Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huIdén már 9. alkalommal rendezik meg a mozi ünnepét a fővárosban. A Budapesti Klasszikus Film Maraton 2026-ban is elképesztő programmal várja az érdeklődőket, amiről bővebben a fesztivál igazgatójával, Ráduly Györggyel beszélgettünk.
A mai naptól Budapest a filmek fővárosává válik. Tudniillik szeptember 15. és 20. között rendezik meg a Budapesti Klasszikus Film Maratont. A 2017 óta majdnem minden (2020 volt a kivétel) évben megtartott ünnepi filmdömping idén sem kecsegtet visszafogott műsorral, hiszen több mint 250 vetítésből válogathatnak majd az érdeklődők, emellett pedig a filmművészet nagyjaival is lehetősége lesz találkozni a közönségnek. A mozifesztivál fő céljáról, a Budapesti Klasszikus Film Maraton nemzetközi megítéléséről, az egyik idei sztárvendég magyar gyökereiről, no meg a kereken negyvenéves Queen-koncertfilmről a fesztivál igazgatója, Ráduly György beszélt az Origónak.
1956 hőseiről is megemlékeznek a Budapesti Klasszikus Film Maratonon
Origo: Mi adja az idei Klasszikus Film Maraton programjának gerincét? Milyen szempontok alapján áll össze a kínálat?
Ráduly György: Több gerince is van a programnak, ha lehet így fogalmazni. Az egyik mindenképpen az aktualitás: idén az 1956-os forradalom 70. évfordulója határozta meg az egyik fő tematikát. A magyar programot Fazekas Eszter filmtörténész kurátori munkájával állítottuk össze, a külföldi intézmények felhívásának köszönhetően pedig Magyarországon eddig nem látott dokumentumfilmek és filmhíradók is érkeznek, elsősorban a kanadai és a francia filmarchívumból.
Emellett minden évben vannak kurátori tematikák. Idén Varró Attila, Pápai Zsolt, Vince Teréz és Margitházi Bea is segített a különböző szekciók kialakításában. Lesz távol-keleti filmes blokk, valamint az úgynevezett „eastern” és „western” filmeket összekapcsoló válogatás is, amelyben olyan kelet-európai és magyar filmek szerepelnek, amelyek hangulatuk vagy rendezői koncepciójuk miatt közel állnak a westernhez.
Az ELTE hallgatói saját kurátori szekciót is összeállítanak a Toldi moziban, emellett pedig oktatási célú vetítéseket is tartunk általános és középiskolás diákoknak. A külföldi filmarchívumokat is felkérjük, hogy ajánljanak olyan restaurált filmeket a világ filmtörténetéből, amelyekre büszkék, és amelyeket fontosnak tartanak megmutatni a magyar közönségnek. Idén több mint 250 filmből kellett válogatnunk, amelyek közül nagyjából százat tudunk bemutatni. A programot három délelőttnyi filmszakmai esemény is kiegészíti a Francia Intézetben, ahol filmmegőrzéssel, restaurálással és filmtörténettel foglalkozó előadások és kerekasztal-beszélgetések várják a szakmát és a diákokat.
Origo: Többször említette a fiatalokat, a diákságot. Jól gondolom, hogy a Filmmaraton egyik fő célja a magyar és az egyetemes filmtörténet fontos alkotásainak megismertetése egy új generációval?
R. Gy.: Egyértelműen a közönség építése a fesztivál egyik célja. Fontos, hogy a magyar közönség nagy vásznon találkozhasson azokkal a restaurált magyar filmekkel, amelyek filmtörténetünk alapművei, de ugyanígy fontosak a külföldi restaurált filmremekek is. A fiatalok bevonása különösen fontos. Ma, amikor a filmszínházak elveszítették korábbi hegemóniájukat az internettel szemben, nagyon kell ügyelnünk arra, hogy a moziba járás szokása és a nagy vászonra komponált filmek élménye generációkon keresztül fennmaradjon.
Ezeket a filmeket az alkotók mozivászonra álmodták meg, nem a mobiltelefonok kis képernyőire. Már gyerekkorban meg kell ismertetnünk az új generációval a különbséget az otthoni filmnézés és a moziteremben történő, koncentrált filmnézés között. Ez adja tulajdonképpen magát a mozivarázst.
Európa három legjobb filmörökség-fesztiválja között van a budapesti
Origo: Ez már a kilencedik Klasszikus Filmmaraton. Hogyan látja a fesztivál népszerűségét és nemzetközi elismertségét? Évről évre nagy nevek érkeznek Budapestre. Könnyen mondanak igent a meghívásra?
R. Gy.: A fesztivál kezdete óta nagyon fontos számunkra a nemzetközi kapcsolatrendszer építése. 2017-ben egy szakmai találkozóhelyet is létrehoztunk, ahol megmutathatjuk a külföldi filmintézetek vezetőinek a saját filmjeinket, ők pedig bemutathatják nekünk a saját filmkincseiket.
