Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA rendező ötvenévnyi tapasztalatát sűrítette ebbe a filmbe. Lássuk, honnan indult a rendező, hogy megalkossa A leleplezés napja című alkotását!
A héten elindult A leleplezés napja című film a mozikban, mely Emily Blunt és Colin Firth főszereplésével egy főhajtás Steven Spielberg korábbi munkássága előtt. A filmművészet és popkultúra úttörője már bő ötven éve gyártja a különböző műfajú filmeket, tette ezt úgy, hogy minden zsánerben sikerült maradandót alkotnia, valamennyit John Williams legendás filmzenéivel. Mégis úgy érezzük, hogy a tudományos fantasztikum világa talán a legkomfortosabb számára, melyek néhol optimisták, néhol vészjóslóak, de a látványcunamiban mindig elrejtett valami társadalmilag érzékeny üzenetet.
A leleplezés napja előtt Steven Spielberg igen hatásos sci-fiket gyártott
Harmadik típusú találkozások
Az amerikai holdraszállás után a hétköznapi ember perspektívája kitört az ózon rétegünkön túlra, a kozmosz sötét mélységeinek rejtelmeibe, mely után sokaknak kizártnak tűnt, hogy egyedül legyünk a világegyetemben. Ez az élmény máig meghatározza az űrlény imádatot, melynek úttörője Steven Spielberg volt 1977-ben. Ma már egész érdekesnek hat, hogy Spielberg egyik legérettebb filmje a rendező korai időszakára datálható. A Harmadik típusú találkozások nemcsak az egyik első UFO-film volt, de azon ritka alkotások közé tartozik, ami az idegen lényekkel való találkozást nem fenyegetésként mutatja be, hanem a felfedezés vágyát és a kíváncsiságot kelti fel az emberben. Nem mellékesen a hazai operatőrlegenda, Zsigmond Vilmos fényképezte.
E. T., a földönkívüli
Amikor Steven Spielberg másodjára vitte nagyvászonra az idegen lények gondolatát, egy tágabb célcsoportot szólított meg: a családokat. A kis Elliot (Henry Thomas) az otthonában rejteget egy űrlényt, akivel szép lassan összebarátkozik. Ekkor viszont megcsillan némi pesszimizmus az emberiségben: E.T-t elfogja a hatóság, hogy kísérleteket végezhessenek rajta, mely képsorokat gyerekként elég nehéz volt befogadni, de hát az egy másik korszak volt.
Érdekes lehet, hogy ebben a filmben tűnt fel először az azóta világsztárrá cseperedett Drew Barrymore, illetve az 1982-es debütálásakor kiszorított a piacról egy másik zseniális űrlényfilmet: A dolog című John Carpenter-remekművet.
A.I. – Mesterséges értelem
A ChatGPT és Google Gemini világában már kézenfekvő a mesterséges intelligencia kérdésköre, de amikor még a passziánsz volt az otthoni számítógépek legnagyobb eredménye, ettől még igen távol voltunk. Ebben a filmben az akkor még nagyon fiatal Haley Joel Osment életkorát meghazudtoló érettséggel hozta le a robotfiú történetét, mely egy kicsit újragondolt Pinokkió, kicsit pedig egy asimovi tudományos mese. Jude Law is kifejezetten szórakoztató szerepet tölt be a robot dzsigoló szerepében.
Különvélemény
A korábbi történetek után nem lepődünk meg, hogy Steven Spielberg is rajong Philip K. Dick történeteiért. Az író azonos című novellája alapján készült a Különvélemény, melyben Tom Cruise karaktere egy olyan bűnvád elől menekül, amit a bűnmegelőzési jósok szerint a jövőben fog elkövetni. Elgondolkodtató, tartalmas és olyan letisztult látványvilággal működik, amely a mai mozikban is megállná a helyét.
Világok harca
Miután elkészített két filmet, amiben az űrlények a jófiúk, Spielberg fogta magát és megcsavarta az egészet. A Világok harca H. G. Wells azonos című klasszikusának feszült adaptációja, mely az idegen inváziót személyes túlélőtörténetként mutatja be. A földből előtörő háromlábú gépek, a menekülő tömegek mind azt a kilátástalan üzenetet sugallják, hogy az emberiség teljesen tehetetlen egy nálánál fejlettebb civilizációval szemben. Ez pedig épp annyira ijesztő, amilyennek hangzik.
