Delíriumos éjszaka Csányi Sándorral

Füstös félhomályban bolyongtunk a Gellért szállóban, ahol Sipos József újabb Márai-adaptációt forgatott. Az Eszter hagyatéka után most az író Kaland című kisregényét filmesíti meg, ezúttal is a legjobb magyar színészekkel. A szecessziós falak között Marozsán Erika és Csányi Sándor váltottak csókot, Eperjes Károly mutogatta a szakállát, és a Derrickből ismerős osztrák főszereplő mesélt arról, hogy mekkora megtiszteltetés Márait játszani.

Kicsit olyan, mintha túl korán érkeztünk volna egy buliba: pár ember lézeng a helyszínen, de még sehol az éjszaka varázsa, amikor minden más dimenzióba kerül. Este nyolckor, a Gellért szálló báltermében még komótosan készülődik a stáb. Keresik a kamerának legjobb szöget, félgőzzel pöfékel a füstgép, és a főszereplő Marozsán Erika hajcsavarokkal, köntösben suhan át a színen.

Az egyik technikus magán felejtette az Üvegtigris 3 stábpólóját, abban bütyköli a kamerát. "Ez volt az utolsó forgatásod?"- kérdezem. "Nem, Angelina Jolie-val is dolgoztam" - válaszolja. És már jönnek is a sztorik, hogy milyen volt, amikor Angelina Esztergomban felkapott egy kellékpuskát, és úgy játszott vele, mint egy gyerek. A stáb meg udvariasan asszisztált hozzá: a földre vágták magukat, hadd legyen teljes a játéka. Azt már Pisti sem tudja, ki lophatta el Brad Pitt kameráját, de nem csodálkozott, "Mindent széthagytak" - mondja.

Közben az operatőr, Gózon Francisco megtalálja a két kamerának tökéletes szöget, és elkezdődik a világítás. A Gellért hatalmas csarnokának eldugott zugában sejtelmes homály készül, ahol a két szerelmes - Marozsán és Csányi - csókot lophatnak egymástól, és előkészíthetik a szökésüket. A világítás alatt a rendező, Sipos József is ráér pár mondatra: "Nem akarok egy régi, poros filmet csinálni, úgyhogy nem ragaszkodunk szigorúan a korhűséghez" - mondja. "Modern filmet szeretnénk, amely csak felidézi a korszak hangulatát." Ennyiben a Kaland különbözni fog attól is, amit korábbi két Márai-adaptációjában (az Eszter hagyatéká-ban, és a Titkos szám című, még be nem mutatott tévéfilmjében) Sipos eddig csinált.

Nézz még több képet a Kaland forgatásáról! | Fotó: Hektor

"Egy trilógia befejező fejezetének szánom a Kaland-ot, és azt gondoltam, ezért most legyen egy kicsivel több szó a hétköznapi emberek problémáiról" - magyarázza. "Az volt a célom, hogy populárisabb legyen. A történet először kisregény formájában jelent meg, aztán lett belőle színdarab, egyszer tehát már eljutott a szélesebb közönséghez. A maga idejében - közvetlenül a második világháború előtt - körbejárta Európát, és mindenhol nagy sikerrel játszották. Ez a film sem csak azoknak szól majd, akik már olvastak Márait, hanem azoknak is, akik még sosem vették a kezükbe a könyveit."

Közben váratlanul betoppan Eperjes Károly, akinek ma nincs is jelenete. Csak a szakállát jött megmutatni, hogy jó lesz-e a szerephez. "Egész különleges szerep a Szekeres professzoré" - mondja. "Nemcsak barátja és munkatársa a főszereplő Kádár doktornak, hanem tulajdonképpen a lelkiismerete is - ez elhangzik a műben. Ő teszi helyre Kádár professzort, és egy egész finom, hogy úgy mondjam, irgalmas véget produkál a történetnek."

Eperjes Károly és Sipos József | Nézz még több képet a forgatásról! | Fotó: Hektor

A Kaland ugyanis alapvetően Kádár professzor története. Egy sikeres középkorú orvosé, aki azt hiszi, mindent elért az életben. Egy klinika vezetője, és egy fiatal, ragyogóan szép nő férje - mindaddig, amíg az utódjául kiszemelt Zoltán doktor le nem csapja a kezéről, és hamarabb nem próbál a nyomdokaiba lépni, mint ahogy Kádár sejtette. Akkor egy világ omlik össze benne.

