Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huTalán egy egész generációt traumatizált Steven Spielberg, mikor 1997-ben a Jurassic Park 2. részének végén a vérszomjas T-Rexet szabadjára engedte a kertvárosban. Akkortájt valószínűleg minden gyermek rémálmában jelent meg a kép, hogy dinoszauruszok szaladgálnak a hátsókertben és a házi kedvencük egy két lábon járó, megelevenedett őskövület martalékává válik. Nos, közel 30 év után Spielberg eme furcsa koncepciója egy egész estés filmet kapott: ez lett Az Oak Street vége, amiben Anne Hathaway és Ewan McGregor párosa próbál meg nem dinóvacsorává válni.

Jurassic Park nyílt a hátsó kertben
Az Oak Street vége egy látszólag igen idilli képpel nyit. A ’80-as évek gondtalan Amerikájának még gondtalanabb kisvárosában mintha csak a mennyország hullt volna le a földre: a szomszédság gyerekei játszanak, a felnőttek sütögetnek, mindenki jól érzi magát. Aztán a viharfelhők szépen, fokozatosan felbukkannak az égbolton. A főszereplő famíliáról olvad le a máz, a szülők a válás szélén állnak, a gyerekek pedig a szokásos tinédzserproblémákkal küzdenek.
Azonban minden problémájuk azonnal semmissé válik, hiszen egy-két különösebb előjel után ez a kedves Oak Street-i lakosság hirtelen visszarepül az ősgyíkok korába. Hőseink céljai ezt követően pedig nem is lehet más: túlélni és valahogyan visszajutni a jelenbe.

Anne Hathaway, az anyatigris kontra Allosaurus
Az ilyen tudományosan fantasztikus szörnyfilmeknek mindig az a nagy rákfenéje, hogy az emberkarakterek mindig csak biodíszletnek vagy két lábon járó vacsorajelöltnek hatnak. Ez ellen viszont most olyan színészek próbáltak tenni valamit, mint a szülőpárost alakító Anne Hathaway és Ewan McGregor. A nézők számára pedig igen örömteli hír, hogy nekik sikerül is élettel és jellemmel felvértezni karaktereiket. McGregor apafigurája hozza a meggyötört, munkáját vesztett, alkoholizmus szélén táncoló családfőt, annak minden esendőségével és tragédiájával.
Bár ezt a családfő titulus inkább Hathaway kisasszonyt illetné meg, mert elég korán kiderül, ki is hordja a nadrágot ebben a háztartásban, és amikor beüt a baj, minden bizonnyal a nézők közül is többen bújnának a puskával remekül célzó anyuka mögé menedékbe. A jelenleg harmadik gyermekével állapotos, 43 esztendős színésznő ugyanis igazi anyatigris-üzemmódba kapcsol, és a legemlékezetesebb jelenetek hozzá kötődnek.

John Hammond büszke lenne
Ha már az akciókat emlegettük, mindenképp meg kell említeni, a látványon aztán tényleg nem spóroltak semmit. A produceri pozícióban csücsülő J.J. Abrams és csapata minden megtettek azért, hogy a legkisebb eséllyel távozzanak tiszta alsóneművel a nézők Az Oak Street vége vetítéséről. A bevállalósságról pedig csak annyit, hogy hőseinkért joggal lehet karfába karmolósan izgulni, mert a legtöbb családi dínókalanddal ellentétben ez a film nem fél olyan dolgokat bevállalni, amik máshol már aligha férnének bele.
Hogy mire gondolunk itt? Különösebb spoiler nélkül csak annyit mondunk: még a főszereplők közül sem véd mindenkit a „forgatókönyv páncélja”, és Az Oak Street végében van egy olyan szexjelenet is, amire a legkevésbé sem számítottunk, és amiről reméljük, hogy rögtön a fények felkapcsolása után el is felejtjük.

Az Oak Street vége: Végszó
A maga minden furcsaságával együtt Az Oak Street vége tehát akár egy jó film is lehetne, és részben az is, de persze megvannak a maga hibái. A statisztákkal együtt a kezdeti karakterdrámát is felzabálják az éhes dinoszauruszok, a történet előrehaladtával pedig mintha a főszereplők is egyre együgyűbbek lennének az őskori klímától.
Mindemellett a finálé is kissé erőltetett és megúszós, hogy a kötelező popcornmozi hangulatot hozza, de ezzel talán nincs is akkora baj. Az Oak Street vége ugyanis pont ez: a nyári szezon popcornmozija, aminek jót tett, hogy várt egy kicsit, amíg leült az Odüsszeia-láz és Pókember is elhálóhintázott már a mozikból. Olyan az egész, mint egy 10 éves kisfiú álma, amiben kicsit retteg ugyan, de mégsem akar felkelni belőle.


