Lehet, hogy már láttuk az év legjobb filmjét

Lassan eltelik az első félév, tavaly ilyenkor már látta a világ a később Oscar-díjat nyert Mad Maxet, az Agymanókat és a Saul fiát is. Hollywood az év végére tartogatja a nagyágyúkat, de ettől még nem kizárt, hogy már láttuk az év legjobb filmjeit és legemlékezetesebb színészi alakításait. Kristen Stewart egy kategóriába kerülhet Meryl Streeppel és Julianne Moore-ral, a fekete színészek mellőzése miatti hiszti pedig, úgy tűnik, nem ismétlődik meg újra.

Nyakunkon a június, az amerikai stúdiók most hónapokig csak popcornfilmeket küldenek a moziba, és szeptember elején, a Telluride-Velence-Toronto filmfesztivál-trióval veszi kezdetét az Oscar-szezon. Az utóbbi időben azonban megnövekedett az első félév jelentősége is, hiszen tavaly ilyenkor már látta a világ a később a legtöbb Oscar-díjat nyert Mad Max - A harag útjá-t, a legjobb külföldi film díját bezsebelő Saul fiá-t, a legjobb animációs filmnek választott Agymanók-at, illetve a legjobb dokumentum Oscar-szobrát kiérdemelt Amy-t is.

Nemes Jeles László a Saul fiáért elnyert Oscar-díjjal Forrás: Academy of Motion Picture Arts and Sciences

Egy évvel korábban még erősebb volt az első félév: a Sráckor, a Whiplash és A Grand Budapest Hotel mind 2014 első hónapjaiban indultak világhódító útjukra. Nézzük, idén mely filmek szuflája tarthat ki 2017 februárjáig!

A Riviéra után a következő állomás Hollywood?

Alig ért véget a cannes-i filmfesztivál, de máris látszik, hogy idén nem lesz túl nagy átfedés a Riviérán kitüntetett és az Amerikában is szobrokat gyűjtő filmek között. A versenyben nem volt egy Carol-, egy Foxcatcher- vagy egy Az élet fája-típusú film sem, ami labdába rúghatna az Oscarért, de az nem kizárt, hogy a nagy meglepetésre második Arany Pálmáját begyűjtő Ken Loach 80 éves korára válik először Oscar-esélyessé.

Ken Loach az Arany Pálma-díjjal a 2016-os cannes-i filmfesztivál záróceremóniáján Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

A szociális ellátórendszer ellen egyszemélyes háborút indító asztalos története, az Én, Daniel Blake (I, Daniel Blake) ugyanis könnyen a Bernie Sanders-támogatók (márpedig belőlük van pár Hollywoodban) kedvenc filmje lehet. Ráadásul, aki látta, annak biztosan nem maradt szárazon a szeme a végére - erre már lehet építeni egy Oscar-kampányt.

Más kérdés, hogy Hollywoodot általában nem különösebben szokta érdekelni a brit munkásosztály problémáit firtató realizmus, bár akadt már ellenpélda; 1996-ban Mike Leigh szintén Arany Pálmát nyert a Titkok és hazugságok-kal, és utóbb a legfontosabb Oscar-kategóriák közül ötben is jelölték. Az Én, Daniel Blake-ben megvan a potenciál ezt a bravúrt megismételni, csak egy ügyes Oscar-kampányra van szükség, amit a korábban a Sráckor-t is futtató IFC/Sundance Selects tervez is.

Hayley Squires és Dave Johns az Én, Daniel Blake című filmben Forrás: Vertigo Média

Az Én, Daniel Blake-kel ellentétben a többi cannes-i díjnyertesnek maximum a legjobb külföldi film kategóriában van esélye, de a Saul fiá-hoz fogható biztos befutó az idén nem tűnt fel. A románokat amennyire imádják Cannes-ban, annyira nincs szerencséjük az Oscarral, bár Cristian Mungiu Érettségi-je talán véget vethet a pechszériának.

Irán pedig öt évvel a Nader és Simin – Egy elválás története után újra a jelöltek közé kerülhet, ha ismét Asghar Farhadit indítják a The Salesman-nel. Arra viszont nem sok esélyt látunk, hogy az Akadémia is behódoljon Xavier Dolan cannes-i nagydíjas Juste la fin du monde-jának, bár a Marion Cotillard-Léa Seydoux-Vincent Cassel sztárparádé miatt sanszos, hogy Kanada ezt a filmet nevezi majd Oscarra.

