Vágólapra másolva!
Fenyő Ivánról csak a bajusz hiányzik, és tényleg megszületett benne a mai kor Jávor Pálja, Kovács Patrícia pedig friss, értelmes és bájos párja. A 9 és fél randit alapvetően a főszereplők miatt lehet élvezni, de úgy tűnik, az S.O.S Szerelem teljes stábja erőt vett magán, és kicsit jobban odafigyelt a munkájára.
Vágólapra másolva!

Egy premierhez éppúgy hozzátartoznak az ellendrukkerek, mint azok, akiknek úgyis tetszeni fog: a rokonok, a szponzorok meg a stáb, ami már önmagában nem kis társaság. A 9 és fél randi bemutatóján is lehetett látni, kik jöttek örülni és tapsolni, és kik azért, hogy inkább kiröhögjék és lehurrogják a filmet, és ettől marha jó fejnek érezzék magukat. Én ennyire azért nem vagyok kárörövendő, bármilyen rossz emlékeket is őrzök az S.O.S. Szerelem-ről. Inkább csak reménykedtem, hogy annyira azért nem fogok szenvedni. Miért is lenne vicces, ha tovább zuhan a magyar szórakoztató filmek színvonala?

De Sas Tamás sosem volt az az egyszerű figura, akit könnyen le lehet írni. Egy szuper filmmel debütált (Presszó), amit sosem fogok neki elfelejteni. Aztán jött néhány egyszerűbb közönségfilmmel (Rosszfiúk, Kalózok), amiket talán akkoriban nem fogadtunk ujjongva, de ma már rendes, tisztességes iparosmunkának látnánk őket. A bántóan rossz ízlés és a hányaveti feldolgozás vádja biztosan nem érheti őket. Aztán megint kísérletezni akart, megcsinálta a Szerelemtől sújtva című egyszemélyes filmet. Hát, nem ez volt a legsikeresebb vállalkozása, de cikinek sem nevezném ma már. És jött az Apám beájulna... Akkor hördült fel először a sajtó, én csak az S.O.S. Szerelem-nél álltam be a kórusba.

De most nem lep meg, hogy a 9 és fél randi egyáltalán nem rossz, néhol egyenesen kellemes. Először is szép, úgy, ahogy egy romantikus filmnek lennie kell. Szépek a szereplők, szép a nyári Budapest, többnyire jók a helyszínek. Nem fogok folyton visszafelé tekintgetni, de most újra vetítik az S.O.S.-t a tévében, és már ott nem értem az egészet, hogy főszereplő nőnek hogy lehetett ennyire nem vonzó, nem hamvas, nem fiatal, nem szép nőt választani. Vagy hogy nem lehetett úgy öltöztetni, sminkelni és világítani, hogy az ellenkezője legyen? Kovács Patríciával már itt nyert ügyük van. Gondolom, a fiúk sem fognak vitatkozni azzal, hogy jó rá nézni.

És a lányok is egyetértenek majd, hogy Fenyő Iván tényleg sztár-alkat. Nemcsak azért, mert könnyen megszereti az ember, hanem mert nem olyan egyszerű, hogy jól néz ki, és kész. Nincs annál zavaróbb, mintha egy szép ember minden percben tudatában van a szépségének, és érzékeli a hatását. Ez iszonyú illúzióromboló. Kovács Patrícia és Fenyő Iván úgy szépek, hogy amikor valakire ránéznek, akkor azzal vannak elfoglalva, nem saját magukkal. És ha a főhősök rendben vannak, a filmet már van miért nézni.

Forrás: [origo]
Herczeg Adrienn és Fenyő Iván a filmben | Nézd meg az előzetest!


A sztori is egészen életszerű: egy elszállt íróról szól, akinek rá kell jönnie, hogy nincs oka ekkora önbizalomra. A körítés, hogy ehhez meg kell írnia egy szingli-könyvet, ahhoz pedig 10 napot át 10 nővel kell randiznia, olyan amerikai találmány, amit egy hollywoodi filmtől simán benyelünk. Itt még kicsit erőlködni kell, hogy lemenjen a torkunkon. De annak a nézőnek, aki havonta egyszer megy el moziba, nem hiszem, hogy sok gondja lesz vele.

Gondom nekem is inkább az eltúlzott karakterekkel van: az ország legjobb fiatal színésznőivel, akik egy jelenetben szerették volna megmutatni, hogy mennyire tehetségesek. Túl sok erőlködéssel, kevés sikerrel. A Katona József Színházban izgalmasak és sok arcúak: Jordán Adél, Pelsőczy Réka, Rezes Judit, Pálmai Anna, itt nem volt mögöttük igazi emberi tapasztalat, csak a külsőségek. És Jordán Adélnak nem szabadna még egy buta libát eljátszania.

