A dánok hátán vett lendületet Hollandia

Vágólapra másolva!
Európai rangadónak indult az E csoport első mérkőzése, ehhez képest a dánok csak az első félidőben bírták a hollandok által diktált iramot. A második félidő első percében a vébé eddigi legviccesebb góljával szerzett vezetést Hollandia, ezt követően pedig végképp az történt a pályán, amit ők akartak. Robben hiánya a második játékrészben már egyáltalán nem érződött, Eljero Elia pedig a torna nagy felfedezttje lehet.  
Vágólapra másolva!

Labdarúgó-világbajnokság, E csoport, 1. mérkőzés
Hollandia - Dánia 2-0 (0-0)
Johannesburg, Soccer City Stadion
vezette: Stephane Lannoy (francia)
Hollandia: Stekelenburg - Van der Wiel, Heitinga, Mathijsen, Van Bronckhorst - Van Bommel, De Jong (De Zeeuw 89.), Kuyt, Sneijder, Van der Vaart (Elia 67.) - Van Persie (Afellay 77.)
Dánia: Sörensen - Jacobsen, Agger, Kjaer, S. Poulsen - Enevoldsen (Grönkjaer 56.), C. Poulsen, Kahlenberg (Eriksen 73.), Jörgensen, Rommedahl - Bendtner (Beckmann 62.)
gól: S. Poulsen (46., öngól), Kuyt (85.)
sárga lap: de Jong (44.), van Persie (48.), ill. Kjaer (63.)

Hollandia is megkezdte szereplését a világbajnokságon, így Argentína, Anglia és Németország után újabb esélyes mutatkozott be Dél-Afriában. Az első félidőben a dánok még fel tudták tartóztatni a hollandokat, a második játékrészben azonban egy, a magyar válogatottat 1997-ben pótselejtezőhöz segítő helsinki bohózathoz hasonló eseménysor végén Sneijderék megszerezték a vezetést, azt követően pedig a szokott magabiztossággal nyomták el a fel-fellángoló dán próbálkozásokat.

A hollandokkal szemben a dánokról szinte senki nem beszélt a meccs előtt, és úgy tűnik, hogy utána sem fog. Nekik nincsenek világsztárjaik, csak néhány olyan játékos (Tomasson, Bendtner, Grönkjaer, Agger), akiket azért ismernek a rutinosabb drukkerek. Ők azonban kevésnek bizonyultak a szemmel láthatóan gyorsabb, képzettebb és erősebb hollandokkal szemben.

Holland fölény dán helyzetekkel

Az európa rangadó címkéhez képest nem mondhatni, hogy viharos támadásokkal kezdődött a mérkőzés, inkább a hollandok mentek előre, a dánok jobbára védekeztek. Az első tíz percben három kapura lövést jegyezhettünk fel, ezek közül azonban csak Kuyt 18 méterről leadott lökete dolgoztatta meg Sörensent, aki csupán másodszorra tudta megfogni a fickándozó Jabulanit.

A holland támadások szinte kivétel nélkül Sneijderen futottak keresztül, ő osztogatott jobbra-balra Kuytnek és Van der Vaartnak. A dánok próbálták minél jobban feltolni a védekezésüket, és minél előbb megakasztani a sok passzból építkező holland támadásokat. Ezek közül először egy Van Persie-Van der Vaart akcióból alakult ki igazán komoly helyzet, de egy dán láb az utolsó pillanatban még bele tudott nyúlni. Egy perccel később megint Van der Vaart próbálkozott, egy méterrel szállt mellé a lövése.

Huszonhat percnek kellett eltelnie, hogy a dánok is veszélyeztessenek: Rommedahl beadását Bendtner fejelte fél méterrel a holland kapu mellé. Sneijderék lelkesen daráltak, de igazán egyszer sem tudták megbontani a dán védelmet, a megindulásokat akár szabálytalanságok árán is megakadályozták a dánok. Akik aztán egy-egy gyors kontrával eljutottak a holland kapuig, és még veszélyes lövésekre (például Rommedahl vagy Kahlenberg révén) is futotta az erejükből.

Hiába birtokolták jóval többet a labdát a hollandok (62-38% volt a javukra fél óra után), a dán kontrákban több volt a veszély. A hollandok nem tudták olyan gyorsan átvinni a labdát a dán térfélre, hogy a skandinávok ne tudtak volna idejében visszazárni. Így pedig nem alakulhatott ki létszámfölény, az egy az egy elleni párharcokban pedig a dán védők nagyon jól álltak a lábukon, sem kicselezni, sem lebirkózni nem lehetett őket.

Johannesburg a dánok Helsinkije

Ami nem sikerült a holland támadóknak, azt összehozta a dán védelem: egy előre vágott labdára Van Persie indult el a második félidő 30. másodpercében, Sörensen fölöslegesen, ráadásul nagyon rosszul jött ki, Van Persie megtartotta, középre csavarta, Simon Poulsen pedig tartva a mögötte érkező Kuyttől Agger hátára fejelte a labdát, ahonnan az a kapufát érintve a hálóba pattogott. Szórakoztató találat volt, még Poulsen is vigyorgott, nyilván csak kínjában. Nekünk pedig eszünkbe juthatott a finnek elleni 97-es meccs, amikor az utolsó percben hasonló körülmények között szereztük meg a győzelmet.

Öt perccel később akár már kettővel is mehettek volna a hollandok: Kuyt forintos labdájával Van Persie gyalogolhatott be a dán tizenhatoson belülre, azonban maga sem tudta, hogy mihez akar kezdeni a helyzettel, így hosszan tolta meg a labdát, ami Sörensen közreműködésével végül a holland támadóról ment ki.

Forrás: AFP

Sneijder ezúttal is fazont szabott a holland támadójátéknak

Aztán helyzet itt (Kjaer fejelt mellé), helyzet ott (Van der Vaart perdítését fogta Sörensen), de alapjaiban nem változott a játék képe, a hollandok birtokolták többet a labdát, a dánok pedig két támadó behozatalával próbálták veszélyesebbé tenni támadójátékukat - kevés sikerrel. Ez inkább a hollandoknak sikerült, akiknél a frissen beállt Elia többször is komoly zavart keltett a dán védelemben. Az utolsó tíz perc pedig megint egy dán testrész főszereplésével indult: Agger vállán pattant meg Sneijder lövése, amely aztán veszélyesen csapódva lefelé végül a lécen landolt.

Öt perccel később pedig Sneijder varázslatos passza, Elia finom bokamozdulata és Kuyt szemfülessége véleg eldöntötte a meccset: az irányító pazar labdával ugratta ki a szélsőt, aki a bal kapufára gurított Sörensen mellett, a kipattanóra azonban érkezett Kuyt, aki Jacobsent és Kjaert megelőzve három méterről a hálóba passzolt.

Osztályozza a mérkőzést, a játékvezetőt és a játékosokat!