel és Dolmány Attila) Forrás: MNB


Milyen háttérmunkák előzték meg a film készítését, hogyan kell elképzelni azt az utat, amíg a történelem egy fejezete a filmvászonra kerül?

Első körben a Magyar Nemzeti Banktól kapott háttéranyagokat elemeztük, illetve a témában jártas szakértővel beszélgettünk és olyanokkal is sikerült interjút készítenünk, akik vagy személyesen élték át az eseményeket, ott voltak a vonaton, vagy a családjuk révén voltak érintettek a témában. Ezek alapján a beszélgetések alapján kellett megtalálnunk a történet gerincét, ami köré felépíthetjük a filmet, továbbá azonosítani kellett azt a néhány főbb szereplőt, akik külön-külön, de hősies tettet hajtottak végre az események során.

Az alkotásban megjelenő Lányiné dr. Engelmayer Ágnes mindössze 14 éves volt, amikor szüleivel együtt az Aranyvonaton utazott, de mai napig élénken él benne az élmény és rendkívül átélhetően mesélt nekünk a történtekről.

Bánkuty Tamás, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány igazgatója, szintén családilag érintett, Altorjay Lajos, egykori MNB főjegyző dédunokájaként mesél a filmben. Zalán Barna nevébe pedig egy újságcikkben botlottuk – ő volt az, aki szó szerint az események közben született, vele is sikerült felvenni a kapcsolatot, és készségesen állt a rendelkezésünkre. Velük először előinterjúk keretében beszélgettünk, majd közösen kitaláltuk, hogy mely részleteket lenne érdemes a nézők számára elmesélniük. A film hossza kapcsán az volt a kérés, hogy ne haladjuk meg a 40 percet, hogy akár egy tanóra keretében levetíthető legyen, azonban minél inkább elmélyültünk a történetekben, úgy vált egyre nagyobb kihívássá ezt tartani.

Tudna mesélni néhány érdekességet vagy érdekes tapasztalatot, amit a film forgatása jelentett Önnek?

Izgalmas folyamat volt megtalálni azokat a színészeket, akik ezeket a valós karaktereket megformálhatják. A járványhelyzet miatt, sajnos, még a forgatás előtti napokban is estek ki szereplők betegség miatt, így sok személycsere történt a szereposztásban. Ennek ellenére úgy érzem, hogy egy rendkívüli színészgárda jött össze, akik erős alakításokat nyújtanak a filmben - az eddigi visszajelzések szerint mindenképpen. Kovács Lehelnek például rengeteg német szöveggel kellett megküzdenie, Bányai Miklósnak nemcsak angol nyelvű dialógjai voltak, hanem kifejezetten komoly pirotechnikai pillanatai is, de a többiek, Széll Attila, Takátsy Péter vagy Bede-Fazekas Szabolcs is – hogy csak néhány színészt említsek - nagyon odatették magukat, hogy néhány perc alatt valódi háromdimenziós, hús-vér karakterek szülessenek az alakításukban.

Az Aranyvonat legendája (Bede-Fazekas Szabolcs) Forrás: MNB

További kihívást jelentett számunkra a megfelelő helyszínek kiválasztása, hiszen minden jelenetet Budapesten forgattunk, miközben eredetileg a történet Veszprém környékén, illetve Ausztriában játszódik.

A forgatási napok limitált száma miatt muszáj volt olyan helyszíneket találni, ahol több különböző helyen játszódó jelenetet is meg lehet oldani, mert a forgatás közben a stábbal ide-oda költözni nem lett volna időnk.

Ezért például ugyanabban az épületben – az óbudai Zichy-kastélyban – forgattuk az amerikai hírszerzés salzburgi irodáját, mint ahol azt a spitali lakást, ahol a gyermek született vagy azt az irodát, ahol a bankárok elkezdték működtetni a bankot. Ez egyébként az erdei jelenetekre is igaz, három különböző helyszínt alakít a budakeszi parkerdő egyetlen pontja, csak az irányok, a napszakok, sőt, az évszakok változtatásával ezt leplezni tudjuk a filmben. Emellett a Kiscelli Múzeum és a Magyar Vasúttörténeti Park volt még forgatási helyszínünk.