Nyilvánvalóan adódik a kérdés, hogy miért nem Eperjes játssza a főszerepet, ha korban és alkatilag is passzol hozzá. "Maga tud valamit" - mosolyog sejtelmesen. "Először valóban azt kínálták fel, de én a Szekeres karakterébe szerettem bele. Nem nagyképűségből mondom, de azt is el tudnám játszani. De a Szekeresé egy nagyon izgalmas karakter, és nem mindig a nagyobb szerep a jobb. Szabó Pistától hallottam egyszer egy történetet, amelyben Humphrey Bogartot kérték fel egy apró szerepre. És ő azt mondta: 'Nem az a lényeg, hogy mekkora a szerep, hanem hogy ki viseli a néző szenvedését.'"

Kádár doktor szenvedéseit pedig ezúttal egy osztrák színész, Gerd Böckmann viseli, aki a német koprodukciós partner miatt került a filmbe. Az ORTT és a TV2 mellett ugyanis egy német cég is beszállt a filmbe, és a külföldi finanszírozó gyakran ragaszkodik a külföldi főszereplőhöz, mert a produkció így jobban forgalmazható azon a bizonyos nyelvterületen. Böckmann pedig tökéletesen illett a képbe, Sipos József szerint. "Amikor megjelent a megbeszélésen a bécsi Sacher Hotel előtt egy Ferrarival, és néztük Franciscóval, ahogy körberajongják, rögtön tudtuk, hogy ő az. Mivel a vendégei voltunk, kaptunk egy különtermet a Sacherben, ahol azonnal előadta, hogy Márait bármennyiért vállalja, mert az neki megtiszteltetés."

Gerd Böckmann | Nézz még több képet a forgatásról! | Fotó: Hektor

A fiatal, gyönyörű feleséget Sipos kezdettől Marozsán Erikával képzelte el, "mert pontosan olyan korú, mint a szerep, és megvan benne az a tűz és az az izgalom, amely szükséges Anna karakteréhez" - mondja. Zoltán doktorra pedig három jelöltje volt, akik közül a külföldi partner választotta Csányi Sándort.

Közben ők ketten már el is készülnek a ruhával, a frizurával és a sminkkel, és kezdődhet a titkos légyott próbája. Mi pedig elcsípjük a film jelmeztervezőjét, Breckl Jánost, aki nélkül az utóbbi harminc évben alig készült film Magyarországon. A filmes jelmeztervezők doyenje, de azt mondja, nyugodtan hívjuk csak "ruhásnak". "Ez egy kis költségvetésű film" - meséli, "vagyis nem volt pénz arra, hogy ruhákat tervezzünk és varrassunk. Hozott anyagból kellett dolgozni, részben az én saját ruharaktáramból, részben pedig a Filmgyárból. De bármennyire is dolgoztam korábban ezzel a korral, azért újra és újra utána kell nézni a részleteknek."

Breckl János | Nézz még több képet a forgatásról! | Fotó: Hektor

Ő is elmondja, hogy a jelmezeknél nem a korhűség volt a legfontosabb szempont, hanem hogy hangulatában idézzék a negyvenes éveket. Marozsán Erika kék báli ruháját például egy mai boltban vették, és kis átalakítással lett belőle korabeli toalett. Adtak hozzá egy fehér szőrmekeppet is, ami abban az időben népszerű viselet volt. "Ha a haj és a smink korhű, és a kiegészítők eredetiek, senki nem mondja meg, hogy a ruha nem az adott korból származik, mert az összhatás a fontos" - magyarázza Breckl.

Persze az ő készlete (amely egy 400 négyzetméteres raktárt és egy 200 négyzetméteres pincét tölt meg) sok eredeti ruhát is tartalmaz, amelyeket az Ecseri piacon, vagy jártában-keltében gyűjtött be. Sok darabot vett meg úgy, hogy még azt sem tudta, mikor használja majd fel őket. "Most tartok ott, hogy már nem látom át, mi mindenem van. Várok egy nagyon lelkes gyakornokra, aki nekilátna a katalogizálásnak" - meséli nevetve. "Előfordul, hogy hiába jut eszembe egy jó darab, egyszerűen nem találom meg, akkora hegyek alól kellene kibányászni."