Forrás: [origo]
Rezes Judit a 9 és fél randi-ban | Nézd meg az előzetest!


Egyébként szép dolog Sas Tamástól, hogy vannak nők, akikhez több éven keresztül ragaszkodik: Söptei Andreát a Presszó-ból hozta magával, Gáspár Katát az Apám beájulná-ból, Kovács Patríciával a Szerelmtől sújtva óta dolgozik rendszeresen. Stefanovics Angélát sem először hívta szerepre, de most belőle tudta kihozni a legtöbbet - pedig lassan ez sem lesz könnyű. Angélát (mindenki Emeséjét) szintén a beskatulyázás réme fenyegeti, de itt most sikerült a tőle megszokott figurát egy kicsit még közelebb hozni a néző szívéhez. A XXI. század Turay Idája válhatna belőle, ha elég feladatot és legalább ennyi odafigyelést kapna a filmesektől. Szávay Viktóriának is régóta jár a filmkarrier, de utószinkronnal nem fog sikerülni. A kellemetlen, hamis hangzás teljesen tönkretette a legfontosabb jelenetét.

A férfiak itt most háttérbe szorultak, csak Hevér Gábor és Gáspár Tibor kapott fontosabb epizódszerepet. Én nem bírom, ha egy fiú aranyos, hát még, ha aranyoskodik, úgyhogy Hevér Gáborért nem tudok lelkesedni, Gáspár Tibornak pedig nyilvánvalóan nem ez volt az a szerepe, amivel beírta magát a filmtörténetbe.

Forrás: [origo]
Hevér Gábor és Fenyő Iván a 9 és fél randi-ban | Nézd meg az előzetest!


Mivel az S.O.S. Szerelmet és a 9 és fél randi-t egy stáb készítette (azonosak a producerek, a rendező, az operatőr, a zenei vezető, a szereplők java része, és még biztosan sok stábtag), így mindannyiukra vonatkozik, hogy valóban sok hibájukból tanultak. Ez ritka, és szép dolog. Amiben még fejlődni kell, az a hang és a zene. Az utószinkron egyszerűen fülsértő, és le merném fogadni, hogy a laikus is észreveszi, legfeljebb nem tudja, hogy mi zavarja. A zenének pedig éppúgy hozzá kell tennie egy új gondolatot a szöveghez, ahogy a képnek. Itt egyelőre csak aláhúzza, amit amúgy is látunk a vásznon, és ezáltal nevetséges lesz.

A marketingesek is tanulhatnának abból, hogy milyen a jól elhelyezett termék egy filmben, ha beülnének egy átlagos vetítésre, de úgy látszik, nekik még időre van szükségük. Legalább már nem ott tartunk, hogy a film összes szereplője egyforma márkájú autóval közlekedik, és nem mondják ki a csokoládé nevét, csak feltűnően leteszik az asztalra. A férfidezodor hirdetői egyértelműen kishitűek, ha azt hiszik, ennyit kell magyarázni, amit naponta látunk a reklámban, és a rádióadó szignálját is bőven elég lett volna egyszer teljes terjedelmében leadni.

Magyar filmnél nem lep meg, de még mindig zavar, hogy a szereplők vadiúj, ropogósan friss ruhában jönnek-mennek, de értem, hogy az a cél, hogy a reálisnál egy kicsit jobban nézzenek ki, hogy a nézőnek legyen mire áhitoznia. Azt valahogy nálunk még egyetlen rendező sem ambicionálta, hogy esetleg divatot teremtsenek, vagy hogy rafináltan, "nemtörődöm" módon legyenek sikkesek. A helyszínekkel, filmbeli lakásokkal ugyanez a helyzet. Minden sokkal naprakészebb, tisztább, csillogóbb, mint a valóságban, még a bevárosi bérház gangja is.

Csak egy kérdésem maradt: az egyik utolsó jelenetben, ahol a nőkoszorú teljes létszámban felvonul, mindenki ugyanabban a cuccban jelenik meg, amiben jópár jelenettel előtte. Attól félt talán a jelmeztervező, hogy nem fogjuk megismerni őket? Éppen az tetszett addig, hogy ezúttal nem néztek teljesen hülyének. Ha a 9 és fél randi-nak nem is célja, hogy újat mutasson, nézzen ki így a magyar szórakoztató tucatfilm, és nekem nem lesz bajom vele. Legfeljebb egy idő után már az eredetiséget is számon fogom kérni.