Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huLehet, hogy réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban játszódik, de Tony Gilroy Star Wars-sorozata egy nagyon is igazi rablásról szól. Az Andor második évadának pedig annyi köze van a mi világunkhoz, mint Sztálinhoz.
Bár elsőre hihetetlennek tűnik, a valóság néha még a sci-finél is elképesztőbb – különösen, ha a Star Wars egyik legmélyebb hangulatú spin-off sorozatáról, az Andor-ról van szó. Tony Gilroy, a Disney+ sorozatának alkotója egy merész nyilatkozatban elárulta: a főhős, Cassian Andor karakterének formálásakor a huszadik század egyik legellentmondásosabb alakja, maga Joszif Sztálin szolgált inspirációként. Nem másról, mint a hírhedt 1907-es tbiliszi bankrablásról van szó, amelynek során a fiatal forradalmár (és egyes történészek szerint kettős ügynök) brutális módszerekkel rabolt el hatalmas összeget a cári államtól.
A Star Wars-sorozat Andora: Sztálin fiatalon!
Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, akit később a világ Sztálinként ismert meg, ortodox papi tanulmányokat folytatott, mielőtt teljesen alávetette magát a forradalmi eszméknek. Ám ezek a korai forradalmi évek nem csupán elméleti vitákról vagy politikai röplapokról szóltak: Sztálin aktívan részt vett az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt militáns szárnyának, a bolsevikoknak az erőszakos akcióiban – ezek egyike volt a tbiliszi bankrablás is:
- 1907. június 26-án egy gondosan megtervezett, máig vitatott akció során a forradalmárok mintegy 3,5 millió dollárnak megfelelő rubelt raboltak el, robbantásos és fegyveres támadások során. A merénylet – mert aligha lehet másként nevezni – legalább 40 halálos áldozatot követelt. A pénz a cári kincstárból származott, a cél pedig a bolsevik forradalom finanszírozása volt.
A későbbi szovjet diktátor sosem beszélt nyíltan erről az akcióról. A Szovjetunióban tilos volt említeni a tbiliszi rablást, és aki mégis megtette, könnyen a Gulágon találhatta magát.
Sztálin „kettős életét” tovább árnyalja, hogy több forrás – köztük elismert történészek is – azt feltételezik, hogy ekkoriban a cári titkosrendőrség, az OHRANA informátora lehetett. A gyanút csak erősítette, hogy többszöri letartóztatása után rendre gyanúsan gyorsan szabadult, vagy megszökött a száműzetésből.
Sötét múlt, sötét hős – Cassian Andor születése
És itt ér össze a történelem a fikcióval. Az Andor-sorozat főhőse, Cassian Andor – akit Diego Luna alakít mesterien – egy sokat szenvedett, de kérlelhetetlen célú forradalmár, aki a Birodalom elleni harcban nem riad vissza a kétes módszerektől sem. Tony Gilroy, a sorozat írója és showrunnere egy 2022-es Rolling Stone interjúban elismerte: „A fiatal Sztálin karaktere sok szempontból tökéletes mintát adott Cassian Andor számára. Ő is egy idealista, aki hajlandó sötét dolgokat tenni a nagyobb jó érdekében.”
Gilroy odáig ment, hogy azt mondta: „A fiatal Sztálin egy az egyben Diego Luna”. A fizikai hasonlóságon túl a Luna által alakított karakter és Sztálin között vannak megdöbbentő átfedések: mindketten sötét múltú, rétegezett karakterek, akik a rendszer elleni harcban saját erkölcsi kódexük szerint cselekszenek. A bankrablás motívuma is visszaköszön a sorozat egyik kulcselemében, ahol az Aldhani nevű bolygón hajtanak végre egy komoly katonai pénzszállítmány elleni rajtaütést – szintén forradalmi célból.
Az Andor sikerének egyik kulcsa éppen ez: elhagyja a klasszikus Star Wars-féle „jó és rossz” éles határait, és helyette egy sokkal valóságosabb, komplexebb világot mutat be – hasonlóan ahhoz, amilyennel a korai 20. századi forradalmárok szembesültek. Cassian Andor figurája Sztálin korai éveinek egyfajta popkulturális lenyomata – de nem dicsőítésként, sokkal inkább figyelmeztetésként szolgál arra, milyen vékony a határ hős és zsarnok között.
Nem először merít a Star Wars-univerzum valódi történelmi alakokból, de talán most a legmeglepőbb módon. A tbiliszi bankrablás véres napja és Cassian Andor titokzatos múltja ugyan több mint egy évszázad és egy galaxis választja el egymástól, mégis közös szál köti őket össze: a forradalom ára, az emberi döntések súlya, és az az örök kérdés, hogy vajon a cél mindig szentesíti-e az eszközt.
