Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMár csak egy nap és minden filmkedvelő árgus tekintetét szegezi Dél-Franciaország felé. Holnap indul ugyanis a Cannes-i Filmfesztivál, melynek történelme során több mint 30 alkalommal örülhettünk mi, magyarok kitüntetésnek. Ezek közül válogattuk ki a legfontosabbakat!
A héten indul az európai filmvilág legjobban várt eseménye, az idén már 79. alkalommal kerül megrendezésre a Cannes-i Filmfesztivál. A Francia Riviéra ünnepi mozimaratonjának története csak úgy dúskál az emlékezetes pillanatokban, és ezek között számos magyar momentum is akad. Mai cikkünkben a legmeghatározóbb cannes-i magyar sikertörténeteket elevenítjük fel!
Az első magyar sikerek Cannes-ban
Nem mindig kell díjat nyerni ahhoz, hogy elnyerd a közönség szeretetét. Ez Fábri Zoltán filmjére, a Körhintára is igaz, mely ugyan nem nyert Arany Pálmát, de Cannes talán legnagyobb durranása volt 1956-ban. A legendás körhintás jelenet és Törőcsik Mari alakítása annyira lenyűgözte a közönséget, hogy a film gyakorlatilag egy csapásra felrakta Magyarországot a világ filmes térképére. Nyolc évvel később megszületett az első kézzel fogható jutalmazása is magyar filmgyártás egy mesteri termékének, mikor is az 1964-es Pacsirta férfi főszereplője, Páger Antal hozta haza alakításáért járó kitüntetését.
Jancsó Miklós, Cannes egyik első kelet-európai sztárrendezője
Jancsó Miklós a hatvanas években Cannes egyik legünnepeltebb szerzőifilm-rendezőjévé avanzsált, köszönhetően hosszú snittjeinek és politikai allegóriáinak, melyek teljesen új filmes nyelvet jelentettek ekkoriban. Ugyan Arany Pálmát nem nyert, sok kritikus szerint Cannes-ban ő tette igazán világhírűvé a magyar művészfilmeket. Persze, így sem maradt mindig díjak nélkül, mikor a francia Riviérán járt: 1966-ban a Szegénylegényekért FIPRESCI-díjat, majd hat esztendővel később a legjobb rendezésért járó kitüntetést vehetett át a Még kér a népért.
Szerelem: a film, amely áttörte a vasfüggönyt
Makk Károly klasszikusa, a Szerelem című dráma 1971-ben úgy nyerte el a zsűri díját Cannes-ban, hogy a nyugati kritikusok gyakorlatilag kész extázisban írtak róla. A film azért volt óriási mérföldkő, mert nagyon finoman, de egyértelműen beszélt az ötvenes évek diktatúrájáról és politikai bebörtönzéseiről. A nívós zsűri díj mellett egyébként a mozi két női főszereplője, Törőcsik Mari és Darvas Lili külön dicséretet is kaptak az ítészektől.
Az egyetlen magyar színésznő, aki színészként díjat nyert a Cannes-i Filmfesztiválon
Ami nem adatott meg 1956-ban a Körhintáért, azt az élet végül 20 évvel később hozta el Törőcsik Marinak. A legendás színésznő 1976-ban a Déryné, hol van? című filmjéért nyerte el a legjobb női főszereplőnek járó díját.
Ez máig példátlan magyar siker a színészi kategóriákban!
A kitüntetés pedig attól csak még csillogóbb, hogy Cannes-ban elképesztően ritkán jutnak kelet-európai színészek ekkora elismeréshez, főleg a hidegháború idején. Törőcsik Mari gyakorlatilag a magyar filmművészet nemzetközi arcává vált ezzel.
A magyar rendezőnő, aki történelmet írt
1989-ben Enyedi Ildikó Az én XX. századom című alkotása megnyerte az Arany Kamera-díjat, vagyis Cannes legjobb fiatal filmkészítőinek járó elismerését. Noha ezt a díjat korábban már Erdőss Pál elnyerte hazánknak 1983-ban az Adj, király, katonát!-tal, Enyedi győzelme ettől mégis hatalmas áttörésnek számított, mert női rendezők akkoriban rendkívül ritkán kaptak ekkora figyelmet a fesztiválon.
Rövidfilmes Arany Pálma: ez nekünk hazai pálya
A rövidfilmes kategóriában büszkélkedhetünk a legtöbb díjazottal. A sort Kollányi Ágoston nyitotta meg még 1954-ben az Akváriumért kapott Technikai nagydíjjal, de mindenképp érdeme még megemlíteni Jankovics Marcell Küzdők-jét, mely 1977-ben elnyerte az első Arany Pálmát hazánknak. De ugyanezzel a kitüntetéssel büszkélkedhet a Szél is, mely teljesen letaglózta Cannes közönségét 1996-ban, és azóta is sok filmes iskolában tananyagként elemzik.
Modern kori sikerek
A régmúlt felidézésének vége, hiszen az elmúlt bő egy évtizedben is akadtak magyar sikerek. 2014-ben például az azóta világsztárokkal forgató Mundruczó Kornél Fehér isten megnyerte az Un certain regard-fődíját, majd egy évvel később a Saul fia tarolt egy nagydíjjal, FIPRESCI-díjjal, és még reggelig sorolhatnánk, miket zsebelt be Nemes Jeles László filmje. Legutóbb pedig 2023-ban örülhettünk honfitársunk sikerének, mikor is Buda Flóra a számunkra hazai pályának számító rövidfilmes kategóriában diadalmaskodott a 27 című alkotásával.