Léa Seydoux a Juste la fin du monde című filmben Forrás: Cannes Film Festival

A díjat nem nyert filmek közül viszont érdemes odafigyelni a brazil Aquarius-ra, melynek főszereplőnője, Sonia Braga még egy legjobb színésznői jelölésig is elmenetelhet, ha az angol nyelvű alakítások mezőnye nem elég erős.

A csodálatos, német Toni Erdmann viszont, ha George Miller zsűrijének túl fura (és hosszú) volt, akkor valószínű, hogy az Amerikai Filmakadémiának is az lesz. Mindenesetre a kritikusok támogatni fogják, és a filmet a Sony Pictures vette meg, amely évek óta uralja ezt a kategóriát. Ez a cég segítette az Oscar-pódiumra a Saul fia, a Szerelem, a Nader és Simin és a Szemekbe zárt titkok rendezőjét is.

Sandra Hüller és Peter Simonischek a Toni Erdmann című filmben Forrás: Cannes Film Festival

Tavaly a Cannes-ban versenyen kívül bemutatott filmekből lett végül a legnagyobb Oscar-játékos, de az idei A barátságos óriás, a Pénzes cápa és a Rendes fickók kizárt, hogy a Mad Max és az Agymanók nyomdokaiba tudjon lépni. Woody Allen nyitófilmje, a Café Society viszont visszaköszönhet az Oscar-szezonban, ha a pedofilvádak keverte botrány addigra elül.

Az Éjfélkor Párizsban Oscar-sikerét nem valószínű, hogy meg tudja ismételni, és Cate Blanchett Blue Jasmine-beli alakításához hasonló tuti ász sincs a szereplőgárdájában, bár egy operatőri és egy forgatókönyvírói jelölést (ez lenne Allennek a tizenhetedik) könnyen begyűjthet.

Kristen Stewart a Café Society című filmben Forrás: Amazon

Ráadásul ez lehet az év, amikor Hollywood is végre elismeri Kristen Stewartot, aki két évvel ezelőtti cannes-i kirándulása (Sils Maria felhői) után az első amerikai színésznő lett, aki César-díjat, azaz az Oscar francia megfelelőjét nyert - itt az idő, hogy hazai terepen is díjazzák.

Nem csak hófehér Oscar

A cannes-i versenyprogramban nem értékelték kellően a Loving-ot, sőt sokan éppen azt vetették a szemére, hogy inkább az Oscar-szezonra kellett volna időzíteni, de biztosak lehetünk benne, hogy Jeff Nichols ízléses, visszafogott filmjéről hallunk még idén.

Ruth Negga és Joel Edgerton a Loving című filmben Forrás: Cannes Film Festival

Az eltérő bőrszínük miatt házassági tilalom alá eső szerelmespár történetét az Egyesült Államokban valószínűleg sokkal jobban fogják szeretni, mint Európában, ráadásul az idei hófehér Oscar-fiaskó után kézenfekvő is lesz, hogy egy ilyen témájú filmet jelöljenek a főbb kategóriákban, és Ruth Negga is nagy esélyes lehet a színésznők mezőnyében.

A színes bőrű színészek mellőzése miatti felháborodás épp a tetőfokán volt a januári Sundance filmfesztivál alatt, és ez segíthette is a The Birth of a Nation című film ügyét. Nate Parker főszereplőként és rendezőként is lenyűgöző teljesítményt nyújt, és az 1831-es rabszolgafelkelés szenvedélyes csatajeleneteit Mel Gibson A rettenthetetlen-jéhez hasonlítgatják, ami ugyebár öt Oscart nyert, köztük a legjobb filmnek járó fődíjat is.

Armie Hammer és Nate Parker a The Birth of a Nation című filmben Forrás: Sundance Film Festival

A film rekordáron (17,5 millió dollár) kelt el még a Sundance-fődíj megnyerése előtt, és Parker állítólag direkt azért adta el a 12 év rabszolgaság-ot és a Birdman-t is Oscar-díjig vivő Fox Searchlightnak, hogy nagyobb esélye lehessen a díjszezonban.

