Ezért nehéz megmondani, milyen a valódi Kossuth tér

képeslap Kossuth tér Országház parlament
1905 körülről. Válogatás Tumpek Zoltán restaurátor képeslap gyűjteményéből.
Vágólapra másolva!
Hívták Városi kikötő térnek, Hajókászati térnek, Tömő térnek, Országház, Köztársaság, majd újfent Országház térnek, ma pedig mindenki Kossuth Lajos nevével köti össze az ország főterét, melyet a két évig tartó munkálatok végeztével március 15-én adnak át a közönségnek. A tér átalakítása, az eredeti állapotok visszaállításának kérdése a kezdetektől heves vitákat váltott ki. Tumpek Zoltán restaurátor képeslap-gyűjteménye segíthet megérteni, miért is olyan nehéz megmondani, milyen a "valódi" Kossuth tér. 
Vágólapra másolva!
1. 1905 körüli kép a Kossuth tér legmeghatározóbb épületéről, az Parlamentről, nem sokkal átadása után. Az építkezés során, mely 1885-től egészen 1904-ig tartott, hat svédországi márvány monolitoszlop kivételével csak hazai építőanyagokat használtak, és az Országgyűlés első parlamentbeli ülését szimbolikus gesztusként a millenniumi évben, 1896-ban tartotta meg a még félkész épületben. A munkálatok teljes befejezését a tervező, Steindl Imre már nem élhette meg. Forrás: Tumpek Zoltán képeslapgyűjteménye

2. "Dunafürdők", vagyis nagy, strandolás céljára elkerített folyófelületek az 1800-as évek elejétől működtek a Duna pesti szakaszán. A medencét a nyílt víztől egy gerendákból ácsolt fakeret választotta el, a vendégek kabinokat használhattak, és úszómester vigyázott a testi épségükre. A dunafürdők az huszadik század húszas-harmincas éveiben értek el népszerűségük csúcsára, azonban a második világháború alatt már csak a Parlament melletti uszoda működött - ezt láthatjuk Marjovszki Béla 1920-as felvételén. Forrás: Tumpek Zoltán képeslapgyűjteménye

3. A Kossuth tér déli része az Andrássy-szoborral egy, a 30-as években készült felvételen. A kiegyezés első miniszterelnökének bronz lovasszobra a második világháborúban helyreállíthatatlanul megrongálódott, maradványait egy raktárban tárolták, majd a történelem újabb fordulatát követően Sztálin szobrába olvasztották. A tér felújítása során Zala György szobrának rekonstrukcióját Engler András, Polgár Botond és Meszlényi János csapata készíti el. Forrás: Tumpek Zoltán képeslapgyűjteménye

4. A tér 1927 óta viseli Kossuth Lajos nevét - ekkor avatta fel Horthy Miklós kormányzó a képen látható Kossuth-szoborcsoportot, Horvay János alkotását, mely a főalak mellett az első felelős magyar kormány tagjait jeleníti meg. Az emlékmű 1951-ig maradhatott a helyén, amikor a minisztertanács eltávolításáról határozott. A szoborcsoport darabjait ma Dombóváron, különálló figurákként láthatjuk egy parkban. A képeslapon 1937-es postabélyegző szerepel. Forrás: Tumpek Zoltán képeslapgyűjteménye

5. Az Országház átadásával a Kossuth tér valóban a "nemzet főterévé" vált, amit az is jelez, hogy nem sokkal az első valódi ülésnap után már rendszeres tüntetéseket tartottak az épület előtt (elsőként egy 1903 januárjában benyújtott hadügyi törvényjavaslat ellen), de az állami ünnepségek szervezői is központi helyszínként tekintettek rá. Nem volt meglepő hát az sem, hogy Szent István halálának kilencszáz éves évfordulóján itt tartották a budapesti központi ünnepséget, melyet természetesen képeslapokon is megörökítettek. Forrás: Tumpek Zoltán képeslapgyűjteménye

6. A Kossuth-híd - melyet részben felrobbantott hidakból és lebombázott bérházak vasgerendáiból építettek, és a második világháború pusztítása után tíz éven át segítette a budapestiek közlekedését - szigorúan véve nem a tér része, azonban fennállása idején alapvetően meghatározta annak használatát. A hidat rekordgyorsasággal, mindössze hét hónap alatt építették fel, így az újrakezdés lehetőségének szimbólumává vált. Emlékét kőtáblák őrzik a Duna mindkét partján. Forrás: Tumpek Zoltán képeslapgyűjteménye

7. Ez a negyvenes években kiadott képeslap mutatja talán legjobban a tér méreteit. Pásztor János előtérben látható Rákóczi-lovasszobrának sorsa a téren álló társainál kevésbé volt mostoha, mivel a szabadságharcos fejedelem egyik politikai vezetés szemét sem szúrta - a második világháború után egyedüliként maradhatott a helyén, igaz, a talapzat Cum Deo pro Patria et Libertate feliratából a Rákosi-korszakban eltávolították a kezdő, "Istennel" részt. A szobor rövid kényszerszabadság után idén februárban felújítva visszatért a térre. Forrás: Tumpek Zoltán képeslapgyűjteménye

8. Az ötvenes-hatvanas években megjelentek a parkokból unásig ismert egyszerű padok, és a Kossuth tér az ötvenhatos forradalom után elcsendesedett. A képeslap, jóllehet egy egész más kor hangulatát tükrözi, valamelyest visszaadja a felújítási tervek szellemét: olyan teret képzeltek el, melyet a városlakók az eddigieknél jobban birtokukba vesznek. Forrás: Tumpek Zoltán képeslapgyűjteménye

9. Ezen a hetvenes években készült légifelvételen jól láthatjuk a tér határait. Balra, a tér déli részén helyezkedik el a hatvanas évek végén épített MTESZ-székház, mely részben az építészeti irányzatok változása, részben pedig az időközben megépült 2-es metróvonal állomásának műszaki igényei miatt nem követhette a mellette álló épületek stílusát. A tér keleti oldalán találhatjuk a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Néprajzi Múzeum századfordulós épületeit, az északi oldalon az 1928-ban elkészült neobarokk Málnai-házat, végül a kört az Országház épülete zárja. A kupola tetején, ha nehezen is, de kivehető az ötágú vörös csillag, melyet 1950-ben erősítettek fel ide, majd a rendszerváltást követően, 1990-ben távolítottak el. Forrás: Tumpek Zoltán képeslapgyűjteménye

10. Az 1952-ben, a régi helyén felállított új Kossuth-szoborcsoport elődjével kizárólag a főalak személyében egyezik. A mellékalakok, eltérően a korábbi emlékműtől, szimbolikus figurák, melyek különféle társadalmi szerepeket (katona, munkás, paraszt) jelenítenek meg. Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kocsis András és Ungvári Lajos munkáját a jelenlegi felújítás során az eredeti szobor másolata váltja majd fel, a Rákosi-korszakban született emlékmű pedig új, jelenleg még nem ismert helyre kerül (az eredeti tervek szerint az esztergomi Prímás-sziget csúcsán állították volna fel újra). Forrás: Tumpek Zoltán képeslapgyűjteménye

Tetszett? Kövesse az Origo fotórovatát a Facebookon is!