Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Dűne I-II., Szegény párák, Gran Turismo, A brutalista, Alien: Romulus - csak néhány hollywoodi sikerprodukció, amelyeket részben vagy egészben Magyarországon forgattak, olyan sztárokat csalogatva hazánkba, mint Timothée Chalamet, Emma Stone, Adrian Brody vagy Zendaya. A magyar főváros pedig London után ma már a második legnagyobb célállomása a hollywoodi produkcióknak.
Valóságos sikertörténet a magyar filmiparé: az elmúlt években Budapest a régió első számú nemzetközi forgatási célpontjává, Európában London után a második legvonzóbb forgatási helyszínné vált, ráadásul olyan hollywoodi filmes sikerprodukciók készültek hazánkban, amelyek nem csupán a magyar forgatási infrastruktúra minőségét, de a magyar szakemberek magas színvonalú hozzáértését is bizonyították, olyannyira, hogy azt (egyebek mellett) a legrangosabb amerikai filmes díjjal, az Oscarral is elismerték, hiszen Sipos Zsuzsanna a Dűne (2021), Mihalek Zsuzsa pedig a Szegény párák (2023) díszletberendezőjeként kapta meg az amerikai filmakadémia elismerését. Sőt, 2025 januárjában Jancsó Dávidot is Oscar-díjra jelölték az ugyancsak Magyarországon forgatott, összesen 10 akadémiai díjra esélyes A brutalista vágásáért (a gálát 2025. március 2-án rendezik meg).
Fotó: UIP Duna Film
Csak az említett három produkció olyan sztárokat hozott Magyarországra, mint Adrian Brody, Guy Pearce, Timothée Chalamet, Zendaya, Oscar Isaac, Josh Brolin, Javier Bardem, Emma Stone, Mark Ruffalo vagy Willem Dafoe, miközben a nemzetközi produkciók magyarországi filmes költése tavaly már megközelítette az egymilliárd dollárt.
Az elmúlt öt évben pedig olyannyira dinamikusan növekedett a hazai koprodukciók és szervízmunkák volumene, hogy indokolttá vált a Nemzeti Filmintézet (NFI) fóti stúdiókomplexumának fejlesztése: 2025. január 30-án adják át az NFI új stúdiókomplexumát, benne 10 ezer négyzetméternyi műtermi és 20 ezer négyzetméternyi kiszolgálóhelyiséggel, a legújabb technológiai fejlesztésekkel, ezzel létrehozva Magyarország legújabb és legmodernebb filmes létesítményét.
Filmes sikerprodukciók Magyarországon: 20 év folyamatos fejlődés
Eddig főként a már meglévő fóti stúdió műtermei és szabadtéri díszletei mellett az Origo és az etyeki Korda filmstúdiók álltak a nemzetközi produkciók rendelkezésére – és természetesen a főváros olyan külső helyszínei, ahol például Budapest lehetett bármely más külföldi nagyváros, mint például a Steven Spielberg által rendezett, 2005-ben bemutatott München esetében.
Fotó: UIP Duna Film
Tulajdonképpen már az 1960-es években vonzóvá vált a magyar főváros az olyan hollywoodi produkciók számára, ahol a Los Angeles-i stúdiók, ha tehették, igyekeztek autentikus helyszínekre "áttelepíteni" a forgatást – részben ezért hozta létre a szocializmusban állami monopolhelyzetet élvező Mafilm az ún. nemzetközi irodáját, illetve lett a nemzetközi produkciók felelőse a Hungarofilm (ilyen együttműködés keretében készült például a cári Oroszországban játszódó, John Frankenheimer által rendezett Az ezermester című 1968-as MGM-film). Az 1980-as években az már az olyan "emigráns" hollywoodi producereknek, mint Andy Vajna volt köszönhető, hogy "felpörgött" a magyarországi hollywoodi forgatás (Menekülés a győzelembe, a Vörös zsaru).
Jóval a rendszerváltás (és az azzal párhuzamosan darabjaira esett magyar filmipar) után, 2004-ben ugyancsak Vajna javaslatára valósult meg a külföldi produkciók számára biztosított adó-visszatérítés (akkor 20, ma már 30 százalék), ami új lendületet adott a magyar filmipar számára.
Az adókedvezmény és a hiteles forgatási helyszínek, illetve a már meglévő infrastruktúra a kétezres években olyan nagy nemzetközi produkciókat csábított Magyarországra, mint a már említett München vagy az Eragon, a Hellboy II. és A szállító 3.