Az Aranyvonat legendája Forrás: MNB

A háttérkutatás, az előinterjúk, beszélgetések és a forgatókönyv véglegesítése néhány hónapot vett igénybe, míg magát a forgatást összesen hat nap alatt bonyolítottuk le. Ebből egy napot fordítottunk az interjúkra, úgyhogy öt napunk maradt arra, hogy a nagyjából 20 percnyi dramatizált jelenetet felvegyünk. A stáb közel 100 főből állt, illetve a műfajhoz képest viszonylag nagy, közel 25 fős szereplőgárdával dolgoztunk, akik között voltak szöveg nélküli profi színészek is, akik jelenlétükkel emelték egy-egy jelenet hitelességét. Az operatőri feladatokat Dobos Tamás látta el, a látványtervező Láng Imola volt, a zenét Parádi Gergely szerezte, Major Csaba volt a hangmérnök, a jelmezeket Sinkovics Judit tervezte, a vágásért Czakó Judit felelt, a film producere pedig Bejczy Dóri volt.

Hogyan tudná megfogalmazni, kiknek szól leginkább a film?

Én személy szerint azért vagyok lelkes a történelmi témájú filmekkel kapcsolatban, mert ezekből mindig újabb és újabb dolgokat tanulhatok. A stábtagok és a színészek sem ismerték az „Aranyvonat legendáját", azonban azt vettem észre, hogy egy idő után mindenkit lenyűgözött a történet és szinte már küldetésünkké vált, hogy a bankhivatalnokoknak méltó emléket állítsunk a filmmel. Szeretnénk, hogy minél több emberhez eljusson a történetük, amely a mai napig hatással van életünkre, hiszen az ő hőstettüknek köszönhetően lehetett bevezetni a forintot. Ezért is tartom az MNB részéről egy nagyon jó kezdeményezésnek, hogy a fiatalok számára is elérhetővé tették a filmet, ilyen módon sokkal könnyebb megismertetni és megszerettetni az iskolásokkal a történelmet.

Milyen visszajelzések érkeztek a film kapcsán?

A TV-premier előtt az MNB több vetítést szervezett a munkatársaik számára, ezeken többször én is részt vettem. A film után hosszasan beszélgettünk az Aranyvonat történetéről és a visszajelzések alapján úgy érzem, nagy élmény volt számukra, sőt meg is hatódtak és többen kiemelték, hogy ezután még büszkébbek lesznek rá, hogy az MNB-nél dolgozhatnak. Örülök, hogy ilyen hatást tudott kiváltani a film. A történész, az interjúalanyok és az archív felvételek hozzájárultak a történet hitelességéhez és valóságához, a dramatizált jelenetek pedig szándékaink szerint ahhoz, hogy úgy mesélhessük el az eseményeket, hogy érzelmileg átélhető legyen, a néző egy mozifilmes élménnyel gazdagodjon ezalatt a 37 perc alatt.

Arról szóltak a hírek a közelmúltban, hogy Az Aranyvonat legendája című film Ezüst Delfin-díjat nyert a 13. Cannes Corporate Media & TV Awards versenyen. Hogyan fogadta a hírt?

A Cannes Corporate Media & TV Awards keretében évente díjazzák a világ legjobb corporate filmjeit, image filmjeit, reklámfilmjeit és dokumentumfilmjeit a nemzetközi filmszakma egyik leghíresebb központjában: a franciaországi Cannes-ban.

Látván azt a magas színvonalat, amit a díjazott alkotások képviselnek, természetesen nagyon büszkék vagyunk rá, hogy sikerült ezzel a filmmel a 2022-es év történelmi dokumentumfilmes kategóriájának díjazottjai közé kerülnünk, ráadásul egyedüli magyarként.