Azok a hírességek, akik elfogadják a meghívásunkat, a saját országuk filmarchívumaihoz, filmes intézményeihez fordulnak, hogy utánanézzenek, milyen célja van a fesztiválnak, milyen a hangulata és mennyire komolyan vehető. Az elmúlt évek munkája beérett: ma már örömmel jönnek el, mert saját országukban is megerősítést kapnak arról, hogy komoly szakmai munka áll a fesztivál mögött, amely a magyar és az egyetemes filmörökség népszerűsítését szolgálja.
2015-ben Thierry Frémaux, a cannes-i fesztivál igazgatója azt mondta, hogy Európában három jelentős filmörökség-fesztivál létezik: a bolognai Il Cinema Ritrovato, a lyoni Lumière Fesztivál és a Budapesti Klasszikus Film Maraton.
A nemzetközi jelentőségünket az is mutatja, hogy milyen országokból érkeznek filmes ajánlatok, illetve milyen nemzetközi szakemberek és vendégek látogatnak el hozzánk.
Matthieu Kassovitz magyar nagyapja munkáit is megcsodálhatja
Origo: Idén az elismert francia filmrendező, a magyar származású Mathieu Kassovitz is a vendégek között lesz. Hogyan fogadta a felkérést?
R. Gy.: Aktualitást adott a meghívásának A gyűlölet című filmje 30. évfordulójára rendezett magyarországi újrabemutatása. Ennek kapcsán kerestük meg őt a Budapest Filmmel közösen. A meghívást egy e-mail fordultával elfogadta, majd személyes egyeztetések következtek.
Szívesen jön Budapestre, hiszen nagyapja magyar volt, édesapja is magyar, nagyapja, Kassowitz Félix pedig a magyar animáció egyik úttörője volt a harmincas években. A fesztiválon mesterkurzust tart, és hat filmet választottunk ki vele együtt, amelyek rendezői, színészi és produceri pályafutását mutatják be. Ezek kapcsán beszélgetünk majd vele erről a három szakmáról.
Ráadásul digitalizáltuk és restauráltuk azokat az animációs filmeket is, amelyeket nagyapja készített Magyarországon Macskássy Gyulával és Halász Jánossal. A filmeket először neki is megmutatjuk a Filmarchívumban, a nagyközönség pedig a moziban láthatja majd őket a különböző filmek felvezetéseként.
A Gyűrűk Ura-filmek rendezőjének csapata is a Film Maraton sikeréért dolgozott
Origo: A másik fontos esemény idén a Queen budapesti koncertjének 40. évfordulója. A koncertből készült filmet ennek apropóján restaurált állapotban mutatják be a fesztivál nyitónapján. Hogyan került ez a projekt a Klasszikus Film Maratonhoz, és hogyan kapcsolódott be Peter Jackson csapata?
R. Gy.: Tavaly év elején keresett meg a Sony Music egyik vezetője azzal a kérdéssel, hogy megvannak-e a 40 évvel ezelőtt forgatott, a Queen budapesti koncertjéről készült film negatívjai, mert szerették volna restaurálni.
A Sony Music időközben megszerezte a Queen dalainak és audiovizuális termékeinek világszintű forgalmazási és újrabemutatási jogait, így a koncertfilm újrabemutatását is az életmű újrahasznosításának részeként kezelték. Tudomásom szerint Brian May személyesen javasolta a Sony vezetőségének, hogy ezt a filmet használják zászlóshajóként, mert szerinte nem készült jobb filmalkotás a zenekar egyetlen koncertjéről sem.
A film eredeti negatívjai szerencsére sértetlen, jó állapotban maradtak fenn a Filmarchívum raktáraiban. Elvégeztük a szükséges fizikai javításokat, majd a Nemzeti Filmintézet Film Labor munkatársai 4K felbontásban digitalizálták az anyagot.
Ezt követően hozzáférést biztosítottunk a Sony Music által kijelölt restauráló cégnek, a Sir Peter Jackson tulajdonában működő új-zélandi Park Road Post Productionnek. A digitalizálás és a restaurálás így nemzetközi csapatmunka lett: mi a megőrzésben és a precíz digitalizálásban, Peter Jackson csapata pedig a digitális restaurálásban vett részt.
A Sony a Nemzeti Filmintézet számára biztosította a világpremier lehetőségét. A filmet szeptember 15-én, majd szeptember 19-én is vetítjük az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Klasszikus Film Maratonon. Októbertől pedig a magyar forgalmazóknak köszönhetően újra látható lesz a magyar mozikban.
Origo: Jövőre lesz a tizedik Klasszikus Film Maraton. Készülnek valamilyen nagy dobással a kerek évfordulóra?
R. Gy.: A kerek évfordulók mindig fontos események, hiszen alkalmat adnak arra, hogy megünnepeljük a korábban elvégzett munkát. Már most egyeztetünk a jövő évi fesztiválról azokkal a kiváló filmalkotókkal és filmes szakemberekkel, akiket szeretnénk meghívni. Nem titok, hogy lesznek közöttük olyanok, akik már korábban is vendégeink voltak, és lesznek új vendégek is. Egy biztos: a kínálat nem lesz kisebb, mint ami eddig volt. Egyelőre ennyit szeretnék elárulni, a többivel pedig a megfelelő időpontban jelentkezünk.