De az igazi nagy fordulat akkor következett be, amikor Andy Vajna 2011-ben filmügyi kormánybiztos lett és az általa létrehozozz Magyar Nemzeti Filmalap nem csupán a hazai filmfinanszírozás problémáit orvosolta, de a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordított a külföldi produkciókat is magas minőségen kiszolgáló hazai szakemberek képzésére, illetve a nemzetközi produkciók "idecsábítására" – ehhez pedig az akkor legnagyobb versenytárs Prágával kellett felvenni a versenyt: a csehek ugyanis 2010-ben szintén bevezették a 20 százalékos adókedvezményt, amire a magyar kormány 2014-ben 25 százalékra, négy évvel később pedig (az Európai Unióval folytatott jogvitát követően) 30 százalékra emelte az adókedvezmény mértékét. Ebben az időszakban olyan sztárok forgattak Budapesten, mint Bruce Willis (Die Hard – Drágább, mint az életed), Brad Pitt (Z világháború) vagy Ryan Goslin és Harrison Ford (Szárnyas fejvadász 2049).
Andy Vajna 2019-ben bekövetkezett halála után Káel Csaba lett a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmalap már az ő vezetésével jött létre, és (csak a nemzetközi produkciókat figyelembe véve) valósággal felgyorsultak a folyamatok: 2022-ben már a Magyarországon készült filmek regisztrált költsége meghaladta a 250 milliárd forintot, ami az előző évhez képes 20 százalékos növekedést jelentett, 2023-ban pedig újabb 30 százalékkal nőtt a magyar filmipar teljesítménye, összességében pedig az NFI öt éves működése alatt megháromszorozódott a külföldi produkciók magyarországi költése (2018 óta pedig az igazolt magyarországi filmköltés az ötszörösére nőtt).
A már említett Dűne I. és Dűne II., a Szegény párák és A brutalista mellett 2019 óta olyan hollywoodi produkciók forgattak Magyarországon, mint a Will Smith főszereplésével készült Gemini Man, az Arnold Schwarzenegger nevével fémjelzett Terminátor: Sötét végzet, Cate Blanchettel a Borderlands, Kate Winslet filmje, a Lee, a Dűne-sorozat vagy a Benedict Cumberbatch főszereplésével készült Eric tévészéria. Nem véletlen, hogy a magyar filmipar elképesztő sikerével a legnagyobb hollywoodi filmes szaklap, a Variety is rendszeresen foglalkozik.
Öt éves az NFI: óriási sikerek
Ehhez az elképesztő sikerhez nem csupán az eddig említett, a hazai filmipar sikerének alapjául szolgáló, újabb 6 évig garantáltan biztosított 30 százalékos adókedvezmény, hanem a teljes ágazat dinamikus fejlesztésére is szükség volt.
Az NFI tevékenysége ugyanis nem csak a hazai mozifilmek támogatását foglalja magában, hanem a teljes iparág sikeres működtetését, folyamatos egyeztetéssel az ágazat egyes területeinek a privát szektorban működő szereplőivel, valamint a piaci igényekre épülő oktatás támogatásával és a szakemberképzéssel, az infrastruktúra-fejlesztéssel (a fóti mellett az SZFE stúdiója, valamint a Filmlabor), a nemzetközi forgalmazással és a hazai streaming-szolgáltató (Filmio) létrehozásával, a koprodukciós egyezményekkel, valamint az iparágon belüli átjárhatóság előmozdításával és a nemzetközi kapcsolatok szorosabbá tételével.
Fotó: Csudai Sándor - Origo
Ami a magyarországi forgatások számára is kedvező nemzetközi kapcsolatokat illeti: a magyar mozgóképipar volt a fókuszban például Los Angeles-ben az American Film Marketen, a cannes-i filmvásáron, illetve Budapesten széleskörű együttműködési megállapodást írt alá Káel Csaba kormánybiztos a China Film Administration vezetőjével, illetve a Selyemút Nemzetközi Filmfesztivál - kínai és európai filmművészet együttműködési lehetőségeiről és a közös fejlődés jövőjéről szóló - "Egy övezet, egy út" fórum főszereplője is Magyarország volt.
Sőt, Londonban és Los Angeles-ben tavaly ősszel a filmszakmai adókedvezmény 20. éves fennállását ünneplő, először megrendezett Made In Hungary szakmai fórumok irányították a figyelmet a magyar filmiparra.
Eközben – az NFI közlése alapján – előtérbe kerültek a koprodukciók: 10 nemzetközi koprodukcióban készült filmet már bemutattak a mozik és további 10 van gyártásban (s bár a televízió számára, de így készült a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló vállalkozás, a Fóton forgatott Hunyadi -sorozat is).
Ugyanakkor az NFI öt éve alatt a magyar filmek finanszírozása is nemcsak töretlen, de növekedett is: 2020 óta 75, NFI-támogatással készült mozifilmet és mintegy 351 tévés (illetve streaming-bemutatásra szánt) produkciót mutattak be, köztük olyan sikerfilmeket, mint a Semmelweis és a Hogyan tudnék élni nélküled? amely már több mint 500 ezer nézőt vitt a hazai filmszínházakba.
