Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Legtöbb szerepében érzékeny, de magabiztos női szerepekben láthattuk. Diane Keaton szerepe a filmvilágban pótolhatatlan marad.
A 79 éves Diane Keaton halála megrázta az internetet és a filmes világot a tegnapi nap. Színészi munkáját egy Oscar-díjjal és két Golden Globe-díjjal is elismerték élete során. A stílusos színésznő számos emlékezetes filmben szerepelt, ezek közül talán leginkább Woody Allennel kerül szóba leggyakrabban.
Mutatjuk Diane Keaton legemlékezetesebb szerepeit!
Annie Hall
Woody Allen saját rendezésű filmjei közül ez az, ami leginkább kiemelkedik, mint egy inspirált, jól megírt darab. Ebben a filmben Alvy Singer (Woody Allen) és Annie Hall (Diane Keaton) kibontakozó szerelmét követhetjük egészen a szakításig. A narratíva már azért is különleges, mert nem a cselekmények időrendjében halad, hanem ahogy Woody Allen karaktere visszaemlékezik és folyamatában elmeséli nekünk a történetet, kitekintve a nézők felé, és olyan mondatokat ad minden szereplő szájába, amelyek néhol nem túl valószerűek... de hát pont így működnek az emlékek is.
A főszereplő egyszerre emeli ki saját magának és másoknak a hibáit is, azt elemezve, hogy mégis mi mehetett félre a szerelmi életében, mely — ahogy ő mondja — teljesen irracionális, de nem tud nélküle élni. Ezt a Diane Keatonnal való kapcsolatában jól megfigyelhetjük, melyben történnek hibák, félreértések mindkét oldalról, míg végül világossá válik, hogy sehogy se illik össze a két karakter.
Ez volt az a film, amiért Diane Keaton Oscar-díjat kapott, és jól láthatóan nem ok nélkül. Annie Hall karaktere sokszorosan rétegelt és jól azonosulható. Láthatjuk, ahogy egy ügyetlen intellektuális lányból egy érett nő lesz, aki az előbbi időszakában még jól megvolt Allennel, de idővel elkerülhetetlenül túlnőtt rajta.
Woody Allen ezt a szerepet egyértelműen Diane Keatonre írta, akinek a születési neve egyébként Diane Hall volt, így innen jöhetett az Annie Hall megnevezés is. A páros a hetvenes évek elején romantikus kapcsolatban is volt, a film pedig minden bizonnyal a rendező sajátos feldolgozása a szakításuknak.
Játszd újra, Sam!
Először Broadway előadás volt, de a sikere miatt filmre vitték. Sokan azt gondolják, hogy ezt is Woody Allen rendezte, de valójában Herbert Ross vezénylésével készült és Allen csak a forgatókönyvet írta.
Ennek a történetnek a középpontjában Allan Felix (Woody Allen) áll, egy bizonytalan, neurotikus filmkritikus, akit nemrég hagyott el a felesége. Allan megszállottja a régi filmeknek, különösen a Casablancának, és gyakran elképzeli, hogy Humphrey Bogart szelleme (Jerry Lacy) ad neki tanácsot a nők meghódításához. Barátai, Linda (Diane Keaton) és Dick (Tony Roberts), megpróbálnak segíteni neki visszatérni a randizás világába. Idővel azonban Allan és Linda között bonyolult romantikus kapcsolat alakul ki.
Bizony, okkal tekinthetjük ezt a filmet az Annie Hall szellemi elődjének, a történet hasonlóképp önelemző és inkább a karakterek lélektanára épít, mintsem a drámai feszültségre. Diane Keaton és Woody Allen közti kémia a film egyik legnagyobb erőssége – igazából a való életben már ekkor sem voltak együtt, de jól működtek a filmvásznon. A karaktereik is igen hasonlóak, Woody Allen itt is a túlgondoló, szorongó, művelt embert játssza, Diane Keaton pedig az érzelmi, de mégis intellektuális ellensúlyt, mely a földre lehozni kívánja a főszereplőt.
A cím, Játszd újra, Sam! a Casablanca rosszul idézett mondatára utal vissza. Ugyanis ilyen formában ez a mondat soha nem hangzik el egyik filmben sem. Kicsit hasonló, mint a Star Wars — A birodalom visszavágban a „Luke, én vagyok az apád" mondat, melyet máig helytelenül idéznek a filmből.
Keresztapa
Francis Ford Coppola legendás Keresztapa-trilógiájában a színésznőnek viszonylag kisebb szerepe van, de mint filmtörténeti klasszikus, melyben az ördögi főszereplő feleségét játszotta, kár lenne kihagyni. A történet 1945-től indul és a Corleone család életét követi. Don Vito Corleone (Marlon Brando) New York egyik legbefolyásosabb maffiavezére, akinek a családja megpróbálja megőrizni a hatalmát. Legkisebb fia, Michael Corleone (Al Pacino) eleinte igyekszik távol maradni ettől a világtól, de fokozatosan belesodródik a maffia bűvkörébe, és végül ő veszi át a „keresztapa" szerepét. A trilógia nagy hangsúlyt fektet az ő pályafutására, a bekerüléstől, a legmélyebb helyzeteken át a kitörési lehetőségig.
A filmben Kay Corleone (Diane Keaton) folyamatosan megkérdőjelezi férje tetteinek helyességét, melyet soha nem sikerült igazán elfogadnia. Diane Keaton karaktere itt visszafogott, de érzelmileg erős, akinek nem sikerült elfogadnia a Corleone család öntörvényű világrendjét. Az első rész zárójelenete, amikor Al Pacino lassan becsukja előtte az ajtót, a filmsorozat legerősebb pillanatai közé tartozik.
A Keresztapa-trilógia végül a modern gengszterfilmek alapkövévé vállt, a fentebb felsorolt színészeken kívül James Caan, Robert Duvall, Robert De Niro klasszis szerepeivel, a harmadik részben pedig még Sofia Coppola, a rendező lánya is feltűnik.
Örömapa
A kilencvenes évek kedvelt vígjátékában is találkozhattunk Diane Keaton színésznővel. George Banks (Steve Martin), egy középkorú apuka, aki képtelen feldolgozni, hogy szeretett lánya, Annie (Kimberly Williams), hazatér az egyetemről és bejelenti, hogy férjhez megy – ráadásul egy fiatalemberhez, akit alig ismernek. George nehezen viseli az „elengedés" gondolatát, és humoros, de érzelmileg is megindító módon próbálja kezelni az esküvővel járó felfordulást.
Diane Keaton itt az anyát, Ninát játssza, aki próbálja George és Annie igényeit is összeegyeztetni, anélkül hogy a konfliktus középpontjába kerüljön. Érzelmi stabilitása és finom humorérzéke elengedhetetlen a film működéséhez.
A filmet az univerzális téma tehette népszerűvé, mely a magyarok közt különösen népszerű volt. Tálalásában könnyen emészthető és mégis ösztöni húrokat penget meg az emberben, amellyel sok család elkerülhetetlenül szembesül előbb-utóbb. Hasonlóra épített később az Apádra ütök filmsorozat Ben Stillerrel és Robert De Niróval, mely szintén népszerű volt itthon.