Marozsán Erika és Csányi Sándor | Nézz még több képet a forgatásról! | Fotó: Hektor

A sminkbe eközben befut Ubrankovics Júlia, akit Bacsó Péter Majdnem szűz című filmjében láttunk utoljára. Kiderül, hogy azóta szinte nem is él Magyarországon: fél évig Hamburgban volt ösztöndíjjal, egy évet pedig Amerikában - New Yorkban és Los Angelesben. Most már mindkét országban van ügynöke, és azt újságolja, hogy hamarosan egy amerikai thriller főszereplője lesz. A film címét nem árulja el, de azt igen, hogy egy kelet-európai bevándorlót játszik majd, aki csatlakozik egy katonai szervezethez. A Kaland-ban egy kisebb szerep jutott neki: Klárát játssza, aki a Nagy-Kálózy Eszter alakította grófnőnek a barátnője.

A sminkszobában ekkor már Tordai Terit sminkelik, Eperjes nála is megáll egy kicsit beszélgetni. Itt sikerül még elcsípnünk, hogy valamit áruljon el Szabó István filmjéről, Az ajtó-ról is. "Nagyon jó forgatás volt, nagyon szerettem! Martina Gedeck és Helen Mirren is kitűnő kolléga. Úgy haladtunk, mint kés a vajban " - mondja, de többet nem lehet belőle kihúzni.

Eperjes Károly | Nézz még több képet a forgatásról! | Fotó: Hektor

A szerelmi jelenet közben összeáll a Kaland-ban, és elkezdik felvenni. Csányi minden felvételnél egyre lazább és letisztultabb, egyre kevesebb eszközzel játszik. Amikor a rendező szerint már elég, Marozsánnal még szeretnének egy újabb variációt kipróbálni.

"Minden promózás nélkül, ez egy nagyon szép történet" - mondja később. "Jó érzés visszamenni kicsit egy Máraiba, és újraélni, hogy a tisztesség még jelent valamit, vagy ha ember a szavát adja. Amikor például a karakterem beleszeret a mentora feleségébe, és elszöknek, akkor előbb külön városban élnek, és csak akkor találkozhatnak, amikor a válás már lezajlott. Mi nem így élünk ma, ezért jó néha elhinni, hogy volt olyan kor, amikor még a becsület és az adott szó számított."

Marozsánnal lassan összeszokott páros lesznek, hiszen már a Rokonok-ban is epekedett érte, és az elmúlt hónapokban is együtt próbálták a Cabaret-t. De kiderül, hogy még korábban találkoztak először. "Mundruczó Kornél El Robador című főiskolai filmjében játszottunk először együtt. Ez egy 25 perces brazil szappanopera-paródia volt, amelynek Zsótér Sándorral együtt írták a forgatókönyvét. Nagyon jó élmény volt" - meséli.

Marozsán Erika és Csányi Sándor | Nézz még több képet a forgatásról! | Fotó: Hektor

De azóta is ugyanazon vitáznak. "Erikában van valami elképesztő szabadság. Nagyon jól működnek az ösztönei, és képes arra, hogy teljesen eldobja az agyát. A Cabaret-ban, és itt, a Kaland-ban is azon vitatkozunk, hogy csak az érzelmek után menjünk-e, vagy gondoljuk végig, hogy ez a jelenet mit képvisel abban a folyamatban, amelyen a szereplők végigmennek. Persze az utóbbit én képviselem. Ma este például arról próbáltam győzködni, hogy ez az a jelenet, amelyre a film végülis épül, erre kell emlékezniük a nézőknek, amikor a későbbi bonyodalmak megtörténnek. Úgyhogy nagyon felfokozottnak kell lennie. De Erika minden gondolatomra csakis érzelmi érvekkel válaszol, és a vége az lesz a vitánknak, hogy én azt mondom: Jól van, akkor neked van igazad."

Ezalatt megérkezik frakkban Gerd Böckmann is, aki viszont csak csodálja Marozsánt. "Erika remek színésznő, és egy ritka egyvelege a szépségnek, a tehetségnek és a humornak. Az első perctől kezdve nagyon jól kijövünk egymással, könnyű vele dolgozni" - mondja.