Véget ér-e a klasszikus stúdiók uralma?

Pedig a Netflix és az Amazon állítólag többet is ajánlott a The Birth of a Nation-ért, de intő példa lehetett tavalyról a Beasts of No Nation, amit hiába láttak rengetegen a Netflixen, de a párhuzamos mozibemutató teljes érdektelenségbe fulladt, és még Idris Elbának sem sikerült kikampányolni egy Oscar-jelölést, pedig egyrészt nagyon megérdemelte volna, másrészt azzal elkerülhető lett volna az egész hófehér Oscar balhé.

Idris Elba a Beasts of No Nation című filmben Forrás: Netflix

Idén kicsit vissza is fogták magukat, és nem vásároltak be úgy, mint az Amazon, ami az idén Cannes-ban már megkerülhetetlen tényezővé vált (Woody Allen Café Society-je mellett Jim Jarmuschtól a Paterson-t, Asghar Farhaditól a The Salesman-t és Nicolas Winding Refntől a Neon démon-t is ők forgalmazzák), és a Sundance egyik legnagyobb Oscar-esélyesére is lecsaptak.

A Manchester by the Sea-t Kenneth Lonergan rendezte, akinek a nevéhez két korábbi remekmű, a Számíthatsz rám (két Oscar-jelölés) és a csak rengeteg viszontagság után moziba került Margaret is fűződik. Ezúttal Casey Afflecket juttathatja Oscar-jelöléshez, aki egy magányos fickót alakít, aki bátyja halála után az unokaöccsének a törvényes gyámja lesz – a film az év eddigi legjobb kritikai átlagát produkálta, és a Sundance filmfesztiválon meglett férfiak is bömbölve jöttek ki róla.

Casey Affleck a Manchester by the Sea című filmben Forrás: Sundance Film Festival

Az Amazon forgalmazza Whit Stilman Jane Austen-adaptációját, a Love & Friendship-et is, ami 25 év után újra Oscar-jelölést hozhat az excentrikus Stilmannek, sőt akár egy legjobb színésznői jelölést is az eddig nem éppen nagy színészi tehetségként ismert Kate Beckinsale-nek.

Tarolni nem fognak, de egy-két jelölés leeshet

Inkább a Golden Globe komédia kategóriájában kerülhet elő újra a Coen testvérek habkönnyű idei filmje, az Ave, Cézár!, bár az eddig tizenháromszor jelölt, de botrányos módon még egyszer sem nyert Roger Deakins operatőri munkája simán megérdemelne egy Oscar-jelölést. A szereplők közül Tilda Swintonért és Ralph Fiennes-ért lenne érdemes a mellékszereplők mezőnyében kampányolni, bár ők másik együttműködésükkel, A Bigger Splash-sel még inkább díjra érdemesek lennének.

Ralph Fiennes és Tilda Swinton A Bigger Splash című filmben Forrás: Big Bang Media

Túl könnyednek fogja találni az Akadémia a Maggie's Plan című elragadó párkapcsolati komédiát is, bár Julianne Moore minden jelenetet lenyúló, dán akcentussal beszélő exfelesége jó lehet egy legjobb női mellékszereplő jelölésre.

Ha pedig a szokásos neveknél tartunk, Meryl Streep számíthat a huszadik Oscar-jelölésére, hiszen a Florence: A tökéletlen hang-ot már bemutatták Angliában, és a kritikusok kifejezetten dicsérték az alakítását.

Meryl Streep a Florence: A tökéletlen hang című filmben Forrás: Freeman Film

A blockbusterek közül az Amerika Kapitány: Polgárháború és a Deadpool esélyes lehet a technikai kategóriákban, míg a Zootropolis - Állati nagy balhé és a Kungfupanda 3 iránti lelkesedés egy-egy legjobb animációs film jelölést eredményezhet. Az animációs kategóriában a legnagyobb konkurenciájuk a pár hét múlva vetített Pixar-újdonság, a Szenilla nyomában, illetve egy inkább felnőtteknek szóló csoda, a Cannes-ban bemutatott, a legendás japán Studio Ghiblivel együttműködésben készült, párbeszéd nélküli A vörös teknős (La tortue rouge) lehet.