És az is igaz, amit Sipos mesélt még a forgatás kezdetén, hogy elsősorban Márai miatt vállalta a szerepet. "Nagy tisztelője vagyok Márainak. Azon szerencsések közé tartozom, akik már a kilencvenes években olvashatták őt, amikor A gyertyák csonkig égnek megjelent nálunk. Akkoriban annyira lelkesedtünk érte, hogy folyton azt kérdeztük egymástól: hogy-hogy nem ismertük őt korábban? Később tapasztaltam, hogy a magyarok sem nagyon ismerik. Aztán elolvastam az Eszter hagyatéká-t, az Egy polgár vallomásai-t, utánaolvastam az életének, és megtudtam, hogy Amerikába emigrált. Én egy olyan kaliberű írónak tartom, mint Csehovot, vagy Arthur Schnitzlert. Komolyan mondom."

Gerd Böckmann | Nézz még több képet a forgatásról! | Fotó: Hektor

Sipos József is fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy bár könnyen befogadható filmet készít, a mű attól még nagyon összetett. "Ez egy többrétegű történet. Van egy alaphelyzet: egy szerelmi háromszög. Ennek egyik tagja egy idősebb férfi, aki fiatal nőt vett feleségül - ez ma is így van a világban, hogy az idősödő férfiak szeretnek fiatal nőket elvenni, ami később rengeteg problémát okoz nekik. Erről nagyon szépen beszél Márai, mint ahogy arról is, hogyan változik a világ körülöttünk, és hogyan veszik át a nemzedékek a korábbi nemzedékek helyét. De szó van itt arról is, hogy érdemes-e mindent vállalni a hivatásunkért, vagy éljünk-e inkább a családunknak."

Böckmann pedig hozzáteszi: "Ha már Schnitzlert említettem, abban is hasonlítanak, hogy mindketten nagyon jól ismerték az emberi természetet. Például, ahogy a véletlenek befolyásolják az életünket, vagy ahogy a kis hibáknak végzetes következményei lehetnek. Ezek ebben a darabban is felfedezhetők."

Csányi, Nagy-Kálózy Eszter, Marozsán, Böckmann | Nézz még több képet! | Fotó: Hektor

De az ő karaktere, Kádár professzor a mai jelenet szerint még mit sem sejt. Egy jótékonysági bálra érkezett, ahol a miniszterrel kell megjelennie, és nem tudja, hogy a felesége eközben csak Zoltán doktort keresi a szemével, meg egy eldugott sarkot, ahol bizalmasan beszélhetnek. Meg is érkezik az előkelőnek öltözött statisztéria a terembe, és jönnek frakkos zenészek is, köztük Berkes Gábor, a film zeneszerzője.

A sarokban Szilágyi Tibor tanulja a miniszter szövegét, és elárulja, hogy nem idegen számára a szerep. "Van egy olyan intellektuális alkatom, amellyel főleg vezető értelmiségieket és királyokat játszottam. Szegény parasztot viszonylag ritkán - szoktam is mondani. Pedig az idei a 45. évadom színházban, ami azért nem semmi."

Szilágyi Tibor | Nézz még több képet a forgatásról! | Fotó: Hektor

Megtelik a terem a statisztákkal, és a színészek a bevonulásukat próbálják. Eperjesen, és a filmben fontos szerepet játszó Törőcsik Marin kívül minden szereplő itt van. Várakozó nyüzsgés tölti meg a teret. Mindenkinek van valami dolga, de senki sem feszült, inkább csak izgatott, és ezáltal a bálnak az az igazi ünneplő, emelkedett hangulata is meglesz, és benne lesz a filmben.

Nehéz elhinni, hogy Sipos József komolyan mondta pár órával korábban: "Nem biztos, hogy tovább folytatom a filmkészítést. Azt gondoltam, a Kaland-ot még megcsinálom, de a jövőre vonatkozóan még a lehetőséget sem látom ilyen típusú filmekre. Itthon szinte egyáltalán nem, külföldön talán, de abban sem nagyon hiszek. És az is benne van, hogy túl nagy árat fizetek én azért, hogy ezt csinálom. Az életemnek nagyon nagy részét adom oda. A Kaland-ban is benne van: egy idő után az embernek el kell gondolkodnia azon, hogy hogyan tovább. Van négy fiam, nagy családom, és úgy érzem, itt az idő döntenem, hogy a munka vagy a család a fontosabb." A Márai-trilógia mindenesetre még elkészül, és bár tévéfilmnek indult, várhatóan a mozikban is láthatjuk egyszer.